Nem találtak újabb fertőző gócot

HN-információ
Megkönnyebbülhetnek a térségbeli baromfitartók: a szombati székelykeresztúri eset óta tegnapig nem találtak újabb madárinfluenzás fertőző gócot a környék gazdaságait átfésülve a Hargita megyei hatósági állatorvosok. Az utak mentén viszont a következő harminc napban szigorú ellenőrzésekre kell számítaniuk az autósoknak. A szokásosnál is jobban figyeljenek házi szárnyasaik egészségügyi állapotára, állapotváltozására a gazdák, gazdasszonyok, ismeretlen helyről származó csirkét, tyúkot pedig egyáltalán ne vásároljanak – hívja fel a gazdák figyelmét a Maros megyéből Hargita megyébe is átterjedt fertőző madárinfluenza kapcsán dr. Ladó Zsolt, a Hargita Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság vezetője. Első eset, remélik, egyben az utolsó A megyei főállatorvos emlékeztetett: a fertőző betegség a hétvégén Hargita megyében is megjelent. Első ízben Székelykeresztúron, egy háztáji gazdaság baromfiállományában észlelték, utólag beigazolódott a gyanú, hogy a szárnyasok ugyanarról a Maros megyei, nyárádtői telepről származnak, ahol a fertőző madárinfluenza miatt állományleölést rendeltek el. Elmondta, a nyárádtői esetről az országos állategészségügy péntek reggel tájékoztatta a megyei igazgatóságokat, ennek nyomán azonnal elrendelték a megyébe vezető utak ellenőrzését, különös tekintettel az élőállat-szállítmányokra. Az érintett keresztúri gazdaságból szombat reggel jelentették a körzeti állatorvosnak, hogy pusztulnak a csirkék, baj van a nemrég vásárolt szárnyasokkal. – A hatósági kollégák azonnal mintát vettek az elhullott állatokból, sajnos a kolozsvári állategészségügyi laboratórium eredményei megerősítették a gyanúnkat, hogy a keresztúri gazdaságban a madárinfluenza jelent meg. Az állatorvos-kollégák visszakövették az állatok útját, és az is beigazolódott, hogy a kereskedő a fertőzésben érintett nyárádtői farmról hozta a csirkéket. A kollégák kiderítették, több rendben szállítottak ugyanerről a telepről csirkéket Székelykeresztúrra és a környező településekre, ezeket a szálakat felgöngyölítettük, a hatósági kollégák pedig az érintett településeken fokozott ellenőrzéseket tartanak. Felmérik a szárnyasok egészségi állapotát: egyelőre a keresztúri eseten kívül jelentős vagy számottevő elhullást más gazdaságok baromfiállományában nem észleltek – tette hozzá lapunknak nyilatkozva a megyei főállatorvos. Ladó Zsolt megjegyezte, reménykednek, hogy a baromfiállomány számára végzetes kór csak egyetlen szállítmányt érintett, így a fertőzött vagy fertőzésgyanús szárnyasok kiszűrésével az állatorvosok kordában tudják tartani a betegséget. Fokozott közúti ellenőrzések Elmondta, a járművek ellenőrzését – a belügyminisztériumi szervekkel közösen – továbbra is folytatják. Leginkább a Keresz- túr és környékén áthaladó járművek szállítmányát vizsgálják, de az ellenőrzéseket a megyébe vezető többi főútvonalra is kiterjesztették. A rendőrséggel közösen felállított szűrőn már az első nap fennakadt egy Fehér megyei szállító, aki mindenféle kísérő dokumentumok nélkül 150 tyúkot próbált volna meg értékesíteni Székelykeresztúr térségében. Utóbbi tevékenység egyébként annak az országos akciónak a része, aminek egy hónapon keresztül az illegális baromfikereskedelem kiszűrése és visszaszorítása a célja. A hatósági állatorvosok fokozottan figyelik azoknak a hatóságilag engedélyezett élőállat-közvetítőknek is a tevékenységét, akik – a csirkeértékesítési láncba ékelődve – a baromfitartók és a keltetőtelepek között töltik be a kapocs szerepét. Ilyenek például azok a hatósági engedéllyel rendelkező kistérségi, településeken ismert árusok, akik a gazdasszonyok előzetes naposcsirke-rendeléseit fogadják, majd a csibéket kézbesítik. Három kilométeres védelmi zónát jelöltek ki Ladó doktor kérdésünkre leszögezte: a Székelykeresztúron és a vonzáskörzetében a madárinfluenza miatt elrendelt állategészségügyi karantén pillanatnyilag nincs időhöz kötve: addig tartják fenn, amíg indokolt. A védelmi zónát Székelykeresztúr 3 kilométeres övezetében határozták meg. Ide tartozik a kisváros mellett Betfalva, Siménfalva, Rugonfalva, Újszékely, Alsóboldogfalva, Szentábrahám és Csekefalva is. Ezenkívül további 10 kilométeres sugarú körzet ún. felügyeleti zónát képez: utóbbiba Nagygalambfalva, Kisgalambfalva, Nagymedesér, Székelyszentmiklós, Nagykede, Kiskede, Kiskadács, Székelyandrásfalva, Kissolymos, Székelyszenterzsébet, Solymosiláz, Magyarandrásfalva és Gagy tartozik. Maros megyében Héjjasfalván, Szederjesen, Magyarfeleken és Küköllősárdon rendeltek el felügyeleti zónát. Hogy az érintett településeken a karanténintézkedések meddig lesznek érvényben, a főállatorvos még nem tudta megmondani. – Minden attól függ, hogy a környező településeken hogyan alakul a járványtani helyzet. Egyelőre jó irányba haladnak a dolgok, hisz a térségben a napokban nem észleltünk újabb megbetegedéseket – újságolta tegnap megkeresésünkre a főállatorvos. Ettől függetlenül a csirkebeszerzés nehezebbé válik, a mobil állatkereskedelem ugyanis – amíg a járványveszély fennáll – semmilyen formában nem működhet. Járművek csomagtartójából tehát csibét senki sem árusíthat. Kivételt csupán azokkal a kereskedelmi egységekkel tesznek, amelyek a csibéket, a tyúkokat, a kacsákat, a pulykákat vagy a ludakat bizonyítottan olyan állategészségügyileg engedélyezett és ellenőrzött keltetőtelepekről vásárolják, amelyek mentesek a fertőzéstől. Bejegyzett állományra jár a kártérítés A megyei főállatorvos fokozott óvatosságra kéri a gazdákat. A betegségre több jel utalhat: a szárnyasok lázas állapota, bágyadtsága, étvágytalansága vagy hasmenése már komoly gyanakodásra ad okot. – Arra kérem a gazdákat, gazdasszonyokat, hogyha a szárnyasállományon belül valamilyen állapotváltozást – étvágytalanságot, gyengeséget, szédült állapotot, hasmenést – észlelnek, olyat, ami eltér a megszokottól, azonnal jelentsék a körzeti állatorvosnak, hogy szükség esetén mihamarabb tudjuk meghozni az óvintézkedéseket, hogy tudjuk kordában tartani a fertőzést – hangsúlyozta lapunknak Ladó Zsolt, a Hargita Megyei Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Igazgatóság vezetője. A pórul járt baromfitartók kártalanításra számíthatnak, amennyiben a baromfiállományuk szerepel a körzeti állatorvos nyilvántartásában, a kényszervágásukat pedig a járvány terjedésének megakadályozása érdekében a hatósági állatorvosok rendelik el.

Domján Levente



Hirdetés


Hirdetés

Kövessen a Facebookon!