Nem hátrálnak meg, nem sietik el

HN-információ
Stratégiai dokumentumokat, új alapszabályzatot és programot fogadott el az RMDSZ szombati kongresszusa Zilahon, ahol Liviu Dragnea utalást tett arra, hogy várja a Szövetséget a kormánykoalícióba. A kongresszus jelmondatát többször, többen is megerősítették: nem hátrálnak meg. [caption id="attachment_49545" align="aligncenter" width="1000"] A szövetségi elnök kongresszusi beszéde. Hazát az országban! Fotó: Kovács Hont Imre[/caption] A Szilágyságra való odafigyelés jegyében Zilahon tartotta 13. kongresszusát az RMDSZ. A küldöttek módosították a Szövetség alapszabályzatát és programját, egyben meghatározták a következő évek politikai irányait is. A köszöntéseket követően romániai és magyarországi pártok vezetői osztották meg gondolataikat. Fűt, fát, még autópályát is ígért Dragnea Klaus Johannis államelnök üzenetét Laurențiu Ștefan tanácsos tolmácsolta – az elnök az ország legmodernebb pártjának nevezte az RMDSZ-t. Ezt követően Liviu Dragnea, a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke kifejtette: számukra is fontosak az RMDSZ döntései, a kézfogás pedig többet ér a többoldalas együttműködési protokollumnál, amelyet a két párt a kormányalakítás után aláírt. Megjegyezte: talán itt az idő a következő lépés megtételéhez. Az árnyalt kormányra hívást követően – bár Dragnea azonnal hozzátette: tudatában van annak, nem érett még meg az idő arra, hogy az RMDSZ már a zilahi kongresszusán döntsön erről – azt is megígérte, gondoskodik arról, hogy legalább egy autópálya Hargita és Kovászna megyét is átszelje. Dragnea továbbá bízik abban, hogy a romániai és magyarországi vezetőkben van annyi bölcsesség, amennyivel belátható, hogy több a közös érdek, mint az érdekellentét. Semjén nem rejtette véka alá a sérelmeket A MOGYE, a vásárhelyi katolikus líceum, a nyelvi jogok be nem tartása, a visszaszolgáltatások akadályozása, a magyar vezetők meghurcolása – többek között ezeket rótta fel Bukarestnek Semjén Zsolt magyar miniszterelnök-helyettes, a Fidesszel együtt kormányzó KDNP elnöke. „Gratulálok az erdélyi magyar összefogásnak, amely megtörte a negatív trendet. Elvitathatatlan, hogy 1990 óta az RMDSZ sok mindent elért, de be kell ismernünk, hogy az utóbbi éveket a jogok csorbítása is jellemzi. A jog álarca mögött megfélemlítés zajlik, hogy ne merjünk tisztségeket vállalni” – mondta. „Magyarországon a románság olyan szimbólumokat használ, amilyeneket akar. Mi soha nem kértünk olyant, amire ne tudnánk számos példát Európából. Azért kérjük, mert nem vagyunk másodrendűek, bennünket is megilletnek ezek a jogok. Román barátainknak üzenem: szellemében és betűjében is valósítsák meg a Gyulafehérvári nyilatkozatba foglaltakat!” – fogalmazott Semjén. Azt is hozzátette: az ominózus december 5-i dátumra meglesz az egymillió „új” magyar állampolgár, a családtámogatást illetően pedig „nincs felső határ pénzből”: induljanak a magyar óvodák, mert a magyar kormány ezután is segíteni fog. Kiterjesztik továbbá az anyasági támogatást is: a jövőben 64 ezer forintnak megfelelő összeggel támogatják a magyar állampolgársággal rendelkező kismamákat. „Magyarország minden tudományos, diplomáciai, anyagi segítséget megad, a szárnyaló szerb–magyar kapcsolatok mintájára a román–magyar kapcsolatokat is meg akarjuk erősíteni” – közölte. [caption id="attachment_49546" align="aligncenter" width="600"] Semjén Zsolt, a KDNP, Kelemen Hunor, az RMDSZ és Liviu Dragnea, a PSD elnöke Fotó: MTI[/caption] Biró Zsolt: új felelősség korszaka „A korábbi testvérharcoktól terhelt időket hátrahagytuk, elérkeztünk az új felelősség korszakába” – fogalmazott Biró Zsolt, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke, megjegyezve, hogy esetenként továbbra is fennállnak a torlaszok a két párt között, de a nemzeti érdekeket sikerült ezek fölé helyezni. Az MPP ezután is partnere lesz az RMDSZ-nek abban, hogy „a rendőrállamból ügyészállammá vált Romániát jogállammá tegyék”. Alárendelni mindent a magyarság érdekeinek Kelemen Hunor szövetségi elnök politikai tájékoztatójában az RMDSZ stratégiájában szereplő legfontosabb irányelveket foglalta össze. Abból indulnak ki, hogy mit akar a romániai magyarság. Elsősorban hazát az országban, mert nem mindig érzik otthon magukat, holott a nemzeti kisebbségek nem gyengítik, hanem erősítik Romániát. A magyarság saját jogait is akarja egy olyan jogállamban, ahol a törvények egyértelműek, betartják és betartatják azokat. Az RMDSZ stratégiai dokumentumában feladatának tekinti a kisebbségi jogok védelmét és bővítését, amelynek a legfontosabb eszköze a parlamenti képviselet. További célkitűzése az erdélyi magyar társadalom szervezése a szakmai és civil szervezetek, valamint az egyházak partnerségével, illetve minden magyar egyéni jólétének és boldogulásának segítése az önkormányzatok rendelkezésére álló eszközökkel. Az elkövetkező két évben az RMDSZ tovább erősítené partnerségi kapcsolatait: újra közösségi fórumokat szerveznének, meghonosítanák az e-demokrácia eszközeit, és társadalmi szerződést kötnének a román többséggel az 1918-as Gyulafehérvári nyilatkozat alapján. Új alkotmányt és kisebbségi kerettörvényt javasolnának, valamint a decentralizációs, regionális autonómia megteremtését szorgalmaznák. A partnerséget európai szinten is elmélyítenék. A 2019-ig teljesítendő prioritások között a nyelvi jogok bővítése, az anyanyelv-használati küszöb csökkentése, szabad szimbólumhasználat szerepel. Ugyanakkor fontos döntéseket készülnek hozni a gyermekközpontú anyanyelvi oktatás érdekében, amelyben fontos lépés lesz az oktatási törvény küszöbön álló módosítására való felkészülés. A vállalkozó fiatalok támogatása továbbra is fontos célkitűzés, amelyben a 35 évesnél fiatalabb vállalkozóknak szóló adókedvezmény bevezetése is szerepel, továbbá létrehoznák a Fiatal Vállalkozók Tanácsát, amelynek többek között törvénymódosító javaslatok kidolgozása is a feladata lesz. Emellett továbbra is támogatnák a szakképzést, illetve a frissen végzett diplomásokat alkalmazó munkaadók számára is adókedvezmények bevezetését javasolják. Testületi vezetők üzenetei A politikai tájékoztató után az RMDSZ országos testületi vezetői szólaltak fel. Markó Béla korábbi elnök a Gyulafehérvári nyilatkozat jövő évi 100 éves jubileumára élezte ki beszédét. Mint kifejtette, a MOGYE-ügy, az iskoláink ellehetetlenítése vagy a prefektusok ellenünk intézett támadásai nem azt célozzák, hogy a magyarság együtt ünnepelhessen jövőre a többségi románsággal, mint ahogy a románság sem ünnepelhet több 1000 kilométer autópályát, büszkeséggel eltöltő fejlesztéseket. Markó szerint csak azt ünnepelhetjük, hogy még mindig itt vagyunk. Porcsalmi Bálint, az RMDSZ új ügyvezetője az iramról és az irányokról, a szervezetépítésről beszélt. Mások mellett a közösséggel való párbeszéd megerősítését, az EU és az Egyesült Államok napi szintű tájékoztatását nevezte meg a közeljövő legfontosabb célkitűzéseinek, és a törvényhozókat a mások iránti tiszteletre, a másság tolerálására kérte. Mint fogalmazott: maradni vagy haladni lehet, ő pedig a haladást szorgalmazza. Biró Rozália a Szövetségi Képviselők Tanácsának tevékenységéről számolt be, Cseke Attila szenátusi frakcióvezetőként arról beszélt, hogy amennyiben magyar érdekeket szolgálhatnak vele, érdemes szerepet vállalniuk a kormányzásban. Korodi Attila képviselőházi frakcióvezető kifejtette: törvényhozásban megtorpant a parlament, éppen ezért az a feladatuk, hogy a parlament hitelét visszaadják. Borboly Csaba az Országos Önkormányzati Tanács elnökeként szólalt fel, és hangsúlyozta: helyre kell állítaniuk a helyi önkormányzatok becsületét. „Nem leszünk a legnagyobb párt, de lehetünk a szakmailag legfelkészültebb párt” – fogalmazott Székely István, a Kulturális Autonómia Tanács elnöke. Lőrincz Csilla nőszervezeti elnök egészséges egyensúlyt kért a nők számára a közéletben és a magánéletben is. Antal Lóránt leköszönő MIÉRT-elnök az ifjúsági szervezet élén eltöltött időszakról adott számadást. Statútum- és programmódosítás A testületi vezetők felszólalásait követően politikai vita következett, majd a hozzászólások után módosították az RMDSZ Alapszabályzatát és Programját. Az Alapszabályzat legfontosabb hozadéka a nők szerepének megerősítése, továbbá bizonyos szervezeti kérdésekben is változások történtek. A Programmódosítás főként ugyancsak esélyegyenlőségi, ifjúsági, gazdasági szellemben történt. A Szövetség ennek értelmében még inkább odafigyel a fiatalok itthoni érvényesülésére, a nők közéleti szerepvállalására, az őshonos kisebbségek védelmére. Kongresszusi határozatokat fogadtak el A küldöttek elfogadták azt a határozatot, amelyben megerősítik: továbbra is kiállnak a marosvásárhelyi római katolikus középiskola meghurcolt vezetői, diákjai és azok szülei mellett. A határozatot Novák Csaba Zoltán szenátor ismertette. Tánczos Barna szenátor mutatta be a vidéki gazdák megsegítését célzó agrárpolitikai határozatot, Csép Éva Andrea a nők elleni erőszak visszaszorítását és a bántalmazottak hatékony védelmét elősegítő határozatot ismertette, Winkler Gyula pedig az RMDSZ által kezdeményezett Minority Safepack nevű európai kisebbségvédelmi csomag érvényre juttatását eredményező aláírásgyűjtésről szóló határozatot mutatta be. A küldöttek a határozatok mindegyikét elfogadták. Ezek a dokumentumok az elkövetkezőkben a törvényalkotás, a pályázati kiírások, a politikai kommunikáció kiindulópontjai lesznek az RMDSZ számára. [box type="shadow" ]Kelemen Hunor: nem sietjük el a kormányra lépést Az RMDSZ nem sieti el a kormányzati szerepvállalás „magas labdájának” a leütését. Kelemen Hunor a Hargita Népének ezzel kapcsolatban a következőket nyilatkozta: „Nem sietjük el, nem kell erre ma választ adnunk. Csak a parlamenti együttműködés az, ami életben van. Én magam egy mondattal sem reagáltam a beszédemben erre a felhívásra. Nem is lehetett volna, hiszen nincs előkészítve, ez ma nem aktuális. De az üzenetet vettük. Sok mindennek meg kell történnie, hogy tovább lehessen lépni. Elsősorban lássuk, hogy a parlamenti együttműködést meg tudjuk-e tölteni tartalommal, utána lehet erről érdemben beszélni.”[/box] Kovács Hont Imre, Zilah


Hirdetés


Hirdetés

Kövessen a Facebookon!