Mindenképpen hasznos előrelépéseket hoz a hegyvidéki tejbegyűjtő és tejfeldolgozó központok létesítésének támogatását célzó törvény, de Hargita megyét sajátos helyzetbe hozza: a térségi gazdaegyesületek tulajdonában – másokat nem is számolva – közel 90 tejbegyűjtő működik megyeszerte, és a törvényben egyelőre nincs szó korszerűsítésről. Ráadásul szinte mindenki pályázhat, csak éppen egyesületek nem. [caption id="attachment_81733" align="aligncenter" width="1000"] Reggeli forgalom a menasági tejbegyűjtőnél. Fejlesztésükre is támogatást ajánl a minisztérium Fotó: Domján Levente[/caption] A2018/197-es hegyvidéki törvényről már lapunk agrármagazinjában, a Székely Gazda novemberi lapszámában tájékoztattuk olvasóinkat: ez az a kormányprogram, amely tíz éven át évi 1-1 milliárd euróval támogatná a hegyvidéken élőket. Nemcsak mezőgazdasági, hanem szociális, közegészségügyi és számos más szegmense is van. A mezőgazdasági vonatkozásában előrelépés történt: december 5-én a Hivatalos Közlönyben megjelent a 2018/296-os törvény, amely hegyvidéki tejbegyűjtő központok és tejfeldolgozók létesítését támogatja. A 60 millió eurós összértékű kormányprogram alkalmazásáról még keveset tudni, de az már világos, hogy Hargita megyének lesz, amiért lobbiznia. Lépéselőnyben Kezdetben a Hargita Megyei Szarvasmarha-tenyésztők Egyesületének, az utóbbi esztendőkben pedig a Hargita Megyei Vidékfejlesztési Egyesület munkájának köszönhetően mára közel 90, egyesületi tulajdonban levő tejbegyűjtő központ működik megyeszerte – tudtuk meg Márton Istvántól, a megyei tanácsnak alárendelt közhasznú egyesület vezetőjétől. Ezeken felül a nagyobb tejfeldolgozók saját csarnokokat is működtetnek. A 2007 óta folytatott „mozgalom” eredményeként Hargita megye példaértékű az országban, hiszen sok más (hegyvidéki) megyében alig vannak működő tejcsarnokok. Mivel az új törvény létesítésről beszél, korszerűsítésről, bővítésről nem (pontos címe: Beruházási program tejbegyűjtő és/vagy tejfeldolgozó központok létrehozásáért), kérdéses, hogy Hargita megye hogyan viszonyuljon ehhez. Mindenképpen jó,  de át kell gondolni Előnye a programnak, hogy egyszeri pályázással csarnokra és feldolgozóra is finanszírozást nyerhetnek az érdeklődők – fejtette ki Ábrahám Emma, a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság aligazgatója. – Pályázhatnak magánszemélyek, magánvállalkozók, termelői csoportok, szövetkezetek, bizonyos jogi személyek, de például egyesületek nem. Pluszpontot jelent, ha a pályázó fiatal gazda vagy a pályázást megelőző 5 évben indította a központja működését, ha elszigetelt helyszínen építi a létesítményt, vagy ha a pályázó a 2004/566-os törvénnyel létrehozott szövetkezet. Azt is tudjuk, hogy a hegyvidéki ügynökségnél lehet pályázni – ennek a hálózata most épül –, és a pályázati űrlapokat miniszteri rendelettel, míg az előirányzott pénzösszegeket, a további pályázati feltételeket, a támogatható költségeket és az ellenőrzések módját pedig kormányhatározattal fogadják el a későbbiekben – részletezte Ábrahám Emma. A törvény azt is megszabja, hogy a projekt értékének 40 százalékát finanszírozzák. Az aligazgató szerint Hargita megyére nézve rendkívül fontos lenne, hogy a meglévő begyűjtő és feldolgozó központok fejlesztését is lehetővé tegye a törvény. Ha ez mégsem valósul meg, újak építése és a meglévők rendeltetésének megváltoztatása jelenthet megoldást, bár ez további kérdéseket vonna maga után. Nem kérdés, hogy a beharangozott beruházási támogatás a Hargita megyei – már létező és működő – tejbegyűjtők korszerűsítésére is felférne: Márton István úgy véli, a nagyon jól felszerelt csarnoknak csakis a berendezése 250–300 ezer lejre rúg, tehát a jelenlegi működési és tejtárolási feltétek javítására bőségesen tudnának még pénzt költeni… Kovács Hont Imre