Hirdetés

NATO-csúcs: a szövetség egységét hangsúlyozza a találkozó

HN-információ
A brüsszeli csúcstalálkozó keretében a NATO megerősíti elkötelezettségét a közös biztonság mellett és kihangsúlyozza a transzatlanti katonai szövetség egységét – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a ka­tonai szövetség brüsszeli csúcstalálkozójára érkezve teg­nap. A főtitkár elmondta: a NATO a csúcstalálkozón kinyilvánítja csatlakozását az Iszlám Állam megdöntésén munkálkodó nemzetközi koalícióhoz. [caption id="attachment_50246" align="aligncenter" width="620"] Jens Stoltenberg és Donald Trump Fotó: Népszava[/caption] A brüsszeli csúcstalálkozó keretében a NATO megerősíti elkötelezettségét a közös biztonság mellett és kihangsúlyozza a transzatlanti katonai szövetség egységét – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a ka­tonai szövetség brüsszeli csúcstalálkozójára érkezve teg­nap. A főtitkár elmondta: a NATO a csúcstalálkozón kinyilvánítja csatlakozását az Iszlám Állam megdöntésén munkálkodó nemzetközi koalícióhoz. Noha a NATO valamennyi tagországa része a koalíciónak, a katonai szövetség konkrét katonai műveletekben nem vesz részt a terrorcsoport tevékenysége által érintett egyetlen területen sem – tette hozzá Stoltenberg. A szövetség a közös munka során arra összpontosítja majd figyelmét, hogyan tudja segíteni a koalíció munkáját, miként lesz képes kiszélesíteni a helyi erők képzését és kapacitását. Emellett minden rendelkezésre álló eszközzel segíteni fogja az információcserét a nemzetközi koalíciónak az Iszlám Állam erőinek felszámolását célzó műveleteihez. A főtitkár úgy fogalmazott, hogy a NATO csatlakozása a nemzetközi koalícióhoz hathatós politikai üzenetet hordoz, a tagországok megerősítik elkötelezettségüket a terrorizmus elleni küzdelem mellett. Stoltenberg elmondta azt is, hogy a brüsszeli csúcstalálkozón a NATO-tagországok vezetői cselekvési tervet fogadnak el a védelemre szánt kiadások növeléséről a terhek tisztességesebb megosztása érdekében. A tehermegosztás nem csupán a kiadások növeléséről szól, hanem a képességfejlesztésről, a NATO küldetéseihez, műveleteihez és megbízatásaihoz történő hozzájárulásról is – tette hozzá a főtitkár. Merkel: Berlin kivonhatja katonáit a török légibázisról Ha Ankara nem járul hozzá ahhoz, hogy a német törvényhozás, a Bundestag tagjai meglátogathassák a dél-törökországban szolgáló német (Bundeswehr-) katonákat, Berlin kivonhatja az incirliki légitámaszponton állomásozó alakulatát – közölte Angela Merkel német kancellár Brüsszelben, a NATO-tagországok csúcstalálkozójára érkezve. A kancellár kijelentette, a NATO csúcstalálkozója keretében, Recep Tayyip Erdogan török államfővel való találkozásakor hangsúlyozni fogja, hogy Németország számára elengedhetetlen, hogy a hadsereg katonáit a német törvényhozás tagjai meglátogathassák. „Ha Ankara nem enged álláspontjából, el kell hagynunk Incirliket” – tette hozzá. Ankara a Németországban menedékjogot szerzett török katonák első csoportjáról szóló hírek hatására ellenlépésként az elmúlt napokban megtiltotta német parlamenti (Bundestag-) képviselőknek, hogy belépjenek az incirliki légibázisra, ahol az Iszlám Állam terrorszervezet elleni nemzetközi koalíció műveleteiben részt vevő német katonák állomásoznak. A német kormány ezért a 260 fős Bundeswehr kontingens kivonását vette fontolóra. A török vezetés azzal vádolja a menedékjogot szerzett török katonákat, hogy közük lehetett a tavalyi hatalomátvételi kísérlethez. Merkel érkezésekor azt is hangsúlyozta, hogy a NATO központi feladatot lát el a Nyugat biztonságának garantálásában. A katonai szövetség a közös biztonság alapvető pillére, amely az egységet fejezi ki a tagországok közötti szolidaritás által – tette hozzá. Orbán: fontos a szövetség balkáni bővítése Fel kell hívni a figyelmet a NATO balkáni bővítésének fontosságára, ez ugyanis fontos eszköz a térség békéjének és stabilitásának megszilárdítására – jelentette ki Orbán Viktor magyar miniszterelnök tegnap Brüsszelben a szövetség állam- és kormányfőinek csúcstalálkozója előtt. „A Balkán bonyolult hely, vannak feszültségek” – mondta rövid sajtótájékoztatóján Orbán, hozzátéve, hogy az ülésen érvelni fog a bővítés mellett. A miniszterelnök megerősítette, hogy Magyarország eleget fog tenni a vállalásainak, és felemeli a bruttó hazai termék (GDP) két százalékára a védelmi kiadásait. „Mi 2024 környékén leszünk nagyjából a két százaléknál” – mondta. A NATO tagállamai 2014-ben vállalták, hogy 2024-ig a GDP legalább két százalékára emelik a katonai kiadásaikat. Ezt a szintet azonban tavaly mindössze öt ország – az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Lengyelország, Görögország és Észtország – érte el. Orbán elmondta, a mostani ülésen meg kell erősíteni, hogy ezt az ígéretét minden tagország komolyan veszi, valamint az érintetteknek adniuk kell egy menetrendet, hogy mikor fogják elérni a célkitűzéseket. Hozzátette, miközben több NATO-ország részese az Iszlám Állam nevű terrorszervezet elleni harcnak, a találkozón az észak-atlanti szövetség szervezetként is csatlakozik „a békét és a szabadságot helyreállítani akaró” nemzetközi koalícióhoz. A kormányfőt megkérdezték a Donald Trump amerikai elnökké választását övező európai aggodalmakról. „Öreg csatalovak vagyunk itt jó néhányan. Tudjuk, milyen a kampány, rendben lesz ez” – válaszolta Orbán. Johannis: jól megerősített keleti szárnyat Románia azt szeretné, ha a NATO keleti szárnya „jól megerősített” lenne, de „kiegyensúlyozott módon” – nyilatkozta tegnap Brüsszelben Klaus Johannis államelnök. „Szeretnénk megerősíteni a transzatlanti kapcsolatokat, az Amerikai Egyesült Államok és Európa közötti kapcsolatnak nagyon erősnek kell lennie. Szeretnénk egy jól megerősített, de ugyanakkor kiegyensúlyozott keleti szárnyat – mondta az államfő. Johannis szerint a Fekete-tenger övezete a figyelem középpontjában marad és Románia egy „egységes fellépést szeretne (...) nem Oroszország ellen, nem Oroszország mellett, hanem egy egységes fellépést, amikor Oroszországról esik szó”. Az elnök arról is beszélt, hogy a NATO terrorizmus elleni harca egy jó kezdeményezés és nem hinné, hogy emiatt más programoktól kellene pénzforrásokat átcsoportosítani, hiszen ezek kiegészítő programok. „Egy olyan kezdeményezés, amelyet mindenki szeretne, a finanszírozás projektenként fog érkezni és minden projektről külön egyeztetés lesz. Az én meglátásom szerint kiegészítik egymást a programok” – tette hozzá Johannis. Az államelnök rámutatott, hogy a brüsszeli találkozó nem egy tipikus ülés, de „fontos tudnunk, hogy mit akarunk és melyek a céljaink”. „Valószínűleg mindenki egyetért azzal, hogy erős, egységes, összetartó szövetségre törekszünk” – monda Klaus Johannis. Az államelnököt Gabriel Leş védelmi miniszter is elkísérte a NATO tagországok államelnökeinek találkozójára. Hivatalos források szerint Klaus Johannis államfő a NATO állam- és kormányfőinek brüsszeli értekezletén Andrej Duda lengyel államfővel egyeztetett egy tavalyihoz hasonló Bukarest 9 találkozó lehetőségéről. Az idézett forrás szerint az ilyen típusú találkozók haszna bizonyítást nyert a NATO varsói csúcstalálkozóján. A két államfő egyetértett abban, hogy Oroszországgal kapcsolatban továbbra is egységes fellépésre van szükség. Szó került ugyanakkor arról is, hogy nemsokára lengyel csapatok érkeznek Romániába. Találkozott Trump és Macron A brüsszeli NATO-csúcson először találkozott hivatali kollégáival az Amerikai Egyesült Államok elnöke, Donald Trump, illetve Franciaország frissen megválasztott elnöke, Emmanuel Macron. Emmanuel Macron francia államfő elnökválasztási kampányát és fölényes győzelmét méltatta Donald Trump amerikai elnök. Trump kijelentette, nagy megtiszteltetés számára, hogy találkozhatott Macronnal, aki – mint az amerikai elnök mondta – nagyszerű munkát végzett, „hihetetlen kampányt” folytatott és „hatalmas győzelmet” aratott a francia elnökválasztáson. Sok kérdésről fogunk egyeztetni, például a terrorizmusról és más ügyekről – mondta Trump az amerikai nagykövetségre szervezett egyeztetés kezdetekor. A NATO sosem mond le a terrorizmus legyőzéséről, az elkövetők – akiket ki kell vonni a társadalomból – vesztesei ennek a harcnak – jelentette ki Donald Trump. A NATO új központjának keretében elhelyezett, az Egyesült Államokban 2001. szeptember 11-én elkövetett terrortámadás áldozatai emlékművének avatásakor kijelentette, a katonai szövetség mindig is a biztonságot és a békét közvetítette világszerte. A Manchesterben hétfőn elkövetett „gonosz és barbár” terrortámadásra utalva hangsúlyozta, hogy sem a NATO, sem az Egyesült Államok nem hagy fel soha a terrorizmus elleni küzdelemmel. A terrorizmust meg kell állítani, vagy az a horror, amelyet Manchester és több más város is megtapasztalt, örökre folytatódni fog – mondta az amerikai elnök. Óva intette Emmanuel Macron francia államfő tegnap délután Donald Trump amerikai elnököt attól, hogy elhamarkodott döntéseket hozzon a párizsi klímaegyezménnyel kapcsolatban. „Tiszteletben tartom, hogy (Trump) felülvizsgálat alá helyezte a párizsi megállapodást, de azt kívánom, hogy ne siessék el a döntést” – közölte Macron az amerikai elnökkel tartott brüsszeli találkozója után. Trump az elnökválasztási kampány során sokat bírálta az egyezményt, amelynek keretében az Egyesült Államok azt vállalta, hogy 2025-re 26–28 százalékkal csökkenti a károsanyag-kibocsátását a 2005-ös bázisévhez képest.


Hirdetés


Hirdetés

Kövessen a Facebookon!