A 2020/30-as sürgősségi kormányrendelet március 21-i megjelenésének pillanatában feltűnhetett a „vájtfülűeknek”, hogy azt kissé elmaszatolták, ugyanakkor foghíjasnak is bizonyulhatott, mármint egyes, abban előírt társadalomvédelmi intézkedések vonatkozásában. Az utóbbi másfél hónap során meghozott kormányzati jogszabályozások közül egyébként nem ez volt az egyedüli, amelyet utólag ne kellett volna átgyúrni. Még egy hét sem telt el a szóban forgó sürgősségi kormányrendelet megjelentetésétől, s annak tárgykörét a kormány március 26-i ülésén ismét napirendre tűzte, elfogadva az azt módosító és kiegészítő 2020/32-es sürgősségi kormányrendeletet, amely a Hivatalos Közlöny március 30-i számában jelent meg. (Megjelenésüket követően különben mindkét jogszabályról lapunkban beszámoltunk.) A minap kénytelen-kelletlen egy újabb kiigazító jellegű jogszabállyal rukkolt ki a kormány: a Hivatalos Közlöny április 21-i számában jelent ama 2020/53-as sürgősségi kormányrendelet, amely révén módosították és kiegészítették mind a 2020/32-es, mind pedig a 2020/30-as sürgősségi kormányrendelet egyes előírásait. Érdekes módon nem siették el a mostani kormányrendelet nyilvánosságra hozását, ugyanis azt még az április 15-i kormányülésen fogadták el. Az ügyvédek is kedvez-ményezettek lehetnek Emlékeztetnénk: a 2020/30-as sürgősségi kormányrendelet értelmében a koronavírus-járvány okozta „kényszerszabadságok”, illetve a szükségállapot ideje alatt az alkalmazottak az alapbérük 75%-át kitevő illetményben részesülnek. Ennek az illetménynek a hatósugara másabb kategóriákat is érintett, s utólag a 2020/32-es sürgősségi kormányrendelet révén a kedvezményezettek köre kitágult, s most hasonlóképpen a 2020/53-as sürgősségi kormányrendelet értelmében, bekerültek a képbe az ügyvédek is. Amennyiben a szükségállapot ideje alatt a tevékenységük lecsökkent, a következők szerint részesülhetnek a szóban forgó illetményben: ha abban a hónapban, amelyre igénylik az illetményt, bevételük legalább 25%-kal kisebb volt, mint a 2019-es esztendő havi átlaga, de nem haladta meg a 2020/6-os törvényben előírt szintjét az országos átlagos bruttó bérnek. Az illetmény kifizetésére az adott ügyvédnek a saját felelősségre adott nyilatkozata alapján kerül sor, s abban alátámasztja a szóban forgó feltételek teljesítését. Ezt a nyilatkozatot a területileg illetékes megyei szociális felügyeleti és kifizetési ügynökséghez kell benyújtani. Az ő esetükben a szükségállapot bevezetésének első hónapjára vonatkozó illetményigénylési dokumentációt május 5-ig lehet benyújtani postai vagy pedig elektronikus úton. A 2020/32-es sürgősségi kormányrendelet értelmében a kényszerszabadsági illetményre jogosulttá válhattak azok a személyek is, akik a szövetkezetek megszervezésére és működésére vonatkozó 2005/1-es törvény alapján kötöttek egyéni munkamegállapodást (convenție individuală de muncă). Már amennyiben a szükségállapot ideje alatt a koronavírus effektusai nyomán félbeszakadt tevékenységük. Ezt a személyzeti kategóriát illetően most annyiban módosult a jogszabály, hogy az illetmények kifizetése szükségeltette összegek biztosítása végett az a szövetkezet, amellyel a személyek megállapodást kötöttek, elektronikus posta révén nyújtják be a területileg illetékes megyei szociális felügyeleti és kifizetési ügynökséghez a törvényes képviselő által aláírt és keltezett kérést, amelyhez mellékelni kell egy saját felelősségre adott nyilatkozatot, valamint a kedvezményezett személyek listáját. Ezen személyzeti kategóriák esetében is a dokumentumok benyújtási határidejét kitolták május 5-re. Az április hónapra vonatkozó dokumentumot pedig május 10-ig. Ebben az összefüggésben utalnunk kell arra is, hogy a Hivatalos Közlöny április 24-i számában jelent meg a munkaügyi miniszter ama 2020/849-es rendelete, amely révén jóváhagyta annak a kérésnek és saját felelősségre adott nyilatkozatnak a formanyomtatványait, amelyet az ügyvédeknek kell benyújtaniuk a kényszerszabadsági illetmény igénylésekor. Az ugyanaznap megjelent 2020/884-es rendelet révén pedig annak a kérésnek, a saját felelősségre adott nyilatkozatnak és a szövetkezettel egyéni munkamegállapodást kötött személyek listájának a formanyomtatványát, amelyeket munkáltatói minőségükben az érintett szövetkezeteknek kell benyújtaniuk az általuk foglalkoztatott személyekre vonatkozóan. Kötelezettségek, kivételek… Újólag nyomatékolandó, hogy a kényszerszabadsági illetmény megadózandó és befizetendők a társadalombiztosítási hozzájárulási kötelezettségek is. A jogszabályok arról is rendelkeznek, hogy melyek azok a kategóriák, amelyek esetében a szóban forgó fiskális kötelezettségek kiszámítása visszatartása és átutalása a munkáltatóra hárul, s melyek azok, amikor a kedvezményezettre. A 2020/53-as sürgősségi kormányrendelet értelmében a nem alkalmazotti kategóriába tartozók viszont bruttó illetményben részesülnek, s azt majd fel kell tüntetniük a jövő esztendőben március 15-ig benyújtandó egységes adónyilatkozatukban és ugyanazon időpontig kell befizetniük a jövedelmi adót, valamint a társadalombiztosítási hozzájárulásokat. A kényszerszabadsági illetményekkel kapcsolatosan utalni kell arra is, hogy az olyan jövedelem, amelynek értelmében nem alkalmazható a kényszervégrehajtási eljárás alá, legalábbis nem a szükségállapot ideje alatt és az azt követő 60 nap során. Továbbá a vonatkozó törvényes előírásoktól eltérő módon a munkanélküliségi biztosítási rendszerre vonatkozó 2002/76-os törvény 17-es szakasza értelmében munkanélküli segélyben részesülők jogosultsága a szükségállapot megszüntetésének időpontjáig fenn áll. Azaz meghosszabbítódik a segély folyósítási időtartama. Végezetül, de nem utolsósorban: a minap hatályba lépett 2020/53-as sürgősségi kormányrendelet egyik új előírása értelmében a szóban forgó illetményre vonatkozó jogszabályozási előírások nem alkalmazhatók azon cégek esetében, amelyek jogállását az 1990/31-es törvény, illetve a 2003/161-es törvény szabályozza. Ez azt jelenti, hogy az egyszemélyes kft.-k esetében a tulajdonos nem részesülhet ilyen jellegű illetményben.

Hecser Zoltán