Székely falukép, porta, ház. Mit is jelentenek ezek a fogalmak pontosan? Mit jelentett régen, és miként értelmezzük manapság? Hogyan lehet napjainkban hagyománytisztelő modern házat építeni Székelyföldön, amely eleget tesz a 21. századi ember igényeinek? Sorozatunkban olyan hagyományos építményeket mutatunk be, amelyek követendő példaként szolgálhatnak bárki számára, aki megbecsüli a helyi, hagyományos népi építészet értékeit. A csűrök egyediek, azt is lehet mondani, hogy Székelyföldön sajátos épületek – közölte Esztány Győző építész. Ugyanakkor – épp, mint a házakról – a csűrökről is elmondható, hogy tájegységenként kissé változik a forma és az anyaghasználat. Az udvarhelyszéki és a nyárádmenti csűrök sokkal kisebbek, mint a gyergyói és a csíki csűrök, mivel az utóbbi két vidéken hosszabb a tél, így több takarmányt kell elraktározni, tehát az a csűrtípus, ami az egyes falvakban látható, az éghajlati hatás miatt is alakult olyanná, amilyen. Régi és mai igények Az odornak, csűrhíjának nem volt mennyezete, így a tetőzetig lehetett pakolni a takarmányt, amit itt tároltak. Az istállóépület és takarmánytároló csűr egybeépítésének további előnye az volt, hogy az istálló fölött levő széna hőszigetelőként is szolgált, és praktikus is volt az állatokhoz közel tárolni a takarmányt. Ugyanakkor mivel ez volt a portán belül a legnagyobb épület, amely tágas belső térrel rendelkezett, gyakran előfordult, hogy családi és közösségi ünnepeket (keresztelőt, lakodalmat) tartottak ezekben az épületekben. Az építész hozzátette: azt is figyelembe kell venni, hogy a mai, nagyobb méretű állattartási igényeknek és állatjóléti szempontoknak a hagyományos csűrtípus istálló része sajnos gazdasági épületként már nem megfelelő, ugyanis nem elég tágas, világos és száraz. – Manapság a farmokon az állatoknak nagyobb mozgástérre van szükségük, mint régen a kis istállókban. Ráadásul, aki ma gazdálkodik, az nemcsak egy-két tehenet tart, hanem tízet-húszat, mert már nem csupán a családja részére gazdálkodik – tette hozzá az építész. Ha több állat van, akkor jóval nagyobb gazdasági épületre van szükség: ezek nem férnek el a falu belterületén, ezért általában a településen kívül épülnek. Esztány Győző elmondása szerint több helyi építésszel közösen azon gondolkodnak, hogyan lehetne megfogalmazni azt az új gazdasági épülettípust, amely jól illeszkedik a székely kultúrtájba, ugyanakkor megfelel a mai kor igényeinek. No de mi lesz azokkal a csűrökkel, amelyeket már semmire sem használnak? Van, amit lebontanak, az építőanyag egy részét esetleg újrahasznosítják, a faanyagot például tűzifaként használják, vagy eladják régi kereskedőknek. A bontás egyik indoka az lehet, hogy másra szeretnék használni azt a területet az udvaron, amit korábban a csűr elfoglalt. Az újrahasznosított csűr Csűrből is sokfajta van Székelyföldön: van, ami kőből épült, de van téglából, boronafából épült csűr, illetve vegyes építőanyag-használatú is. Mindig a helyi építőanyagokat használták fel, ezért az épülettípus tájegységenként és akár településenként is kissé változik. Ami közös a székelyföldi csűrökben, az, hogy mindegyiknek tágas a belső tere, így sokféleképpen újra lehet gondolni az átépítést. Lehet lakóház, panzió, műhely, étterem, üzlet, sajtüzem, játszóház, kisebb méretű színház, vagy akár wellnessfunkciónak is teret adhat. Tulajdonképpen bármi, ami elférhet egy csűrben. – Gyerekkoromból ered a csűrök iránti vonzalmam. Nagyapám állatokat tartott, és mivel minden nyaram a nagyszülőknél telt el, sokat játszottunk unokatestvéreimmel a csűrben, és nagyon szerettük annak nagy, tágas és nyitott tereit – emlékezett vissza az építész. Esztány Győző szerint a jól újrahasznosított csűr építészeti értéke az átalakítás során nem vész el, sőt ha lehet, új építészeti értékeket nyer az átalakításkor. Mint részletezte, ezek lehetnek esztétikai és műszaki értékek, például egy szépen rakott kő- vagy téglafalazat, egy hagyományos boronafal, egy faszerkezeti ácskapcsolat, egy kovácsoltvas vasalat, a csűrkapu vagy egyéb hagyományos nyílászáró, és még sorolhatnánk. Mivel a csűrkapu nyílásán jut be a legtöbb természetes fény az épületbe, ezért a legtöbb esetben az átépítéskor ezt a nyílást beüvegezik, de megtartják a kaput, mivel ez is értékes része az építménynek. – Új nyílászárók elhelyezésénél fontos szempont, hogy a csűr eredeti nagy nyílásmentes felületeinek megtartására törekedjünk. Boronafalazat esetén egy példa erre, hogy az új ablak a boronafal mögé kerül, és csak minden második boronából vágjuk ki azt a lyukat, ami az ablaknak szükséges – tudtuk meg. Mint Esztány Győző mondta, ezzel a megoldással megmarad a boronafal szövete, az új ablak rejtettebb, alig észrevehető, ezzel nem töri meg annyira az eredeti egységes felületet, mint azt a boronafalba vágott új ablak tenné. Az építész hangsúlyozta egyszerűbb olyan csűrt újrahasznosítani, amelyet csak nyáron szeretnének használni, hiszen egy épület téliesítése több munka, és költségesebb is, hiszen télen fűteni kell az épületet, és hőszigetelni. Úgy véli, az utóbbi nehezebb munka, hiszen a mai hőszigetelési szabványoknak egyik csűr sem felel meg, legyen az borona-, tégla- vagy kőcsűr. Vendégház és közösségi csűr Delnén A delnei átépített csűr esetében például nem akarták eltakarni kívülről a boronafalakat és az istálló téglafalát, így a belső oldal felől hőszigeteltek. Amint azt Esztány Győző elmondta, ennek a csűrnek két új funkciót adtak. A valamikori istálló helyén egy lakást, fölötte pedig vendégszobákat alakított ki a tulajdonos. Az épület másik fele – a csűrköze és odor helye – nyaranta szakmai, kulturális és művészeti rendezvényeknek ad helyet. A csűr ezen része érintetlen maradt, statikai és hőszigetelési beavatkozás nélkül. Az átalakításnál törekedtek a csűr eredeti formáját megtartani, így az épület a meglévő helyi építészet szerves részeként élhet tovább. Kis nyílásokat használtak, ami a csűr megjelenéséhez jól illeszkedik. Ugyanakkor fontosnak tartották a régi anyagok megőrzését is. – Amit lehetett, megtartottunk, a szükséges új nyílászárókat formájukban és színükben is a régiekhez igazítottuk – közölte az építész. A vendégszobák bevilágítását a deszkázott oromfalba rejtett ablakokkal oldották meg, és a kibillentett tetősík alatti ablaksor szintén erre szolgál. A jobb oldali színajtó helyére üveges teraszajtó került, mely bőséges természetes fényt biztosít a szobának.

Péter Ágnes