Zárt körű eseményen tartják vasárnap a Gyergyószéki Mézlovagrend avatóünnepségét. Az eskütétellel egybekötött ren­dez­vényen többek között az Or­szágos Magyar Méhészeti Egye­sület elnöke, Bross Péter, valamint a 2017-es mézkirálynő, Balla Nóra is jelen lesz, de ma­gyarországi és székelyföldi mézlovagrendek képviselői is a meghívottak között szerepelnek. A Gyergyószéki Mézlovagrend megalakításának ötletéről, valamint a kitűzött célokról Hobaj Jó­zseffel, a Gyergyó­szent­miklósi Mé­hészegyesület elnökével beszélgettünk. [caption id="attachment_64350" align="aligncenter" width="1000"] Hobaj József Fotó: Kertész László[/caption] – Honnan ered az ötlet, hogy megalakítsák a Gyergyószéki Mézlovagrendet? – Májusban lesz két éve, hogy újraalakítottuk a Gyergyó­szent­mik­lósi Méhészegyesületet, másfél év alatt pedig több rendezvényt, többek között két konferenciát is szerveztünk. Minket is meghívtak különböző rendezvényekre, ahol felvonultak a mézlovagrendek, mi pedig csak álltunk és néztük. Tudtuk, hogy fel kell zárkóznunk, mivel Székelyföldön mi vagyunk a sorban az utolsók, hisz Csíkszéken, Ud­var­helyszéken és Háromszéken is alakult már lovagrend. A Hargita Megyei Méhészegyesület elnöke, Lázár Tibi bácsi volt az első, aki bogarat ültetett a fülünkbe, de a magyarországi Bajáról és Székesfehérvárról is lelki támogatásukról biztosítottak. – Kik lehetnek a lovagrend tagjai? – Tudni kell, hogy a lovagrendünk nem különálló, hanem az egyesületünk hozza létre, így csak egyesületi tagok válhatnak mézlovagokká. Tíz személlyel indulunk, akiket a vasárnapi rendezvényen ütnek lovaggá, azonban ezt nem kívánjuk lezárni, bővíteni lehet a továbbiakban. A nagymester Márton Tihamér lesz, ez amolyan elnöki funkciót takar. – Hogyan lehet majd csatlakozni? – Úgy működik, hogy a csatlakozni vágyó egyesületi tag kérést nyújt be, amelyet a lovagrend bizottsága bírál el. Hangsúlyoznám, hogy nem a mennyiségre, hanem a minőségre törekszünk, azaz kizárólag olyan tagokkal kívánjuk bővíteni a lovagrendünket, akiknek szívügyük a méhek, a méz és általánosan a méhészet kérdése. – Milyen célokat tűztek ki maguk elé? – A méz népszerűsítését a méhek szeretete által, a méhészek összefogását és Gyergyó felemelését a mélypontról. Gyergyó­szent­miklóson a nyolcvanas években megszűnt a méhészegyesület, én pedig személy szerint úgy vagyok ezzel, hogy csak akkor lehet tevékenységről beszélni, ha azt komolyan vesszük, teszünk azért, hogy egyről a kettőre jussunk. További célunk, hogy megerősítsük az egyesületet. Brandet kell kialakítanunk a gyergyói méznek, ahogy Magyarországon tették például az akácmézzel. Németországban vizsgáltattuk be a mézünket, a gyer­gyó­széki havasiméz képviseli a lovagrendünket. Mindezek mellett mind az egészséges táplálkozásra, mind a mézfogyasztás előnyeire igyekszünk felhívni a figyelmet, nem feledkezve meg természetesen a méhek környezetvédelemre gyakorolt hatásáról sem. – Elindult-e, ha igen, hol tart az egyesület megalakítása óta az újjáépítési folyamat? Kezd ismét beivódni a köztudatba, hogy Gyergyóban ilyen tevékenység zajlik? – Igen, hála Istennek egyre jobban. Jelenleg huszonhét aktív tagja van az egyesületnek, és ha röviden kellene jellemeznem a másfél éves tevékenységünket, akkor azt mondanám, hogy versenyfutás volt az idővel. Nagyon rövid idő alatt több eseményt is szerveztünk, és reméljük, hogy ezt a lendületet a továbbiakban is fenn tudjuk tartani. Kertész László