tiszta égbolt
Messzi még a Kánaán…
A múlt pénteki kormányülésen miért, miért nem, de Viorica Dăncilă újólag felemlegette országunk majdhogynem diadalittas előrehaladását: „…Románia gazdasági növekedése 2018-ban 4,1%-os volt, az Európai Unió viszonylatában egyik legnagyobb, s ugyanakkor a múlt esztendőben a Romániában realizált bruttó hazai termék meghaladta a 200 milliárd eurós küszöböt. Összhangban a kormányprogram révén vállalt előirányzatokkal, a kormány által jóváhagyott intézkedések jótéteményeket hoztak az összes életkategóriába tartozók soraiba”. Tekintsünk el ez utóbbi mondatrész kissé kacifántos megfogalmazásától, s időzzünk el egy pillanatra a gazdasági növekedés tényénél. Annak százalékarányát említve talán indokolt lett volna azt is megemlíteni, már csak a valós és körültekintőbb helyzetismeret, illetve a tendenciák érzékeltetése végett, hogy a 2017-es évi csúcshoz képest viszonylagos visszaesés következett be. Ez pedig még figyelemre méltóbb, mint egyébként vitathatatlan a 4,1%-os növekedés. Lássuk, miről is van szó: 2017-ben uniós viszonylatban a maga 6,9%-os gazdasági növekedésével Románia Írország után a második helyet foglalta el (amelynek gazdasági növekedése egyébként 7,2%-os volt). Ez pedig annak is köszönhető volt, hogy bizonyos illetékeket csökkentettek és a bérek emelkedtek (legalábbis egyes szektorokban), még akkor is, ha a hiányok gyarapodtak és az infláció némileg fokozódott. A „dobogós” esztendő azonban tiszavirágéletűnek bizonyult, ugyanis – amint már arra utaltunk – a 2018-as esztendei növekedés mérséklődött, s ilyenképpen jó néhány ország lekörözte Romániát, köztük Lengyelország (+5,1%-os gazdasági növekedés), Magyarország (+4,9%) és Szlovénia (+4,5%). Ilyenképpen Románia a tavaly a hetedik helyre szorult le. Az sem mellékes, hogy míg Románia 2018-as esztendei gazdasági növekedése a megelőző esztendőben jegyzettnél egy harmaddal volt kevesebb, addig Magyarország 2004-től errefelé a legnagyobb arányú reális GDP-növekedést jegyezte. Ott a végső fogyasztás 2,6 százalékponttal járult hozzá a GDP-növekedéshez, de ugyanakkor a beruházások 17,2%-kal növekedtek. Nos, ezen számadatok ismeretében talán túlzott kérkedni országunk múlt esztendei gazdasági növekedésével, még akkor is, ha az pozitív előjelű volt.
Említette a kormányfő azt is, hogy tavaly a GDP értéke meghaladta a 200 milliárd lej, az tételesen 202 milliárd euró volt. 2007-hez viszonyítva ez 58%-os növekedést jelent, ami jelentős és értékelendő, de nemigen fog közelebb vinni a fejlett országokhoz. Csehországban például a szóban forgó időszakban a növekedési arány kisebb volt, 50%-os, de 2018-ban a GDP értéke 207 milliárd euró volt. Nézzünk meg másabb számadatokat: az utóbbi 12 esztendő során Románia gazdasági növekedésének átlaga 3,1%-os volt, míg az Csehország esetében 3,9%-os volt, Lengyelország esetében pedig 3,8%. Hogy utol lehet-e érni a fejlett országokat, arra igen nehéz lenne választ adni, de azt minden túlzás nélkül állíthatjuk, hogy nagyon időigényes lesz, és akár bizonytalanságokkal telitűzdelt. Miért állítjuk is ezt? Mindenekelőtt azért, mert nagy a leküzdendő távolság: Németországban az egy főre jutó GDP 2007-ben 16%-kal volt nagyobb, mint az uniós átlag, 2017-ben (2018-ra vonatkozóan még nem ismeretesek az adatok) pedig 24%-kal. Csehországban 2007-ben az uniós átlagnak 79%-a, 2017-ben pedig 89%-kal, Magyarországon 2007-ben 61%-kal, 2017-ben 68%-kal. Románia e tekintetben viszont valahol a sor végén kullogott a maga alig 39%-ával, illetve 63%-ával. (Nyomatékolandó, hogy a GDP egy főre jutó alakulása tekintetében a fentebbi számarányok szem előtt tartják a vásárlóerő paritását.) A dolgok ilyenszerű alakulásából az a következtetés vonható le, hogy vannak olyan kelet-közép-európai uniós tagállamok, amelyeket az elkövetkező évek, évtizedek során Románia nagyon megközelíthet, de a fejlett országok vonatkozásában az esélyek minimálisak. Még akkor is, ha a jelenlegi kormánypártnak a jótéteményeket előrevetítő kormányprogramja esetleg maradéktalanul meg is valósulna. Annak útvonalát megpróbálják ugyan egyengetni, talán túlontúl gyakran (és kaotikusan is), de a jelek szerint egyre távolibbnak tűnik a Kánaán… Végezetül, de nem utolsósorban talán az eredményesnek vélt, illetve tartott „útmentén” többek között azt is megemlíthette volna a kormányfő, amiről nem szólt/szól a fáma: a kormány a költségvetési hiány fedezése végett a nemzetközi piacokon Románia történetében először bekövetkezett nagyságrendű kölcsönt vett fel eurókötvények eladása révén, nevezetesen 3 milliárd euróst, 7 és 30 esztendő közti futamidővel. A kamat 4,65%-os, jóval nagyobb, mint más európai államok esetében (Görögország kölcsönt vett fel például 4,29%-os kamattal). Ennek ellenére a pénzügyminiszter azt nyilatkozta, hogy egy normális és sikeres műveletről van szó, annak költségei pedig összhangban vannak mindazzal, ami napjainkban történik a pénzpia-
cokon. Lehet, de azt a kamatot unokáink is fizetni fogják…
Hecser Zoltán
.jpeg)
