Csíkszeredában Áder János magyar köztársasági elnök által ajándékozott fát ültettek el, Gyergyószárhegyen kopjafát avattak, számos helyen emlékhelyeket koszorúztak meg a trianoni békediktátum aláírásának 100. évfordulója alkalmával. Délután fél 6-kor megkondultak a harangok, este számos helyen őrtözek gyúltak. Mindenütt a múltra emlékeztek, a jövő reményében.

Tegnap elültették a nemzeti összetartozás fáját. A magyar államfő ajándéka                        Fotó: László F. Csaba

Csíkszeredában, a Fodor Ház kertjében felállított Székely Hadosztály-emlékműnél is megemlékeztek a trianoni békeszerződés aláírásának századik évfordulójáról. Az ünnepség keretében elültették a nemzeti összetartozás fáját. A megemlékezésen a tárogató énekét és a harangzúgást követően a Csíkszéki Mátyás Huszárok félárbócra vonták a magyar nemzet lobogóját, majd a jelenlévőkkel együtt elénekelték a magyar, valamint a székely himnuszt. Bilibók Attila színművész előadásában hallhaták a megemlékezők a magyar püspöki kar Mindenkitől elhagyatva... kezdetű imáját, ezt követte a nemzeti összetartozás jegyében a közös ima.

Gergely István a csíksomlyói eseményen

Jelenünk és jövőnk − Ma nem az a cél, hogy a múlt sérelmeit felsoroljuk, hanem az, hogy az emlékezés mellett a jelenünkkel és jövőnkkel is foglalkozzunk a nemzeti összetartozás napján – mondta beszédében Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke. A felszólalók sorát Gergely István, a Fodor Ház vezetője folytatta. − Rendkívüli dolognak, a sors kegyének tartom, hogy ma itt vagyunk, így érezhetünk és így gondolkodhatunk. Ezért köszönettel tartozunk az előttünk járó nemzedékeknek – vélekedett Tóth László, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátus főkonzulja. Potápi Árpád János, a magyar miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára üzenetét Lukács Bence Ákos vezető konzul tolmácsolta, illetve Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke is köszöntötte a résztvevőket. – Ne legyünk kishitűek, ne veszítsük el az önbizalmunkat, gondoljunk bele abba, hogy az a közösség és az az ember, amely és aki a trianoni döntés után, 100 esztendő kegyetlen megpróbáltatásai után 2020-ban itt van a szülőföldjén, itt, Székelyföldön, Erdélyben, Partiumban, a Bánságban, a Csángóföldön magyar emberként, magyar közösségként él és tervez, építkezik, újrateremti az otthonát, az már kész csoda – hangsúlyozta a szövetségi elnök, majd ezekkel a szavakkal zárta beszédét: – A mai nap az összetartozás napja, a magyar összetartozás napja. Legyen egyben a remény napja is, hitünk megerősítésének napja, a nemzeti szolidaritás kiteljesítésének a napja! A trianoni szerződés aláírásának századik évfordulója alkalmából elültették a nemzeti összetartozás fáját is, amelyet Áder János, Magyarország köztársasági elnöke küldött. Mint elhangzott, a hársfa arra figyelmeztet bennünket, hogy nem felejtünk, de előre tekintünk. Az ünnepség ideje alatt a Csíkszéki Mátyás Huszárok alkalomhoz illő énekükkel színesítették az eseményt.

A Mátyás-huszárok hozták a nemzeti lobogót                                                                           Fotó: László F. Csaba

Szolid emlékezés kevés résztvevővel Székelyudvarhelyen délután fél hatkor megkondultak a város harangjai, a szemerkélő esőben lehajtott fővel emlékezett egy maroknyi résztvevő. Mivel a járványhelyzet miatt a rendőrség nem engedélyezte a rendezvényen az ünnepi beszédek megtartását, a magyar himnusz eléneklése után rövid koszorúzás következett, majd a székely himnusszal véget is ért a trianoni békediktátum 100. évfordulójára meghirdetett összejövetel. A koszorúzáson részt vettek többek közt a helyi Székely Nemzeti Tanács, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és az RMDSZ képviselői, valamint a város polgármestere és alpolgármestere, Gálfi Árpád és Orbán Árpád is elhelyezte koszorúját az Udvarhely központjában álló Millenniumi emlékműnél. A szervezők a kezdeményezéssel a koronavírus-járvány okozta válsághelyzetben is szerették volna felhívni a figyelmet a magyar történelem száz évvel ezelőtti, sorsfordító és tragikus eseményére. A felkeresendő emlékhelyek nem csupán az első világháború történéseire, hanem a magyarság 1100 éves Kárpát-medencei jelenlétére is emlékeztetnek. A Kárpátaljai Magyar Cserkészszövetség kezdeményezéséhez, az Összetartozásunk Tüze programhoz több száz település csatlakozott. A felhívás célja, hogy mindenütt a világon, ahol magyarok élnek, az ezeréves államiságra, a százéves tragédiára és a tízéves állampolgársági törvényre emlékező látványos tüzek gyúljanak június 4-én, 21 óra 20 perckor. A már meghirdetett tűzhelyekről a gyujtsukmeg.ma/tuzhelyekoldalon, interaktív térkép segítségével lehet tájékozódni. Új tűzhelyeket is be lehet jelenteni, regisztrációt követően. A kezdeményezéshez május végéig már több mint száz erdélyi helyszín csatlakozott.

Főhajtás Székelyudvarhelyen                                                                                                        Fotó: Lőrincz Csaba

Trianon megerősít Kedvezett az időjárás Trianon centenáriuma alkalmából összegyűlteknek Farkaslakán, akik a megemlékezés első részében szabadtéri szentmisén vehettek részt a templomudvaron, majd beszédek hangzottak el. Rövid kulturális műsor következett, záró mozzanatként pedig a Tamási-síremlék szomszédságában levő emlékműnél koszorúztak a vendégek, a helyi önkormányzat vezetői és a községben működő civil szervezetek képviselői, köztük a kecseti LóFő Lovasok, valamint az Udvarhelyszéki Történelmi Vitézi Rend csoportja is. Az eső csak a legvégén eredt el, amikor már ki-ki távozásra készülődött. Laczkó Vilmos plébános a legfontosabb krisztusi parancsról, a szeretetről beszélve elsősorban azt hangsúlyozta, hogy a történelmi előzmények ellenére, a napjainkban tapasztalható negatív jelenségek ellenére is bizakodva, nyitottan kell embertársaink, a szomszédos és a közép-európai népek felé fordulnunk, hiszen a jelenünk közös, és a jövőnk is az lesz. Bár a múltban nem volt mindig felhőtlen a viszony a szomszédokkal, Trianonban és más alkalmakkor is történtek nagy igazságtalanságok velünk, de végső soron ezeknek a tragikus folyamatoknak van pozitív üzenete is. Mert másképp nem, csak felemelt fejjel lehet élni. Percze László konzul, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának képviseletében az anyaország határokon átnyúló biztató és határozott üzenetét tolmácsolta. Hiszen fizikailag nem élhetünk egyazon országban, de közös állampolgársággal, közös nyelvvel és közös kultúrával rendelkezünk mindennek dacára, és ezeket az értékeket nem vehetik el tőlünk. Kovács Lehel, Farkaslaka polgármestere elmondta, hogy a járványügyi előírások következtében szerényebb ez az emlékünnep, hiszen nem lehettek olyan nagy számban jelen a helyiek, a testvértelepülések sem képviseltethették küldöttséggel magukat, de a média, a világháló segítségével átjött az üzenet. Lélekben egyek vagyunk. Márai Sándor gondolatait idézve „a haza nem csak föld és hegy, halott hősök, anyanyelv, őseink csontjai a temetőkben, kenyér és táj, nem. A haza te vagy, szőröstül-bőröstül, testi és lelki mivoltodban; ő szült, ő temet el, őt éled és fejezed ki, mind a nyomorult, nagyszerű, lángoló és unalmas pillanatokban, melyek összessége életed alkotja. S életed a haza életének egy pillanata is” – tolmácsolta a megtartó üzenetet. Hasonló szándékkal idézte Hadnagy Jolán, a Tamási Áron Művelődési Egylet képviselője a falu nagy szülöttét, hangsúlyozta, hogy azért, mert „Trianonban aláírtak valamit”, egy pillanatra sem veszíthetjük el a fejünket. Mára is, holnapra is megvannak a feladataink. Milyen jó, hogy mindennek dacára együtt vagyunk, él bennünk és velünk a nyelvünk, ma is megvan a holnaphoz a kellő tartásunk. A koszorúzást követően az egybegyűlt mintegy százfős csoport közösen elénekelte a magyar, a székely, a Mária-himnuszt, majd közös imával fejezte a gyásznapon a megemlékező rendezvényt. Új idők, új ígéretek felé lépkedve tért vissza a következő hétköznapok és ünnepek valós világába.

Emlékünnepség Gyergyószárhegyen                                                                           Fotó: Boncina székely Szidónia

Összefogás tere, kopjafával Gyergyószárhegyen A község legősibb részén, a Felszegi Népiskolánál emlékeztek Trianon 100. évfordulóján, a nemzeti összetartozás napján a gyergyószárhegyiek. A község képviselő-testülete az összetartozás, a megemlékezés és a hálaadás kopjafáját állíttatta fel itt: az avatóünnepség harangszóval és a himnusz éneklésével kezdődött. A zuhogó eső ellenére több tucat gyergyószárhegyi lakos tartotta fontosnak részt venni a megemlékezésen. Fél hatkor a Csengettyű és az Énkán utcai csengettyűk, a Ferenc-rendi kolostor és a plébániatemplom harangjai szólaltak meg Gyergyószárhegyen. Az ünnepség részeként leleplezték és megkoszorúzták a felállított kopjafát, amelyet a képviselő-testület a község legősibb részére, a Csinód patakától nem messze, a Felszegi Népiskola szomszédságába álmodott meg. Az emlékmű elkészítéséhez Kis Portik Irén néprajzkutató nyújtott szakmai segítséget, a kivitelezésben Gál Csaba fafaragó, Czimbalmas Károly kovácsmester és Frigyes Béla kőfaragó vettek részt. Nagy László plébános és Oláh Ignác tanácsos gondolatait követően Danguly Ervin polgármester szólt az ünneplőkhöz, arra kérve a szárhegyieket, hogy ahányszor elmennek a felállított kopjafa előtt, mindig gondoljanak a világban élő magyarokra, és gyermekeiknek is tolmácsolják az összetartozás eszméjét.

Maroshévízen is koszorúztak a magyar hősök temetőjében

Az elöljáró Szárhegy hét testvértelepülésének is üzent – Arra kérünk benneteket, hogy egy percig se gondoljátok azt, hogy belenyugodtunk a sorsunkba. Elfogadjuk, vele élünk, de nem adjuk fel soha. Hálásak vagyunk, hogy ebben megerősítetek, és hogy veletek együtt határtalanul élhetjük meg magyarságunkat – szólt a külhoni magyaroknak küldött üzenet. – Legyen ez a kopjafa annak emléke és figyelmeztetője, hogy az összetartozás ténye egymagában nem elég: összefogásra van szükség, és arra, hogy védjük meg egymást, hiszen így mindenre lehet esélyünk – zárta gondolatait az elöljáró. Az emlékműnél a gyergyó­szárhegyi önkormányzati hivatal és testület, a Székely Nemzeti Tanács és a Gyergyószéki Magyar Szövetség helyezte el az emlékezés koszorúit.

Emlékezők Farkaslakán

Gyásznap Maroshévízen Idén is, akárcsak az előző években, Maroshévízen megemlékezést tartottak a Trianon-emléknapon. A megemlékezés tegnap délután 5 órakor kezdődött a helyi római katolikus templom udvarán, a László Áron plébános által végzett szentmisével. A lelkipásztor röviden ismertette az ezelőtt 100 évvel történteket. 17 óra 30 perckor megszólaltak a harangok. A jelenlévők elénekelték nemzeti himnuszainkat, majd koszorúzás következett a zsákhegyi első világháborús katonai temetőben lévő turulmadaras obeliszknél. A megemlékezés koszorúit a helyi RMDSZ részéről Bodor Attila és Szabó Kálmán, a helyi Erdélyi Magyar Szövetség részéről Bajkó Zsigmond, valamint a Dr. Urmánczy Nándor Egyesület részéről Czirják Károly helyezte el.

HN-összefoglaló