Aszfaltoztak, újjáépítették a karcfalvi kultúrotthont és óvodát, a jövőben tataroznák az orvosi rendelőt és az iskolaépületet. Utóbbit bővítenék is, és dolgoznak a gázhálózat előkészítésén. Mindezekről Karcfalva polgármesterével, Gábor Tiborral beszélgettünk. – Tavaly ősszel immár az ötödik mandátumát kezdte el. Milyen nagyobb beruházásokat sikerült megvalósítani azóta? – Amikor ismét bizalmat szavaztak számomra a község lakói, akkor számos beruházás volt folyamatban. Többek között két utas pályázatunk is a kivitelezés szakaszában volt, és van jelenleg is. Az Országos Vidékfejlesztési Programból (PNDR) és a Helyi Fejlesztési Országos Programból (PNDL) az DKSZ fejlesztési társulással közösen, vagyis Dánfalva, Karcfalva és Szenttamás községgel együtt leaszfaltoztuk a községi utakat. A PNDL-s pályázat kivitelezése most van folyamatban, jelenleg az utcákat kövezik. Ha be tudjuk fejezni ezt is, az utcák 95 százaléka lesz leaszfaltozva a községünkben. Egy másik fontos projektünk a karcfalvi kultúrotthon belsejének újjáépítése, amelyet körülbelül egy-két hónapon belül be is fejezünk. Annak költségeit uniós pályázatból biztosítottuk. Megoldottuk a tűzoltósági engedélyeztetést, megerősítettük az épület tetőszerkezetét, hangszigeteltük a fúvószenekar próbatermét, új hang- és fénytechnikát szereltünk. A mozgássérültek számára akadálymentesített feljárókat létesítettünk, és hangszereket vásároltunk a fúvószenekarnak. Egy másik pályázatból megoldottuk a község központjában lévő épületek tűzoltósági engedélyeztetését: a kultúrotthonnak, a hokipályának és az iskolának. Mint minden más felcsíki településen – hiszen együtt pályáztunk – dolgozunk a gázhálózat kiépítésének előkészítési munkálatain. Jelenleg a tervezési fázisban vagyunk, és ha minden jól megy, jövőre elkezdhetjük a kivitelezést. – A gázhálózatos pályázat önrészének előteremtése mekkora kihívást jelent az önkormányzatnak? – A legnagyobb nehézség az önrész előteremtése. Az előttünk álló időben ez elég nagy feladat lesz számunkra, mert majdnem akkora összegről van szó, mint a féléves költségvetésünk. – Még milyen munkálatok vannak folyamatban a községben? – Folyamatban van a karcfalvi óvodaépület tatarozása és az előtte lévő játszótér újjáépítése. A belső munkálatokat nagyjából be is fejezték, hátravan még a külső festés, illetve a napokban megérkeztek a játékok is, amelyeket fel kell szerelnünk az óvoda előtt. Az új tanévet már ott kezdhetik a gyerekek. Az óvodafelújítást a magyar kormány támogatja. Az épület teljesen új formát kapott, újjáépítettük a fűtésrendszert, a víz- és villanyhálózatot, újrafedtük és újravakoltuk az épületet, kicseréltük a padlót, és új vizesblokkokat létesítettünk. [caption id="attachment_128691" align="aligncenter" width="2560"] Biztonságosabbá teszik a gyalogosforgalmat a községben[/caption] – Milyen terveik vannak jövőre? – Az elkövetkező időkben az egyik legfontosabb projektünk a karcfalvi orvosi rendelő újjáépítése. Az erre vonatkozó előtanulmányt elküldtük az Országos Befektetési Társaságnak (CNI), várjuk, hogy mikor kezd ezzel foglalkozni, ugyanakkor tervezzük a karcfalvi iskola tatarozását és bővítését, illetve rendbe tennénk a tornatermet és az udvart is. Folyamatban van még a központban a járdaépítés és egy parkoló kialakítása, illetve a jövőben további járdák létesítésére pályázunk a megyei tanács járdaépítési programjában. Különben nemsokára megnyitjuk Csíkjenőfalván, a volt óvodaépületben a falumúzeumot, ahol nemcsak tárgyi emlékeket mutatunk be a község egykori életéből, hanem román és angol felirattal is ellátott filmekkel régi mesterségeket, szokásokat és különböző munkafolyamatokat is. – Korábban szó volt arról is, hogy újjáépítik és bővítik a polgármesteri hivatal épületét. Lemondtak erről? – Igen, szó volt erről, és meg is kaptuk az újjáépítésre az építkezési engedélyt, de végül úgy döntöttünk, hogy ezt a projektet egy kicsit szüneteltetjük, mivel fontosabb dolgokra fordítjuk azt az összeget, amit a hivatal tatarozására szántunk. Például ebből az összegből biztosítottuk az utas beruházásaink önrészét, és spórolunk a gázhálózatos pályázatra. – A település határában lévő borvízforrásnál, Madicsában egy szabadidő- és sportközpontot is szeretnének. Hol tart ez az ügy? – Igen, ez egy régi-régi tervünk. Ebben az évben egy előtanulmány készítésével dolgoztunk, jelenleg annak közbeszerzését kell elindítanunk. – Milyen a közösségi élet a községben? – Azt látom, a lakosság nagyon elfoglalt a mezőgazdasági munkákkal. Jelenleg nincs sok idő a közösségi életre, de nem rossz a hangulat a közösségben. Annyit látunk, hogy a fiataloknak problémát jelent az, hogy nincs, ahol összegyűlniük. Esténként a parkokban, a focipályán találkoznak, de más lehetőségük nem nagyon van. Különben jó volt látni, hogy a csíkdánfalvi és a csíkszenttamási falunapok alkalmával milyen sok fiatal összegyűlt, találkozott, van igény a találkozásra. Jó megtapasztalni azt is, hogy a kaláka fogalmát még ismeri a lakosság, akár ha csak a szénacsinálást nézzük, naponta látni, hogyan segítenek egymásnak az emberek. No de ezenkívül mindenki végzi a dolgát, és reménykedik abban, hogy nem lesz a járványnak egy újabb erős hulláma. – Milyen kihívásokkal küzdenek a községben? – Az egyik legnagyobb problémánk nagyjából ugyanaz, mint minden más településen, mi is szinte naponta szembesülünk a medveproblémával. A mi községünk lakott területeihez is egyre közelebb kerülnek, és a helyzet fokozódni fog, amikor elkezdik a kukoricák aratását és silózását, hiszen olyankor a medvéket kizavarják a kukoricásból. Ez nagyjából minden évben így szokott lenni. Aztán részben gond a munkanélküliség is. Úgy próbálnak megélni az emberek, hogy a maguk portája körül tevékenykednek, illetve külföldön dolgoznak és kereskednek. Nemsokára elkészül Csíkjenőfalva határában egy kisvágóhíd is, amit a közbirtokosság építtet, ott is lesznek majd munkahelyek. Jelenleg a tartóoszlopok vasbetonszerelése van folyamatban, nagyon jól haladnak a munkával, várhatóan egy éven belül az is elkészül. Ezt a beruházást az önkormányzat a közművesítéssel segítette. A jégpályánál épül a Székelyföldi Jégkorong Akadémia kollégiuma, bizonyára ott is lesznek majd új munkahelyek, csak legyen fiatal, és legyen, aki dolgozzon. Tehát nem mondanám azt, hogy nincs lehetőség, a kérdés nagyon összetett. Egyrészt azért is, mert a fiatalok közül sokan külföldön dolgoznak. Az is igaz, hogy sokan haza is térnek, itthon próbálják megalapozni a jövőjüket. Nagyon jó, hogy hazatérve házakat vásárolnak, újjáépítik azokat, illetve sokan vállalkozásokat is létesítenek. Az első külföldön dolgozó generáció kezdett hazajönni, többen már vállalkozásba kezdtek, amit nagyon jó dolognak tartok. Reménykedünk, hogy a vállalkozások létrehozásának sorát folytatják a többiek is. Nemrégiben Magyarországon jártam, az egyik falun átutazva láttam, hogy majdnem minden háznál van valamilyen vállalkozás, és közben arra gondoltam, milyen jó lenne, ha hozzánk is hazatérnének a fiatalok, és hasonlót hoznának létre. Ez az önkormányzatnak is jó lenne, mert akkor gazdag egy önkormányzat, ha gazdag a település. Ami még gondot okoz a községben, az továbbra is a szemét, mármint az, hogy annak ellenére, hogy évente nagy lomtalanítási akciót szervezünk, havonta elszállítják a szelektíven gyűjtött hulladékot, és kéthetente elviszik a háztartási szemetet, még így is szemét kerül ki a mezőre, szemét kerül az Olt vizébe. Jó lenne, ha lassan-lassan megértené a lakosság, hogy ez nem megoldás. Nem azt mondom, hogy nincs fejlődés e tekintetben, de jó lenne ügyesebben felzárkózni e téren is a civilizált világhoz. – Hogyan tekintenek a jövőbe? – Továbbra is ugyanolyan kitartóan dolgozunk az önkormányzat tagjaival és alkalmazottaival, mint eddig, és próbálunk minél több pályázati lehetőséggel élni. Próbáljuk kihasználni azt a lehetőséget is, hogy az RMDSZ kormányon van, így olyan projektek tervét juttatjuk el Bukarestbe, amelyek támogatását eddig nem reméltük. Ilyen például, mint említettem, az iskola és az orvosi rendelő felújítása is. Mindenképpen bizakodók vagyunk, reméljük, hogy ez a koronavírus-járvány nem fog hátráltatni az elkövetkezendő időkben.

Biró István