Udvarhelyszék egyik gyöngyszeme a bögözi műemlék templom, amely művészettörténeti szempontból is különleges helyet foglal el a térség középkori egyházi épületei között. Évente mintegy háromezren keresik fel. Restaurálása évek óta zajlik, a hétvégén a teljesen felújított kazettás mennyezetet mutatták be az érdeklődőknek. [caption id="attachment_36117" align="aligncenter" width="460"] Egyedi érték a kazettás mennyezet. Ezt is sikerült restaurálni[/caption] A bögözi templom építése a 13. században kezdődött, majd a 15. században gótikus stílusban építették át. Értékes építészettörténeti részletekben gazdag, de leginkább falfestményeiről ismert. Az északi falon három sorban vonulnak végig a Szent László-legendát, Antiochiai Szent Margit legendáját és az Utolsó ítéletet bemutató évszázados, nemzetközi hírű freskók. A magyarországi Új Ezredév Alapítvány kezdeményezésére 2008-ban kezdődött el a templom összetett restaurálását célzó program. Az alapítvány finanszírozta az előkészítő tanulmányokat, a művezetőt, részben a falfestmények, a faberendezés és a kazettás mennyezet restaurálását. A költségekből a Kelemen Hunor által vezetett kulturális tárca, és 2009-től Hargita Megye Tanácsa is részt vállalt. Az Új Ezredév Alapítvány szerint a református műemlék templom teljes restaurálási költsége mintegy 650 000 euró (Civil Műemlékvédelmi Kézikönyv, 2015). Egykor sokkal színesebbek voltak a kazetták Lépésről lépésre haladtak a hatalmas volumenű munkával, amely szakszerű vizsgálatokat, régészeti feltárást is tartalmazott – derült ki a kazettás mennyezet restaurálásának befejezése alkalmából, a templomban tartott ünnepélyes eseményen, szombaton. Benczédi Sándor műemlékszakértő, a program tervfőnöke röviden ismertette az elért eredményeket, de nem rejtette véka alá a nehézségeket sem: miközben szépen haladtak a templom külső és belső felújításával, kiderült, hogy gombafertőzés támadta meg a szentély padlóját, tavaly betörtek, felfeszítették a korábban már restaurált faajtót és egy értékes perselyt. A falképek restaurálása után a munka következő szakaszát a festett fabútorzat egy részének, illetve a 18. század első feléből származó kazettás mennyezet konzerválása és restaurálása képezte. A részletekről Mihály Ferenc farestaurátor tartott szemléletes vetített képes előadást. A kazettás mennyezet stílusában, mintakincsében erős reneszánsz jegyeket mutat, és inkább a 17. század folyamán született díszes famennyezetekkel mutat rokonságot, Mihály a szászvolkányi, a szederjesi és az agyagfalvi templomot említette meg, mint közeli párhuzamokat. Az eltelt 200–300 év alatt válságos állapotba került a templom egyik éke, főleg a festés károsodott, illetve a páratartalom változásai miatt a ragasztott részek elváltak, meggörbültek a táblák, szennyeződés rakódott rájuk. A bögözi mennyezet egyik sajátossága, hogy egyetlen a térségben, amelyet már a készítésekor védőbevonattal láttak el – emelte ki Mihály Ferenc. Ez a réteg viszont megöregedett, és pikkelyszerűen kezdett leválni. Lassú, de folyamatos károsodást kellett tehát leállítani, a konzerválási, restaurálási technikákba is beavatta a jelenlévőket a szakember. Kiderült, hogy új korában a mennyezet sokkal színesebb volt, de a szerves színezékek zöme lebomlott, eltűntek a mély sárgák, a zöldek, maradtak a tartós pigmentek. A restaurálás korszerű fogalma nem az eredeti állapot visszaállítását jelenti, mert az már újrafestést, egyfajta csalást jelentene – fogalmazott Mihály Ferenc, hanem fertőtlenítést, konzerválást, és – ahol lehetséges – minimális vonalas kiegészítést enged meg. Az elmúlt hat hónapban a helyszínen kellett elvégezni a munkát, ugyanis valamikor úgy rögzítették a kazettákat, hogy szinte lehetetlen lett volna eltávolítani azokat a helyükről. Első lépésként a szakemberek a fát lekezelték a kórokozók ellen, majd a repedéseket tömítették és a felületet portalanították. Ezek után a meglévő festékréteget rögzítették és a kontúrokat megerősítették, végezetül pedig egy védőréteggel vonták be az egészet. Maradt még feladat Megismerhettük a szintén értékes templomi berendezés, a szószék, az úrasztala, a 18. századi bejárati ajtó, a hátas padok letisztításának, restaurálásának folyamatát is, amelyet szintén Mihály Ferenc végzett el. De maradt még munka – mondta el Pitó Zsolt református lelkipásztor. A templombelsőben is vannak még hátra kő- és farestaurálási munkálatok, például a valamikori sekrestye ajtókeretének, a szentélyt a hajótól elválasztó diadalívnek, illetve a barokk fa festett karzatnak a restaurálása, és a szentélyt újra kell padolni. Kint pedig a torony alatti, korábban elfalazott nyugati bejárat kő ajtókeretét kell restaurálni, továbbá a román kori egykori templom megmaradt lábazatát szeretnék helyreállítani, illetve megoldást találni az állagmegóvásra, 35, a templomkertből előkerült sírkő is még restaurálásra vár. Szeretnék a templomot körülvevő várfalat is megjavíttatni – sorolta Pitó Zsolt. 200-250 ezer lejre lenne még szükség a további munkák elvégzéséhez. Bögözben egyébként a komplex restaurálási program kezdete óta több szakmai konferenciát is rendeztek, a hétvégi alkalom volt az ötödik találkozó. Ennek során bemutatták a Civil Műemlékvédelmi Kézikönyv 2015 című kiadványt is, amely részletesen ismerteti a templomnál végzett tevékenységet, illetve a rendezvény első napján a szakemberek bejárták a helyszínt és megvitatták a felújítás következő lépéseit is. Asztalos Ágnes