Hirdetés

Megsemmisített autonómiahatározatok

HN-információ
A Hargita megyei önkormányzatok által elfogadott mind a 43 autonómiahatározatot jogerősen semmisnek nyilvánították az igazságszolgáltatás különböző szintjein, miután a prefektus megtámadta ezeket a közigazgatási bíróságon. A határozatok egy részét a Hargita Megyei Törvényszék, másik részét a Marosvásárhelyi Ítélőtábla érvénytelenítette. Hargita megye prefektusának keresete nyomán jogerősen érvénytelenítették valamennyi Hargita megyei önkormányzat autonómiapárti határozatát – jelentette ki maga a prefektus. Andrei Jean-Adrian rámutatott: 43 Hargita megyei település önkormányzata fogadott el a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) felhívására az elmúlt három évben olyan határozatot, amelyben kinyilvánították, hogy egyetlen, de különálló közigazgatási egységbe akarnak tartozni, mely a Székelyföld nevet viseli, amely számára törvény szavatolja az autonómiát, és amelynek területén az állam nyelve mellett hivatalos nyelv a magyar is. Most már valamennyi határozat érvénytelennek minősül. „Okuljanak belőle” „Nem is történhetett volna ez másképp, hiszen mind a 43 határozat, amely az úgynevezett Székelyföld autonómiájáról szól, eleve ellentmond az alkotmánynak és az érvényben lévő törvényeknek. A bíróság semmi egyebet nem tett, minthogy megállapította ezek törvénytelen és érvénytelen voltát. Minden bírósági döntésnek törvényereje van, és én azt hiszem, hogy ez figyelmeztetés lehet mindazoknak, akik hasonló dolgokat terveznek, hogy ugyanerre a sorsra jutnak. A megye gazdasági, szociális fejlesztésével kellene foglalkoznunk, nem azzal, hogy megosszuk a lakosságot. Mindenkinek tudomásul kell vennie, hogy Hargita megye Románia közigazgatási-területi egysége, és mindenki, aki itt él, román állampolgár – nincs semmi gond azzal, hogyha más országnak is állampolgára, de elsősorban román állampolgár” – idézi az Agerpres hírügynökség Andrei Jean-Adrian prefektus véleményét. SZNT: attól még hatékony eszköz A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) honlapján közölt adatok szerint a 153 székelyföldi önkormányzat közül eddig 62 tett eleget a felhívásnak, és fogadott el határozatot az általa képviselt közösség autonómiaigényéről. Az autonómiapárti határozatot elfogadó települések lakói Székelyföld összlakosságának a 48 százalékát teszik ki. Az SZNT korábban arra kérte a határozatot még el nem fogadó önkormányzatokat, hogy ne tekintsék ez ügyben irányadónak a kormány székelyföldi megbízottjainak, a prefektusoknak a határozatok elleni kijelentéseit. Álláspontja szerint a határozatok – az esetleges bírósági megsemmisítés ellenére is – bizonyíthatják, hogy a székelyek önkormányzatai szemben állnak a központi hatalommal a közigazgatási átszervezés kérdésében. „Ez az egyik leghatékonyabb és legfontosabb eszköze annak, hogy Székelyföld beolvasztását, a nyilvánvaló jogtiprást megakadályozzuk” – áll az Izsák Balázs SZNT-elnök által jegyzett tavaly júliusi felhívásban. Ilyen állat nincs es… 2014 és 2016 között Hargita megye 43 helyi önkormányzata fogadott el Székelyföldre vonatkozó autonómiahatározatot. A bíróságnak küldött indoklásában a prefektus rámutat, hogy „egy Székelyföld nevű közigazgatási régió” létrehozása ellentmond az alkotmány előírásainak, amely egyértelműen megszabja, hogy az ország területe közigazgatási szempontból, községekbe, váro­sokba és megyékbe szerveződik. Ugyanakkor alaptörvénybe ütközőnek ítélik a magyar nyelv hivatalos nyelvként való bevezetését, ez ugyanis szembemegy az alkotmány 13. cikkelyének előírásával, miszerint Romániában a hivatalos nyelv a román. A bíróság által elfogadott dokumentumok szerint az alkotmányban rögzítettől eltérő területi-közigazgatási egység létrehozásáról nem helyi, hanem országos népszavazáson lehetne dönteni. Autonómia-törvénytervezet a Közlönyben Mint arról beszámoltunk, néhány napja megjelent a Hivatalos Közlönyben egy, a Székelyföldnek autonómiát előirányzó törvénykezdeményezés, amelyet a Gyergyószéki Székely Tanács (GYSZT) kezdeményezésére egy tíztagú bizottság – Árus Zsolt István, Czink Attila, Kercsó Attila, Bajkó Zsigmond, Kovács László, Cziriák Károly, Elekes-Józsa Márton, Takács József, Kolcsár Géza és Márton Csaba – dolgozott ki. A tervezet területi autonómiával ruházza fel a nyolc székből álló Székelyföldet, azaz a jelenlegi Kovászna és Hargita megye, valamint a történelmi Marosszék alkotta régiót, ahol a magyar hivatalos nyelvként lenne használható az oktatásban, az igazságszolgáltatásban és a közigazgatásban. A jogszabály indoklásában rámutatnak, hogy Székelyföld „sajátos történelmi régió, amely nagyfokú autonómiával rendelkezett”, függetlenül attól, hogy melyik országhoz tartozott, beleértve a kommunista rendszert is. A kezdeményezők a szubszidiaritás elvére hivatkoznak, és meglátásuk szerint minden közösségnek beleszólási joga kellene lennie az őket érintő dolgok tekintetében. A 2016 novemberében beterjesztett dokumentum a Közlönyben együtt jelent meg a Törvényhozási Tanács véleményezésével, amely a kezdeményezés elutasítását javasolja a törvényalkotóknak, annak okán, hogy az az egységes román nemzetállammal párhuzamos, különálló állami entitás létrehozását irányozza elő – ami alkotmányellenes. „Ha egy, az alkotmány által el nem ismert, kizárólag etnikai alapon szerveződött közigazgatási-területi egység a többinél nagyobb fokú önállóságot kapna, ez nyilvánvaló módon sértené a nemzetközi jogszabályok által szavatolt és az egyazon ország határain belül élő állampolgárokat megillető egyenjogúság elvét, illetve az alaptörvényt is” – írja a Törvényhozási Tanács. Árva gyermek? Az autonómiáról szóló törvénykezdeményezés publikálása a Hivatalos Közlönyben azért bír fontossággal, mert ez az előfeltétele az aláírásgyűjtésnek. Az aláírások pedig azért szükségesek, mert a hatályos törvénykezés szerint állampolgárok akkor kezdeményezhetik egy törvénytervezet parlamenti megvitatását, ha azt legalább százezren támogatják. Ahhoz, hogy a – Hargita és Kovászna megye, valamint Maros megye egy részéből álló – Székelyföld autonómia-statútuma polgári kezdeményezésként kerüljön a parlament asztalára, nemcsak a három székelyföldi megyéből, hanem további legalább nyolc, tehát összesen tizenegy megyéből kell megyénként legalább ötezer aláírást összegyűjteni. Vagyis olyan megyék támogatására is szükség van, ahol a magyarság szórványban él. A tervezet megjelenésekor a Gyergyószéki Székely Tanács elnöke, Árus Zsolt azt közölte, Gyergyószéken a lehető leghamarabb megkezdik a támogató aláírások gyűjtését, ugyanakkor jelezte, hogy az országos aláírásgyűjtés megszervezésének feladata szerinte a Székely Nemzeti Tanácsra (SZNT) hárul. Kérdéses viszont, hogy ez megvalósul-e. Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke már többször jelezte, egyszerűbb, racionálisabb megoldás, hogy az erdélyi magyarság parlamenti képviselete terjessze a törvényhozás elé az autonómia-statútumot. A polgári kezdeményezésre csak alternatív lehetőségként tekint, mivel annak feltételeit nagyon nehéz, szinte lehetetlen teljesíteni. „A folyamatban a legegyszerűbb beletenni az autonómiatervezetet egy borítékba, és elküldeni a Törvényhozási Tanácsnak, de a neheze az aláírásgyűjtés” – jegyezte meg egy korábbi sajtónyilatkozatában. Nem és nem, és különben is megmondták már Székelyföld autonómia-­sta­tú­tumáról először 2004-ben, majd – egy módosított tervezetről – 2012-ben rendeztek szavazást a parlamentben. A tervezeteket, amelyeket akkor az RMDSZ néhány törvényhozója kezdeményezett, mindkét esetben érdemi vita és egyetlen román támogató voks nélkül vetették el. A mostani polgári kezdeményezésről az RMDSZ eddig nem nyilvánított véleményt. A Szövetség egyébként saját törvénytervezetet dolgozott ki Székelyföld autonómiájáról. Várható módon a román politikusok elítélően nyilatkoztak a kezdeményezésről, amely a PSD szerint „a Hargita és Kovászna megyei etnikai alapú politizálás visszatérő rögeszméje”, a PNL szerint pedig szintén esélytelen kezdeményezés, mivel „az állam független, egységes és oszthatatlan jellege nem képezheti alku tárgyát”. Legutóbb Liviu Dragnea, a képviselőház elnöke jelentette ki, hogy a Székelyföld autonómiájáról szóló polgári kezdeményezés „semmi esetre sem” megy át a parlamenten. „Sem a PSD-ben, sem az ALDE-ban, sem más pártban semmilyen kétség nem merül fel ebből a szempontból. A mi álláspontunk rendkívül egyértelmű, az alkotmány előírásai világosak, a parlamenten ilyen át nem mehet. Sajnálom, hogy ilyen kezdeményezések vannak, mert ez a lakosság egy bizonyos részét ingerli. De semmilyen esélye nincs annak, hogy egy ilyen kezdeményezés megvalósuljon” – nyilatkozta a parlamentben.


Hirdetés


Hirdetés

Kövessen a Facebookon!