borús égbolt
enyhe havazás
enyhe eső
Meglepetést keltő térkép
Az Országos Kereskedelmi Törzskönyvi Hivatal (ONRC) adatai alapján a Ziarul Financiar gazdasági napilap munkatársai elkészítették országunk 2015-ös esztendei „business-térképét”. A minap nyilvánosságra hozott térkép, illetve az azt tartalmazó számadatok a gazdasági elemzők nagy része körében is némi meglepetést váltott ki. Mindenekelőtt abban a tekintetben, hogy az üzleti forgalom megyénkénti értékének növekedési arányainak igen eltérő módja úgymond átrajzolta ezt a virtuális térképet. Az ahhoz csatolt mellékletben egyébként az ország megyéinek 2015-ös és 2014-es esztendei üzleti forgalma van feltüntetve, a növekedési dinamika, valamint egy adott megye részesedése az országos szintű üzleti forgalomba. (Ez esetben az üzleti forgalom megyei szintű alakulása révén próbáltak a lap munkatársai számot adni az ország, illetve annak minden egyes megyéje gazdasági növekedéséről.) A meglepetést pedig az okozta, hogy az elmúlt esztendőben 2014-hez viszonyítva a legiramosabb növekedést régiós viszonylatban a moldovai megyék jegyezték, nevezetesen Botoșani, Vrancea, Bákó, Suceava (s azokhoz még hozzászámíthatjuk Iași megyét is). Botoșani megyében 17,1%-ost, ami nyomán a toplista első helyére került. (Amúgy országos viszonylatban 10%-os növekedési ütemet csupán Kolozs, Maros, Vâlcea és Ilfov megyében jegyeztek.) Hogy miért nevezhető igen iramosnak az említett moldovai megyék üzleti forgalmának növekedési üteme, arra a választ az adja meg, hogy az országos átlag 4,5%-os volt, s annál is gyengébb „teljesítményt” mutatott fel 22 megye (köztük lévén megyénk is a maga 3,5%-os gyarapodásával). Mi több, voltak olyan megyék is, ahol ugyan csak meglepetésszerűen csökkent az üzleti forgalom értéke, köztük lévén Hunyad, Konstanca, Szilágy és Kovászna megye is (ez utóbbi esetében viszonylag jelentős arányban, 6,3%-kal). Egyes gazdasági elemzők, túl a meglepetésen, annak a véleményüknek adtak hangot, hogy a szóban forgó megyékben hathatósabban sikerült kihasználni a helyi lehetőségeket, s ez annál is inkább dicséretes, mert az infrastruktúra tekintetében jobbára a legelmaradottabb megyékről van szó, s ugyanakkor néhány kivételtől eltekintve, a moldovai megyék nagy részében nemigen lehet a külföldi tőke beáramlásáról beszélni. A növekedési arányok tekintetében azonban meg kell jegyeznünk, hogy azok még önmagukban nem jelentették e megyék szerepének hangsúlyosabbá válását az ország gazdaságában. Hargita megyében például a növekedési arány viszonylag alacsony volt, 3,5%-os, de ugyanakkor megyénk a maga 8,9 milliárd lej értékű üzleti forgalmával országos viszonylatban 0,7%-os részesedést vallhat a magáénak, míg Botoșani megyében a már említett nagyarányú növekedés ellenére is csak 0,5%-ot. Az viszont mindenképp megfontolandó, hogy amennyiben az országos átlagnál nagyobb növekedést elért megyék továbbra is képesek lesznek a teljesítményük fokozására, akkor 2017-ben még inkább át kell rajzolni a mostani térképet. (Egyébként a már említett moldovai megyéken kívül az országos átlagos növekedésnél nagyobb arányút értek el még többek között Bihar, Szatmár, Krassó-Szörény, Olt, Neamț és Brassó megyében.) Érdekes és részben meglepő, hogy az üzleti forgalom (de nem csak) tekintetében hosszú évek óta a listavezető Bukarest esetében 2015-ben a megelőző esztendőhöz viszonyítva viszonylag szerény arányú növekedés következett be, alig 3,4%-os. A dolgok ilyenszerű alakulása megerősíti azt a feltételezést, miszerint Bukarest esetében egy olyan telítettség következett be, amely már nemigen teszi lehetővé a további erőteljes növekedést (többek között a munkaerőhiány, a közlekedés és szállítási szűk kapacitások stb. okán). És ha már itt tartunk, utalhatunk arra is, hogy a főváros kapcsán sokszor elhangzik az a megjegyzés, miszerint az ott bejegyzett cégek esetenként szerte az országban fejtik ki tevékenységüket, de az eredmény a székhely szintjén „csapódik le”. Ez így igaz (legalábbis részben), de arról sem lehet megfeledkezni, hogy nem egyedi esettel állunk szemben: így például a MOL Románia Kolozsváron van bejegyeztetve, s annak üzleti forgalma így ott jelentkezik; a Kovászna megyei Baróton van bejegyezve a Brassó Tejgyár Rt. (Fabrica de Lapte Brașov S.A.), de az tulajdonképpeni tevékenységét a Brassó megyei Höltövényen fejti ki. Kétségtelen, hogy az ilyen „átfedések” torzíthatják az egyik vagy a másik megye (vagy éppenséggel település) gazdasági-pénzügyi eredményeit, s ezzel a tényállással egy árnyaltabb elemzésnek mindenképp számolnia kell, azonban eltúlozni sem lehet az ilyen helyzeteket. A tények magukért beszélnek, s ez esetben is így van. Elmélkedni, eszmecserét folytatni, értekezni azt lehet, de: „sok beszéd szegénység”…
Hecser Zoltán
