Minden héten két-három délutánt az egyik közeli faluban megművelt veteményesünkben töltünk a családdal. A családi örökség részét képező kert jókora parcelláját műveljük, legalábbis városi „puhányok-nyavalyások” szintjén nagy területről van szó. A kertben kialakított ágyásokban retek, saláta, paprika, paradicsom, sárgarépa, cékla zöldell. Körös-körül egres- és málnabokrok, gyümölcsfák szegélyezik a kertet. Persze, nem hiányzik a virágoskert, sőt egy kis gyógynövényes sarok sem. Mindez a mi kis gazdaságunk, a „mi kis falunk”, ha a népszerű magyarországi tévés sorozatot akarnánk idézni. Valódi relaxáció gondozni növényeinket, gyomlálni, öntözni, kapálni, vagy éppen bio csalánlé készítésével kísérletezni. A kertben megtermelt javak persze könnyen elérhetőek a piacon, vagy a boltokban. Nem is kell nagy árat fizetnünk egy-egy kötés retekért, vagy a nagyfejű fodros levelű salátákért. Ám van, ami miatt mégis jobban esik a saját magunk által termelt zöldségeket enni. Az, hogy benne van a törődésünk, a munkánk, a lelkünk. Kora tavasztól késő őszig ad munkát a kert. Napsütésben, esőben is be kell hajolni az ágyásokba és akármerre nézünk, mindig valami újabb tennivaló ötlik szembe. Ám minden fáradságot felülír az együtt töltött idő, a frissen vágott fű szaga, a szabadtűzön sült húsok íze. Gyakran hangzik el a megállapítás: nem éri meg házi kiskertben zöldség-, gyümölcstermesztéssel foglalkozni. A kereskedők által kínált árudömpingben minden megtalálható, ám éppen a lélek hiányzik ezekből az árukból. Ahogyan a főzés egyik alapja is a szeretet, úgy a növények is a törődést hálálják meg leginkább. Az sem utolsó szempont, hogy a saját kertünkben tudjuk, mi kerül arra a zöldségre. Ha pedig összeadjuk mindazokat az előnyöket és kellemes tapasztalatokat, beleértve persze a fájó derekakat is, amelyekkel a kertészkedés jár, bizton állíthatom, hogy megéri, pótolhatatlan élményekkel lennénk szegényebbek, ha nem kezdenénk neki újra és újra minden tavasszal a kert megműveléséhez, és nem tudnánk hova „kiszaladni” a városból, és nem nézhetnénk elégedetten végig a kertünkön, nyugtázva munkánk eredményét. Mindenkinek csak javasolni tudom, hogy találja meg a saját kertjét és neveljen saját növényeket. Tényleg megéri!

Farkas Endre