Hirdetés

Másutt találták a csíkszentkirályi leleteket

Másutt találták a csíkszentkirályi Borsáros-fürdő területére mint lelő­helyre bejegyzett régészeti leleteket, a legfrissebb ásatások alkalmával a szakemberek nem találtak a dokumentumokban rögzített adatokat alátámasztó tárgyakat, noha több mint kilencven régészeti objektumot azonosított Darvas Lóránt régész.

Kovács Andrea
Becsült olvasási idő: 3 perc
Másutt találták a csíkszentkirályi leleteket
Feltárt leletek Fotó: Daravas Lóránt

Darvas Lóránt, a Csíki Szé­kely Múzeum régész-történésze beszámolt a Csík­szent­ki­rá­lyon, a tervezett tanuszoda területén végzett ásatásokról. Mint mondta, a beruházás régészeti lelőhelyen épül, így megelőző régészeti feltárásokat kellett végezni. Közel 1300 négyzetméteres területet tártak fel.
– A területet korábban régészeti lelőhelyként tartották nyilván, rézkori, kora vaskori, hallstatti korszakból, illetve a késő vaskorból, valamint a La Tène-kultúrához tartozó leleteket hordozó helyként, de a mostani ásatások során az derült ki, hogy mindezekből nincs semmi – jegyezte meg a régész. – Tehát azokat a leleteket feltételezhetően valahol máshol találták az 1960-as években, és oda jegyezték be, tévesen.
A másfél hónapos ásatás során a régésznek több mint kilencven objektumot sikerült azonosítania – ezek többnyire cölöplyukak, tárológödrök, szemétgödrök –, ugyanakkor egy kisebb méretű, földbe mélyített ház is előkerült. Többnyire bronzkori leleteket találtak, amelyek a Krisztus előtti 2500–2000 körüli időszakból, a Wittenberg-kultúra hordozói.
– A talált leletek jelentős hányada, nagyjából kilencven százaléka ebből az időszakból származik, de előkerült néhány objektum a kora népvándorlás időszakából, tehát a harmadik-negyedik századból, ezek a gótokhoz köthetők, a Marosszentanna–Csernyahov-kultúra hordozói.
A tároló- és szemétgödrökben régészeti leleteket, edénytöredékeket és két viszonylag kiegészíthető, nagy méretű tárolóedényt is találtak, ezek negyedik századi gót edények, jelenleg restaurálás, kiegészítés alatt állnak. A lakóházból egy vasdepó került elő, mely tárolásra, különböző dolgok elrejtésére használt edény volt, ebben ekepapucs, gyapjúvágó olló és három sarló volt. A talált régészeti leletek a Csíki Székely Múzeum tulajdonát képezik.
– Nagyon érdekes jelenségre figyeltünk fel: a terület félig domboldalon helyezkedik el, mégis valószínűsíthető, hogy az egykori járószintek, a negyedik századiak vagy még inkább a bronzkoriak sokkal magasabban voltak, csak a terület nagyon ki volt téve az erózió hatásának, illetve a szántásoknak, ezért a felszíni felépítményeket az erózió „elvitte”, így csak a gödröknek, a cölöplyukaknak az alját sikerült „megfognunk”. Ez is arra enged következtetni, hogy valamikor nagy település lehetett azon a részen – részletezte a régész.
Hozzátette: Csíkszentkirály egyébként is különleges helyen van, régészeti szempontból nagyon fontos település, ugyanis ott szűkül össze, vagy tárul ki az Alcsíki-medence. Valószínű, hogy az Olt magas teraszait mezőgazdasági célokra használták, művelhetők voltak, jobb minőségű föld volt rajtuk, ráadásul mindkét oldalról befolyó patakok övezték, ezért nagyon alkalmas volt a megtelepülésre, és ezt nyilván kihasználták egészen a rézkortól a középkorig, majd napjainkig is.
A feltárás után a régész tanulmányt állít össze a területen talált leletekről, ezt benyújtja a helyi kulturális felügyelőségre, majd a Bukarestben működő Országos Régészeti Bizottsághoz, amely havi ülésén dönt róla. Amennyiben elfogadja a jelentést, a terület felmentése és a szükséges dokumentáció elkészítése következik, majd kezdődhet az építkezés.



Hirdetés


Hirdetés

Kövessen a Facebookon!