Gulyás Gergely azt mondta: a felmondási eljárást, az alkotmányos és a nemzetközi jogi kereteknek megfelelően, a kormány csütörtökön kezdeményezi.

A Nemzetközi Büntetőbíróság „egy tiszteletre méltó kezdeményezés volt”, ugyanakkor az elmúlt időszakban azt látni, hogy – és erre a Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő elleni vádemelés a legszomorúbb példa – politikai testületté vált – tette hozzá.

A miniszter kiemelte: a kormány mindezt elfogadhatatlannak tartja, ezért úgy döntött, hogy nem kíván részt venni a Nemzetközi Büntetőbíróság munkájában.

Mint kifejtette, Magyarország eddig is sajátos helyzetben volt, mert szemben más ICC-tagállamokkal, az Országgyűlés soha nem hirdette ki a bíróság statútumát, így az nem a belső jog része. „Mindezért a világos jogi álláspontunk az, hogy Magyarországon ennek alapján senkit letartóztatni, »senkivel semmilyen eljárást« kezdeményezni jelenleg sem lehetne” – mutatott rá Gulyás Gergely.

Közölte: Magyarország az előbbi kétes helyzetet nem azzal kívánja felszámolni, hogy kihirdeti az említett statútumot, hanem a felmondási eljárás eredményeként elhagyja a Nemzetközi Büntetőbíróságot.

A miniszter kifejtette, az ICC tevékenysége kapcsán „komoly aggályok merültek fel” nemzetközileg is az elmúlt időszakban. A Nemzetközi Büntetőbíróságnak az Egyesült Államok, Kína és Törökország soha nem volt tagja, valamint az Egyesült Államok Kongresszusa is arról döntött, hogy kétpárti támogatással szankcionálni kívánja a ICC bíráit. Továbbá az európai partnerek között is a leendő német kancellár vagy a hivatalban lévő lengyel miniszterelnök is világossá tette, hogy a kihirdetés miatt náluk fennálló belső jogi kötelezettség ellenére is semmibe vennék a bírósági döntést, és az izraeli kormányfőt szívesen látják.

Mindezek jól bizonyítják, hogy az ICC tevékenysége „eltért az eredeti céltól”, és miután „politikai bírósággá vált”, ezért Magyarország a jövőben nem kíván a tagja lenni – mondta Gulyás Gergely.