erős felhőzet
szórványos felhőzet
Kvótareferendum
A hét végén zajlik Magyarországon a kvótareferendum. A magyar állampolgárok a következő kérdésre kell választ adjanak: „Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?”. Szavazati jogukkal természetesen élhetnek a Magyarország határain kívül élő, az egyszerűsített honosítási eljárás során magyar állampolgárságot szerzett magyarok, illetve a magyarországi állandó lakhellyel rendelkező, de külföldön élő magyarok is. Előbbiek levélben szavazhatnak, utóbbiak a magyar külképviseleteken működő szavazókörzetekben élhetnek választójogukkal.
A migránsválság nem véletlenül foglalkoztatja a közvéleményt: Európa az elmúlt emberöltők során nem szembesült ekkora emberáradattal. A menekülési okok pedig többrétűek: van, ahonnan a háború borzalmai elől menekülnek az emberek, másokat a kilátástalan gazdasági helyzet vagy a boldogulás esélye késztet szülőföldje elhagyására. Az okok boncolgatásába bekapcsolódtak az összeesküvés-elméletek kedvelői is, a háttérben szabadkőműveseket, zsidó nagytőkét, a keresztény kultúra elleni globális összefogást, iszlám expanziót, „alvó ügynökök” és terroristák betelepítését jelölve meg a történések okaként-cáljaként.
Tény, hogy Európa – s ezalatt az európai államokat, s nem utolsósorban az Európai Uniót értem – nem volt s most sincs a helyzet magaslatán a menekültügy, a migránsválság kezelésében, nem tudott egységes, mindenki által elfogadott s főként hatékony megoldást felkínálni, tovább növelve az unió polgárainak bizonytalanságát és bizalmatlanságát. Ennek a teszetosza, határozatlanságtól áthatott, erőtlen hozzáállásnak a következménye a számos összetűzés, visszaélés, no meg az összeesküvés-elméletek sokasága. Minderre csak rátevődik az iszlám nevében végrehajtott, rengeteg polgári áldozatot követelő merényletek sora.
Magyar vonatkozásban a belpolitikai csatározásokban fegyverré lett a menekültkérdés, éppen úgy, ahogy számos más kérdés – többek között a Magyarország határain túl élő magyarok szavazati jogának, s általa a magyarországi politikai kérdésekbe való beleszólásának illetékessége – is sajnálatos módon azzá vált. A politikai meggyőződéseknek, az abból fakadó vitáknak mindig helye van a társadalomban, ugyanis ezek viszik előre, de nem kellene helyet adni a gyűlöletnek, az oktalan egymása mutogatásnak, az ellenség keresésének még ott is, ahol nem kellene.
Túl kevesen vagyunk Magyarország határain túl ahhoz, hogy szekértáborokba szakadjunk, hogy ellenségeskedjünk és gyűlölködjünk. Ne feledjük, hogy a gyűlölet most a menekültek ellen irányul, de volt idő, mikor ellenünk nyilvánult meg.
A magyar nemzet részeinek tudjuk, tekintjük magunkat. A magyar állampolgárság ezt a köteléket erősíti. Az állampolgárság pedig jogokkal és kötelezettségekkel is jár. Egyik jog a szavazati jog. Éljünk vele, ki-ki meggyőződése szerint, de lehetőleg gyűlölet nélkül.
Sarány István
.jpg)
