Magyarics Tamás, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Amerikanisztika Tanszékének tanára szerint az Amerikai Egyesült Államok hanyatlása körvonalazódik, a hegemónia megváltozni látszik, szétszóródik a hatalom keletről nyugatra és fordítva. A régi vesztfáliai világ átadja a stafétát valami másnak.

– A játék neve a hatalom szétszórása, pontosan nem lehet tudni, a konjunktúra meddig is tart, nem tudni, a világvezetők merre szeretnék vinni, unipoláris világrendről beszélünk, de a hatvanas, hetvenes, nyolcvanas években bipoláris volt – mondta az egyetemi oktató. Hozzátette: az ötvenes években megjelent egy harmadik tényező is az addig alapvetően kétpólósú világban. Háborúk voltak, de a nagyhatalmak mindig másokon keresztül, indirekt módon vívták azokat, a világ keveset láthatott belőle. Az elv, hogy egyenesen beavatkozzanak, mindkét fél számára veszélyes lett volna.

Mind az oroszok, mind pedig az amerikaiak tartottak az esetleges atomháborútól, hírszerzés terén is voltak szabályok, és ahol az egyik nyert, ott a másik vesztett, és lehetett követni.

Régen a hatalom egyensúlyban és szoros ellenőrzés alatt volt a nagyhatalmak tekintetében, most szétszóródott, és alig követhető: Oroszország, az Amerikai Egyesült Államok, Kína és a dél-amerikai országok hatalomra törnek – részletezte dr. Magyarics. Kifejtette továbbá: az USA szállítja a legtöbb fegyvert Ukrajnának, ugyanakkor Nyugat-Európának diktálja a szankciókat Oroszországgal szemben, és mindennek a tetejébe megerősítette állásait Európával szemben. Magyarics szerint nemcsak az Egyesült Államok szerez pozíciókat Európában, de a világ többi nagyhatalmával szemben még mindig jobban áll. Egy, az egyetemi oktató maga által elvégzett elemzés alapján Amerika még mindig jobban áll Kínához képest a hadsereg és a mestersége intelligencia terén is.

– Az amerikaiak Kína körül hidegháborúra emlékeztető körülményeket alakítottak ki, ugyanis körbevették Tajvan és sok más ország mentén. Ez a kemény háború. A puha háborút az Amerikából érkező kulturális tényezők jellemzik, azaz nemzeti össztermékek, viszont vásárlóerőben Kína megközelíti Amerikát, de az egyiknek a népessége 1,1 milliárd, a másiknak 300 millió fő – fűzte hozzá az amerikanisztika-szakértő. Hozzátette: az Egyesült Államok nagyobb gazdasági erővel bír, ámbár lehet, nem akkora a hegemóniája, mint eddig volt, de még mindig erős. Ebben az erősödésben Európa a kárvallott, pedig az USA fő szövetségese Európa, ha gyengül Európa, akkor gyengül Észak-Amerika elsődleges szövetségese is. A hidegháború alatt a felek között egyezség volt, a béke és a biztonság jegyében. Hanyatlóban a világ és benne az USA is, amikor már senki nem tudja, merre tartanak, milyen célok vezérlik. Amerika elsőbbséget élvez Oroszországgal szemben.

Az orosz hadsereg messze elmarad az amerikaitól. 

– A hidegháború alatt az amerikai stratégiákat váltottak, az elpusztítás helyett a méltányos megfelelő válaszcsapásokra rendezkedtek be a fenyegetésekkel szemben. Sokféle nyugati álláspont van, ami önmagában jele a hanyatlásnak. Az amerikaiak ott voltak Afganisztánban, ez lesz Ukrajnában is.

A hidegháború tekintetében nem az számít, hogy ki győz, hanem az számít, hogy mennyit költesz, és mennyi fegyvert meg katonát küldesz.

Amerika nem fog katonákat küldeni Ukrajnába, Oroszország viszont idővel erősödni és növekedni fog. Amerika nem szállna bele közvetlenül a háborúba, csupán amerikai földön történt fenyegetés esetén. Más országért nem valószínű – nyomatékosított Magyarics Tamás. Hozzátette: Amerika alulértékelte az oroszok érzékenységét Ukrajna kapcsán, ugyanis az utolsó védvonalat Ukrajna jelenti az oroszok számára. Bármilyen nyugati struktúrába helyezkedjen Ukrajna, az nem elfogadható, hogy NATO-csapatok állomásozzanak Moszkvához közel. Az amerikaiak félkliens államot hoztak létre, amikor Ukrajnában megbuktatták a korábbi kormányt. Most ki kell tartaniuk Ukrajna mellett. Ha valamit összetörsz, az a tied, mert kifizeted a darabjait. Az amerikaiak jók abban, hogy valamit tönkretegyenek, ahogyan láthattuk Afganisztánban és Irakban is, a helyreállítást viszont sokallják. Ukrajna bizonyos szempontból azonos helyzetben van. Vitathatatlan, hogy az oroszok a posztszovjet térségre másképp tekintenek, nem mondanak le róla könnyen.

Jeffrey Kaplan, a Danube Institute főmunkatársa szerint Ukrajna helyzete alapvetően nem amerikai ügy, hanem csupán annyi, hogy ők kreálták a helyzetet, de nem fogják felépíteni Ukrajnát, sőt lesznek még más Ukrajnák is, ha a Nyugat nem ébred fel végre. Hamarosan választás lesz az Amerikai Egyesült Államokban, ahol a republikánusok és a demokraták egymásnak feszülnek. Az amerikai elnökválasztások megváltoztathatják a háború menetét.

– Az amerikaiak az utolsó ukrán katonáig készek harcolni, anélkül, hogy amerikai katonát áldoznának. Kína és Tajvan helyzete fontosabb kérdés Amerika számára, mint Közép- és Kelet-Európa sorsa közel Oroszországhoz, az ukrán háborút Európával szeretnék megfizettetni, míg ők Tajvanra és Kínára koncentrálnak – mondta Kaplan.