Moldvai csángók, magyarországi és csicsói fiatalok táboroznak ezekben a napokban Csa­racsóban, az egy hétig tartó ta­lálkozó keretében egymással és a tájegységek kultúrájával ismerkednek. A tábort a trunki magyar oktatást támogató ma­gyarországi keresztszülők, a Moldvai Csángómagyarok Szö­vetsége és a Csicsói Polgármesteri Hivatal támogatják. Ma 20 órától a csicsói kultúrotthonban közös programmal lépnek fel a táborozók. [caption id="attachment_9721" align="aligncenter" width="620"] A Moldvából érkezett vendégek csoportja. Identitást erősítő tábor Fotó: Daczó Dénes[/caption] [dropcap]A[/dropcap] három népcsoport kölcsönös megismerését is célozza a csaracsói ifjúsági tábor. A kezdeményező az újszászi Dobozi Róbert, aki 2010 óta a falugazdászi szerepet látja el Trunkon. A falugazdászi feladatra a támogatók közül bíznak meg egy személyt, aki a legjobban szót ért a helyiekkel, és vállalja a kapcsolatfenntartó szerepét a támogató keresztszülők, a moldvai oktatók, a gyermekek és szülők között. – Ezzel és az ehhez hasonló táborokkal az a célunk, hogy a gyermekekben erősítsük a magyarok iránti kötődésüket, az identitásukat – összegezte Dobozi Róbert. Az előző években Magyarországon szervezték a táborokat, az idén erdélyi helyszín mellett döntöttek, mivel a fiatalok többsége még nem rendelkezik személyi igazolvánnyal, ezért az autóbusz bérlése mellett mindig a legnagyobb költségtételt éppen az útlevél elkészíttetése jelentette – tudtuk meg a szervezőtől. Keresztszülők gondviselése A tábort a keresztszülők által összeadott pénzből szervezik, így az sem elhanyagolható szempont, hogy míg 2010-ben 25 befizetője volt Trunkon a programnak, addig mára csak öt támogató keresztszülő maradt – közölte Dobozi Róbert. A keresztszülői program a moldvai csángók iskolán kívüli magyar oktatását támogatja. A keresztszülők egy-egy diák magyar nyelvű oktatásának egyéves költségét vállalják. Dobozi Róbert először 2010-ben járt Trunkon, azt megelőzően nem volt Moldvában. Keresztlánya révén került kapcsolatba a trunkiakkal. A trunki falugazdász azt mondta: két évre volt szüksége, hogy a helyiek bizalmát megnyerje, így ma már nagyon sok emberrel tud magyarul beszélgetni. – Amióta ez a program fut Moldvában, ha egy idős ember meghal, a viselete nem lesz elégetve. Ez egy kézzel fogható eredmény, amely kizárólag ennek a programnak tudható be – vélekedett Dobozi Róbert. Szerinte évről évre romlik a nyelvállapot Moldvában, ami nagyon sok mindennel összefügg, de úgy véli, egyre több emberben ébred fel valamiféle dac az identitás kapcsán. Húsz év múlva kapunk választ – Valahogy úgy vagyunk ezzel, hogy a 24. órának vagy az utolsó másodpercében járunk, vagy az utolsó utáni első másodpercben. Az a baj, hogy ezt csak húsz év múlva fogjuk megtudni. Ha most nem csinálunk semmit, és húsz év múlva rájövünk arra, hogy lett volna lehetőség, akkor biztos, hogy már késő lenne – fogalmazott a tábor szervezője. A tábornak otthont adó Csicsó község vezetői, Becze Attila polgármester és Lutz Levente alpolgármester is úgy vélik: a csicsói fiatalok számára is fontos, hogy találkozzanak a moldvai fiatalokkal. A helyi fiatalok többsége csak a madéfalvi veszedelem kapcsán hallott a moldvai csángókról, a mai helyzetről nem sokat tudnak. A vezetők azt már a korábbi tapasztalataikból is tudják, hogy többnapos együttlétre, közös táncra, éneklésre van szükség ahhoz, hogy felszabaduljanak és egymással beszélgessenek. A táborozók ma, Szent István napján 20 órától a csicsói művelődési házban közös zenés-táncos előadással lépnek fel, majd ezt követően táncházat tartanak. Az eseményre a helyieket is várják. Daczó Dénes