Hirdetés

Közkegyelem – közvita

HN-információ
Románia negyven büntetés-végrehajtó intézményében 19 ezer férőhely van, ezekben jelenleg több mint 27 ezer elítéltet tartanak fogva – már csak ebből következően is nem megfelelő körülmények között. A börtönök túlzsúfoltságán és az embertelen körülményeken – amelyek miatt az országot már sokszor elmarasztalta az Emberi Jogok Európai Bírósága – többféleképpen lehetne enyhíteni, ezek közül az egyik legkézenfekvőbb variáns az amnesztia hirdetése. Ezt azonban nem mindenki tartja elfogadható megoldásnak. Szokványosnak nem mondható kormányülés zajlott tegnap Bukarestben, azon ugyanis – némileg váratlan módon – Klaus Johannis államfő is részt vett: 2014-es hivatalba lépése óta először élt azon alkotmányos jogával, hogy saját maga elnököljön egy kormányülésen. Ez a gyakorlat nem szokványos: az államfőnek joga van részt venni kormányüléseken, ezt azonban jobbára kivételes esetekben, például nemzetbiztonsági, külpolitikai problémáknál, azaz nagy horderejű kérdések tárgyalásánál teszi. Ezek szerint Johannis krízishelyzetnek tartotta az események lehetséges alakulását. Terítéken a közkegyelem kérdése? Bár a kormányülést megelőzően – szintén rendkívül szokatlan módon – semmit sem közöltek hivatalosan az ülés napirendjéről, sajtóforrások tudni vélték, hogy a kormány két sürgősségi rendelet elfogadását tűzte ki célul: az egyikben közkegyelmet hirdetne bizonyos bűncselekmények elkövetőinek, a másikban pedig megváltoztatná a hivatali visszaélés és bizonyos más bűncselekmények meghatározását. Miután a jobboldali sajtó régóta azzal vádolta a szociálliberális kormánytöbbséget, hogy amnesztiáról és közkegyelemről szóló kormányrendeletekkel készül mentőövet dobni korrupcióval gyanúsított, bűnvádi eljárás alatt lévő politikusainak, kedden Florin Iordache igazságügyi miniszter úgy nyilatkozott: amnesztiát (a büntetett előéletet is eltörlő bűnfeledést) nem terveznek, de elképzelhető, hogy közkegyelmi jogszabállyal próbálnak majd enyhíteni a börtönök túlzsúfoltságán. Ennek révén úgy 2300–2500 fogvatartott hagyhatná el a börtönt. Ez a terv nem új keletű: Johannis például már korábban is figyelmeztette az új kormányt, hogy tisztsége teljes súlyával szembe fog szállni minden olyan próbálkozással, amely az igazságszolgáltatás eszközeinek megnyirbálását, a korrupt politikusok „tisztára mosását” célozza. Most is ennek megfelelően nyilatkozott: azt mondta, azért jelent meg személyesen a kormányülésen, hogy a kabinet ne tűzzön társadalmi vita nélkül napirendre közkegyelemről rendelkező vagy a büntető törvénykönyvet módosító sürgősségi rendeletet. A kormányülés elején a sajtó jelenlétében leszögezte: megállapodott Sorin Grindeanu kormányfővel, hogy a két tervezetet nem veszik fel szerdán a kormányülés kiegészítő napirendjére, és azokról csak társadalmi vita után döntenek. Az elnök szerint Grindeanu azt ígérte neki, hogy a büntetőjogot érintő esetleges döntéseket csak a tervezetek nyilvánosságra hozatala után, a szakmai szervezetekkel egyeztetve hozzák meg. A kormányülés után Grindeanu sajtóértekezletén azt állította, hogy Johannis jelenléte nélkül sem került volna napirendre a két büntetőjogi tervezet. Szavaiból kiderült: csak akkor értesült Johannis érkezéséről, amikor az elnök már úton volt a kormánypalota felé. Florin Iordache igazságügyi miniszter ezután megígérte, hogy a tárca honlapján késedelem nélkül nyilvánosságra hozzák a tervezett módosításokat. Ez még tegnap meg is történt. A közvitára bocsátott tervezet A legfeljebb ötéves börtönbüntetésre ítélt személyek részesülhetnek közkegyelemben – derül ki az Igazságügyi Minisztérium által közvitára bocsátott sürgősségi kormányrendelet tervezetéből. A visszaeső bűnözők, illetve a büntető törvénykönyv és néhány különtörvényben szereplő bizonyos bűncselekmények miatt elítéltek nem esnek a jogszabály hatálya alá. A tervezet első cikkelye értelmében közkegyelemben részesülnek azok a személyek, akiket legfeljebb ötéves börtönbüntetésre ítéltek, illetve akiket pénzbüntetésre ítélt a bíróság. A második cikkely értelmében részleges közkegyelemben részesülnek, vagyis felére csökken azoknak az elítélteknek a büntetése, akik betöltötték a 60 évet, vagy akiknek 5 évesnél kisebb kiskorúakat kell eltartaniuk. Ugyanez érvényes a várandós nőkre, illetve azokra, akik bizonyítottan gyógyíthatatlan betegségben szenvednek, és a kór végső stádiumában vannak. Utóbbiak akár teljes körű közkegyelemben is részesülhetnek. A harmadik cikkely szerint az első két cikkely előírásai nem vonatkoznak a visszaeső bűnözőkre, a közkegyelemben részesítés előfeltétele ugyanakkor, hogy az elítélt a szabadulása utáni egy éven belül törlessze a jogerős ítéletben kiszabott kárpótlás teljes összegét. Ugyanezen cikkely értelmében nem részesülhetnek közkegyelemben azok az elítéltek sem, akiket a büntető törvénykönyvben szereplő bizonyos bűncselekmények, például az állam elleni bűncselekmények, emberölés, súlyos testi sértés, halált okozó ütés, szabadságfosztás, lakhelysértés, zsarolás, nemi bűncselekmények, rablás, kalózkodás, szökés miatt ítéltek szabadságvesztésre. Nem részesülhetnek közkegyelemben a megvesztegetés és megvesztegetés elfogadása, befolyással való üzérkedés vagy befolyás vásárlása, az emberkereskedelem, kábítószer-kereskedelem, migránsokkal való kereskedelem vagy informatikai csalás miatt elítéltek sem. Nem esnek a rendelet hatálya alá azok sem, akiket bizonyos különtörvények, köztük a 2000/78-as számú, a korrupciós tettek megelőzéséről, felfedéséről és büntetéséről szóló jogszabály alapján ítéltek el, a korrupciónak minősülő bűncselekmények miatt elítéltekre viszont érvényes a jogszabály. A tervezet arra is kitér, hogy nem részesülhetnek közkegyelemben azok sem, akik azért nem kezdték még el börtönbüntetésük letöltését, mert kivonták magukat ez alól. A rendelettervezet értelmében ugyanakkor ha az elítélt közkegyelemben részesülése után szándékosan bűncselekményt követ el, az ezért járó büntetést és előző büntetésének a jelen törvény alkalmazása révén elengedett részét is le kell töltenie. Egyszerű megoldások bonyolult kérdésekkel Túl azon, hogy – az alkotmány szerint – a kormány kivételes esetekben avatkozhat be azonnal hatályba lépő sürgősségi rendeletekkel a törvényalkotásba, amelyeket később a parlament is megvitat – és adott esetben megerősíti, módosítja, vagy elveti azokat, a közkegyelem problematikája, de még inkább a büntetőjog esetleges módosítása súlyos kérdéseket vet fel. Laura Codruța Kövesi, a DNA főügyésze ezek közül arra hívta fel a figyelmet, hogy hiába vonnának utólag vissza vagy támadnának meg az alkotmánybíróságon egy közkegyelmi rendeletet, ha egyetlen óráig is hatályba lép, az – a kedvezőbb jog elve alapján – visszavonhatatlan jogi következményekkel járna. Jelezte, hogy a DNA ügyeinek egyharmadában hivatali visszaélés a gyanú, és például amennyiben ezt törölnék a büntető törvénykönyvből, nemcsak gyanúsítottak százai úsznák meg a felelősségre vonást, hanem a társadalomnak sem lennének már eszközei arra, hogy behajtsa az általuk okozott kárt. A DNA tegnapi, hivatalos közleménye is ezt emeli ki, állítva, hogy indokolatlan a törvénykezés sürgősségi eljárással, tárgyilagos elemzés hiányában történő módosítása. „A büntető törvénykönyvnek egyensúlyt kell teremtenie a bűnözők felelősségre vonására irányuló társadalmi igény és a bűnvádi eljárás alatt álló vagy büntetésüket töltő személyek alapvető jogai között, a tervezett módosítások azonban felborítanák ezt az egyensúlyt” – áll a közleményben. A közkegyelem kérdésében legalábbis sokkal megengedőbb hangnemben nyilatkozott tegnap Călin Popescu-Tăriceanu, a szenátus elnöke. Emlékeztetett arra, hogy „a közkegyelem intézményét nem a mostani kormány találta ki, (…) nem valami újdonság, és nem kellene ennyi gyűlölettel és hajthatatlansággal kezelni”. Szerinte nem az a gond, hogy vita van róla, hanem az, hogy „egyesek olyan kijelentéseket tesznek, mintha az abszolút igazság birtokosai lennének, és ujjal mutogatnak erre a kormányra, amelyet hibásnak próbálnak beállítani” – fogalmazott.


Hirdetés


Hirdetés

Kövessen a Facebookon!