Közeleg a tél
Fokozódik a füstmentesség – no nem a törvényt szigorították tovább, csupán a körülmények változnak. Hiszen most fog eldőlni igazán, mennyire hatásos a szigor, mivel a törvény márciusi életbe lépésekor már érkezett a tavasz, s vele a hangulatos nyári kertek, teraszok. Hiába lettek füstmentesek a kocsmák, éttermek – a dohányzók vígan pöfékeltek az utcán, a napernyők árnyékában a nyár folyamán.
Az időjárás hidegre fordulásával azonban egyre kellemetlenebb lesz a slukkolás a csípős őszi szélben, esőben, zimankóban, így előfordulhat, hogy néhányan megelégelik a fagyoskodást, ritkábban nyúlnak a cigarettásdoboz és az öngyújtó után, vagy akár örökre búcsút mondanak a szenvedélynek.
Időközben Vlad Voiculescu egészségügyi miniszter bemutatta az országos dohányzás-megelőzési stratégiát. Ennek célja, hogy 2035-re a fiatal korosztály nemdohányzókból álljon. Indoklása szerint erre azért van szükség, mert jelenleg a romániai 15-16 éves korosztály csaknem 30 százaléka rendszeresen dohányzik, és több mint fele már legalább egyszer kipróbálta a dohányzást. Voiculescu szerint évente 42 ezer ember hal meg a dohányzás miatt Romániában, ez körülbelül kétszáz túlélők nélküli repülőgép-szerencsétlenségnek felel meg. Ezért is intézett felhívást a parlamenthez, hogy ne enyhítsen a márciusban hatályba lépett, a dohányzást korlátozó törvény szigorán, s végül kedden a szenátus egészségügyi bizottsága egyhangúan leszavazta a jelenleg érvényben levő törvényen enyhíteni kívánó módosítási javaslatot, így a dohányosok nem tömörülhetnek egyesületekbe és klubokba, amelyek aztán kizárólag a dohányzásnak szentelt tereket hozhattak volna létre. A kérdés, hogy néhányan leszállnak-e arról a kétszáz képzeletbeli repülőgépről…
A dohányzás viszont nemcsak egészségügyi, hanem gazdasági kérdés is. A dohányipar továbbra is virágzik, annak ellenére, hogy a dohányosok száma évek óta csökken (2010-ben még a lakosság 31 százalékát tették ki, jelenleg már csak a 27 százalékát), a cigaretta ára pedig folyamatosan emelkedik. A dohányipar a kőolajipar után a második legnagyobb adófizető Romániában, a költségvetési bevételeknek több mint 12 százalékát adja. Ez nem is csoda, hiszen amikor egy dohányos az üzletbe betérve megvásárolja a jól megszokott márka, jól megszokott fajtáját, tulajdonképpen az ár 80 százalékát az államnak adja: 12 szálnyit jövedéki adóként, 4 szálnyit pedig áfaként. Arról nem beszélve, hogy a dohányos talán mosóporból, fogkrémből, samponból, de még falfestékből is többet fogyaszthat.
Az másik kérdés, hogy miközben fizetése jó részét ekképp az államnak adja, az mennyit fordít a dohányzás következtében kialakuló betegségek kezelésére, s mennyi bevételtől esik el a füstmentes kocsmák és éttermek forgalomcsökkenésével. S az is pénzkérdés – ahogy végül minden –, hogy a zuhanó repülőkről leszállni nem akaró dohányos mennyit fog költeni a tél folyamán pluszban a megfázás, felfázás és egyéb nyavalyák kezelésére. Csak bízni tudunk benne, hogy mindezt átgondolták, kiszámolták, mielőtt elindítottak a füstmentesség útján. Hiszen már nincs megállás, közeleg a tél…
Háromszéki Eszter