erős felhőzet
szórványos felhőzet
Korodi Községháza feliratokról, Székelyföldről és autonómiatörekvésekről Strasbourgban
A kisebbségi jogok évről évre romló helyzetére hívta fel az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének figyelmét április 19-i felszólalásában Korodi Attila. A parlamenti képviselő a Közgyűlés plenáris ülésén vesz részt a héten Strasbourgban.
[caption id="attachment_27869" align="aligncenter" width="620"]
Korodi Attila parlamenti képviselő beszél a csorbuló kisebbségi jogokról az ET Parlamenti Közgyűlése előt[/caption]
Felszólalásában Korodi elsőként arra tért ki, hogy az elmúlt időszakban számos önkormányzatot kényszerítettek jogi úton az épületeikre kihelyezett, a magyar közösség számára történelmi és szimbolikus jelleggel bíró Községháza felirat levételére. Hangsúlyozta, hogy Romániában létezik kétnyelvűséget szabályozó törvény. Az említett feliratok kihelyezése nem sértett semmilyen jogszabályt, mindegyik épületen román nyelven is megtalálható volt az ott működő intézmény neve. A kifogásoló személyek mindössze azt tudták felhozni úgymond vádként, hogy a községháza szó nem fordítható le román nyelvre. A magyar közösség viszont jogtiprásként élte meg, hogy elöljárói a felirat eltávolítására kényszerültek.
Beszélt arról is, hogy a Hargita Megyei Törvényszék elutasította a Székelyföld turisztikai népszerűsítése érdekében létrehozott szövetség bejegyzését, arra hivatkozva, hogy Székelyföld hivatalosan nem létezik, ennek megfelelően turisztikai úti célként sem lehet népszerűsíteni. Kettős mérce áll fenn, illetve diszkrimináció a magyar közösség irányában, hiszen más hagyományos régiók neveit, mint például Barcaság, Bukovina, lehet használni turisztikai desztinációként – mondta felszólalásában. Az ilyen jellegű turisztikai kezdeményezések ellehetetlenítése révén pedig az adott régió, jelen esetben Székelyföld fejlődését akadályozzák.
Felszólalásában kiemelte továbbá, hogy a román hatóságok a szabad gyülekezés jogát is akadályozzák: nemrég mintegy ezer magyar embert büntettek meg, csak mert részt vettek Marosvásárhelyen egy engedélyezett tüntetésen.
Végül kitért arra, hogy Romániában nem volt közvita az Európa Tanács Nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezményének alkalmazására vonatkozó jelentésről. Meglátása szerint ez elfogadhatatlan, és azt jelenti, hogy a román hatóságok ezt a másfél millió ember életét érintő egyezményt apróságnak tekintik, számukra teljesen normális az, hogy néhány ember Bukarestben dönt egy milliós nagyságú közösség élete fölött. Az Európa Tanács elé terjesztett jelentésben foglaltak nem a valóságot fedik, hanem a hatóságok, illetve a nagyobb román pártok álláspontját foglalják össze – összegzett Korodi Attila.
Korodi Attila parlamenti képviselő beszél a csorbuló kisebbségi jogokról az ET Parlamenti Közgyűlése előt[/caption]
Felszólalásában Korodi elsőként arra tért ki, hogy az elmúlt időszakban számos önkormányzatot kényszerítettek jogi úton az épületeikre kihelyezett, a magyar közösség számára történelmi és szimbolikus jelleggel bíró Községháza felirat levételére. Hangsúlyozta, hogy Romániában létezik kétnyelvűséget szabályozó törvény. Az említett feliratok kihelyezése nem sértett semmilyen jogszabályt, mindegyik épületen román nyelven is megtalálható volt az ott működő intézmény neve. A kifogásoló személyek mindössze azt tudták felhozni úgymond vádként, hogy a községháza szó nem fordítható le román nyelvre. A magyar közösség viszont jogtiprásként élte meg, hogy elöljárói a felirat eltávolítására kényszerültek.
Beszélt arról is, hogy a Hargita Megyei Törvényszék elutasította a Székelyföld turisztikai népszerűsítése érdekében létrehozott szövetség bejegyzését, arra hivatkozva, hogy Székelyföld hivatalosan nem létezik, ennek megfelelően turisztikai úti célként sem lehet népszerűsíteni. Kettős mérce áll fenn, illetve diszkrimináció a magyar közösség irányában, hiszen más hagyományos régiók neveit, mint például Barcaság, Bukovina, lehet használni turisztikai desztinációként – mondta felszólalásában. Az ilyen jellegű turisztikai kezdeményezések ellehetetlenítése révén pedig az adott régió, jelen esetben Székelyföld fejlődését akadályozzák.
Felszólalásában kiemelte továbbá, hogy a román hatóságok a szabad gyülekezés jogát is akadályozzák: nemrég mintegy ezer magyar embert büntettek meg, csak mert részt vettek Marosvásárhelyen egy engedélyezett tüntetésen.
Végül kitért arra, hogy Romániában nem volt közvita az Európa Tanács Nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezményének alkalmazására vonatkozó jelentésről. Meglátása szerint ez elfogadhatatlan, és azt jelenti, hogy a román hatóságok ezt a másfél millió ember életét érintő egyezményt apróságnak tekintik, számukra teljesen normális az, hogy néhány ember Bukarestben dönt egy milliós nagyságú közösség élete fölött. Az Európa Tanács elé terjesztett jelentésben foglaltak nem a valóságot fedik, hanem a hatóságok, illetve a nagyobb román pártok álláspontját foglalják össze – összegzett Korodi Attila.
