A koronavírus okozta megbetegedések számának a gyarapodása, s az annak megfékezésére hozott hatósági intézkedések, valamint a szükségállapot bevezetése úgymond áramütésként érte országunk gazdaságát is, különösképpen annak egyes ágazatait, szegmenseit. Ez megnyilvánul a termelés visszaesésében, az export zsugorodásában, mindenekelőtt a felfüggesztett egyéni munkaszerződések számának a rohamos növekedésében. Azt viszont megjósolni sem lehet, hogy mikor fordul meg a kocka, s mikor indulhat be a talpra állás mindenképp körülményesnek ígérkező folyamata. Addig is amolyan gazdaságoltalmazási, -mentési intézkedésekkel próbálkozott, próbálkozik a kormány. Az elmúlt napokban több olyan jogszabályról (sürgősségi kormányrendeletről, kormányhatározatról) is beszámoltunk, amelyeket a kormány március 18-i kormányülésén hoztak meg, s amelyek jobbára a szociális védelmi hálót igyekeztek megerősíteni, illetve bizonyos értelemben támogatást nyújtani egyes tevékenységi szektorokban. Ebben a kontextusban utalnunk kell a 2020/29-es sürgősségi kormányrendeletre is, amely a Hivatalos Közlöny március 21-i számában jelent meg, és amely hétfőn lépett hatályba. Az egyes gazdasági és fiskális-költségvetési intézkedésekre vonatkozó sürgősségi kormányrendeletről van szó, amely szám szerint 11 nagy lélegzetű intézkedést tartalmaz, egyszersmind módosítva és kiegészítve egyes jogszabályokat. Annak előírásai sorrendjében próbáljuk meg felvázolni a lényegesnek tartott és akár megyénk számos vállalkozását is érdekelhető/érinthető kitételeit. Egy jogszabály-módosítással kell kezdenünk, nevezetesen ama 2017/110-es sürgősségi kormányrendelettel, amely révén jóváhagyódott a kis- és középvállalkozásokat támogató IMM INVEST Románia Program. E program keretében állami garanciát nyújtanak különböző kategóriájú hitelek esetében, s azokról a jogszabály 1-es szakasza rendelkezik. Ezt a szakaszt most olyan értelemben módosították, hogy beruházások eszközlésére nem csupán egy, hanem akár több hitel is nyújtható, ugyanakkor ezen túl lehetőség lesz egy vagy több hitel/hitelvonal felvételére működőtőkére is. Mindezen hitelek esetében a finanszírozás értékének legfeljebb 80%-át garantálja az állam. Egy kedvezményezettnek a garantált finanszírozások teljes összegének az értéke 10 millió lej lehet (ez eddig 1 250 000 lej volt). A működőtőke esetében a hitelek/hitelvonalak maximális értéke egy kedvezményezett esetében nem haladhatja meg az utóbbi két esztendő működőtőkével kapcsolatos költségeinek az átlagát, a felső határ 5 millió lej lévén. A beruházási hitelek esetében a finanszírozás maximális értéke 10 millió lej. Létezik egy másabb hitelezési kategória is. Nevezetesen egy vagy több garancia működőtőke finanszírozására szolgáló hitelekre/hitelvonalakra, s ebben az esetben a garantálási arány maximuma 90%, a mikrovállalkozások esetében a maximális érték 500 000 lej, a kisvállalatok esetében pedig 1 millió lej. Az egy kedvezményezettnek nyújtott minden egyes finanszírozás maximális értéke nem haladhatja meg a működőtőkével kapcsolatos költségek utóbbi két évének az átlagát. Ezen hitelek esetében a pénzügyminisztérium szubvencionálja a hitelek 100%-át. A szubvencionálási periódus a hitelnyújtás időpontjától számítandó, el egészen 2021. március 31-ig. Amennyiben viszont az Országos Stratégiai és Prognosztikai Bizottság előrejelzései szerint az elkövetkező két évben a gazdasági növekedés a 2020-as esztendőben jegyzett szint alatt marad, akkor a szubvencionálási periódus évenként meghosszabbítható. Az eddig hatályos törvényben a hitelnyújtás egyik feltétele volt, hogy az azt igénylő kis- és középvállalkozások ne jegyezzenek hátralékot a fiskális kötelezettségeik teljesítése terén. A mostani módosított szöveg értelmében, ha az fennállna, akkor a kedvezményezett arra kötelezi magát, hogy a működőtőkére nyújtott hitelből/hitelvonalból törlessze a szóban forgó tartozásokat. Továbbá a törvény szövegéből törlődött az a 7-es szakasz, ami arról rendelkezett, hogy a finanszírozás kedvezményezettjének fizetnie kell egy garantálási jutalékot. A finanszírozás időtartamára vonatkozó előírások is módosultak. A működőtőke esetében a finanszírozás maximális időtartamát az eddigi 24 hónapról 36 hónapra emelték meg, már amennyiben működőtőkére folyósított hitelről van szó. Az viszont meghosszabbítható újabb 36 hónappal (eddigelé 24 hónappal volt lehetséges) olyan körülmények között, hogy a meghosszabbítás utolsó esztendejében az visszatérítésre kerüljön, úgy ahogy az megállapítódik a most megjelent sürgősségi kormányrendelet alkalmazásának a módszertani normái révén. (Ezek szerint egy módszertani normára is szükség lesz, ám annak megjelentetésére vonatkozóan nem találni előírást a kormányrendeletben.) Határidők elnapolva A kormányrendeletben fellelhető jó néhány olyan előírás, amelyek értelmében bizonyos határidők elhalasztódnak. Ezek között említhetjük a területi-közigazgatási egységek által privatizálásból származó bevételekből felvett hiteleket, amelyek törlesztése azok kérésére elhalasztható a sürgősségi kormányrendelet hatályba lépése időpontjától számított három hónapos periódusra. Ebben a periódusban a pénzügyminisztérium nem alkalmaz kamatot és késedelmi kamatot. Elnapolódnak a helyi adók befizetésének a határidejei is. Ezek szerint a március 31-i határidő kitolódott június 30-ig (azzal a nappal bezárólag). Ez vonatkozik az épületadóra, a területadóra és járműadóra egyaránt. Következésképpen a 10%-os adókedvezmény-nyújtás érvényben marad június 30-ig. A kormányrendelet értelmében a szükségállapot időtartama alatt (a jelenlegi állás szerint április 14-ig) és az azt követő 30 nap során esedékessé vált fiskális kötelezettségek nem tekintendők hátralékosnak, és amennyiben nem fizetődnek be, azokra nem számítandó kamat és késedelmi kamat. Nyomatékolandó azonban, hogy a nyilatkozatbenyújtási kötelezettségek nem halasztódtak el, következésképpen az azokra vonatkozó határidőket be kell tartani. Továbbá: a költségvetési tartozások okán nem kezdeményezhetők kényszervégrehajtási intézkedések (folyószámla-letiltás), a folyamatban lévőket pedig fel kell függeszteni. Ez vonatkozik a szükségállapot periódusára és az azt követő 30 napra. Az adótanácsadók azt olvasták ki ebből a kormányrendeletből, hogy bármelyik cég dönthet arról, hogy március 21-től errefelé ne tegyen eleget az állami költségvetéssel szembeni semminemű fizetési kötelezettségnek. Ugyanakkor hangsúlyozandó, hogy a március 21. előtti hátralékokat nem érinti sürgősségi kormányrendelet, tehát azokra továbbra is számítandó a kamat és büntetőkamat, de kényszervégrehajtásra nem kerülhet sor. A határidő-elnapolások kontextusában megemlítendő az is, hogy módosultak a fiskális megkönnyítésekre vonatkozó 2019/6-os kormányrendelet (a fiskális amnesztia törvényként emlegetett, a múlt esztendő augusztusában megjelent jogszabályról van szó) egyes előírásai is. A módosított megszövegezés értelmében azok az adósok, akik élni kívánnak a költségvetési kötelezettségeik restrukturálásának a lehetőségével, abbéli szándékukat az illetékes fiskális hatóságnál a 2020. február 1. és július 31. közti periódusban kell jelezzék. (Az eddig hatályos jogszabályban a végső határidő 2020. március 31. volt.) Ugyanakkor a restrukturálási kérelmet 2020. október 31-ig lehet benyújtani az eddig hatályos július 31-i határidővel szemben. A pénzmosás megelőzésére és leküzdésére vonatkozó 2019/129-es törvény értelmében az úgynevezett valós tulajdonosokra vonatkozóan nyilatkozatot kellett benyújtani a kereskedelmi törzskönyvi hivatalokhoz, illetve az adóhatóságokhoz azoknak az entitásoknak, amelyeket a törvény nyilatkozattételre kötelez. Ez a határidő tulajdonképpen már lejárt, de a most megjelent kormányrendelet révén módosult ez az előírás: a nyilatkozatbenyújtás határideje a szükségállapot jelenlegi időpontjának a lejárta után három hónappal nyújtandó be, azaz legkésőbb július 14-ig. (Már amennyiben nem kerül sor a szükségállapot meghosszabbítására.) Van olyan eset is, amikor a 2020/29-es sürgősségi kormányrendelet révén lehetővé vált az „előrehozás” is: a jogszabály IX-es szakasza értelmében a fiskális költségvetési felelősségvállalásra vonatkozó 2010/69-es törvény vonatkozó előírásától eltérő módon a 2020-as esztendőben a költségvetés-kiigazítást eszközölni lehet az első félév folyamán. Haladék A szükségállapot időtartama alatt a 2004/346-os törvény által definiált kis- és középvállalatok, azok, amelyek az illetékes hatóságok által kibocsátott rendeletek alapján tevékenységüket teljes egészében vagy részlegesen beszüntették és rendelkeznek a gazdaságügyi minisztérium által kibocsátott sürgősségi eseti bizonylattal, jogosultak a közműi szolgáltatások (elektromos energia, földgáz, víz, telefon és internet), valamint a bérelt székhelyeik pénzbeli ellentételezésének az elhalasztására. Ugyanakkor a hatályos törvényes rendelkezésektől eltérő módon a fentebb említett cégek vis major helyzetre való hivatkozással kérhetik a megkötött szerződéseikben feltüntetett határidők elhalasztását, illetve a szerződés újratárgyalását. A vis majorra való hivatkozást az alapozza meg, hogy előreláthatatlan, elkerülhetetlen és áthidalhatatlan körülményekről van szó, olyanokról, amelyekre utalás van a Polgári Törvénykönyvben is. A bizonyítás eszköze pedig a már említett, a gazdaságügyi minisztérium által kibocsátott bizonylat. Ugyanakkor a közhatóságokkal megkötött szerződések esetében az azokban foglalt kötbér nem alkalmazandó. A közhasznú szolgáltatások ellenértékének az elnapolására vonatkozó előírás alkalmazandó azon foglalkozások esetében is, amelyek közérdekű szolgáltatásnak minősítendők. Ezek a következők: a közjegyzői foglalkozás gyakorlásának a formái, az ügyvédi foglalkozás gyakorlásának a formái, a törvényszéki végrehajtói foglalkozási tevékenység megszervezési formái. Természetesen akkor, ha a szóban forgó tevékenységeket közvetlenül hátrányos helyzetbe hozták az illetékes hatóságok által elrendelt járványmegelőzési és -leküzdési intézkedések. Azokat a kritériumokat, amelyek alapján megállapítódnak ennek az intézkedésnek a kedvezményezettjei, kormányhatározat révén fogják megállapítani. (Ez legjobb esetben az e heti kormányülésen kerülhet elfogadásra.) A fentebb említett foglalkozásokat gyakorlók a kormányrendelet értelmében arra kötelezettek, hogy a szükségállapot periódusa alatt, szem előtt tartva az egészségbiztonsági szabályokat és az illetékes hatóságok által foganatosított intézkedéseket, biztosítsák tevékenységük folytonosságát, és ennek érdekében a maguk részéről is megtegyék a szükséges intézkedéseket. Ennek a kötelezettségnek az elmulasztása fegyelmi vétséget jelent, ami maga után vonhatja a szakmából való kizárást is, a hatályos jogszabályozási feltételeknek és eljárásoknak megfelelően. A szóban forgó foglalkozások gyakorlási formáinak azon alkalmazottai, akik visszautasítják az egyéni munkaszerződés révén vállalt szolgálati feladataik teljesítését, és ebből az okból kifolyólag nem biztosítható az adott tevékenység optimális feltételek közti kibontakoztatása, illetve folytonossága, nem részesülhetnek a szociális ellátás jótéteményeiben, sem pedig másabb, a szükségállapot időtartama alatt nyújtott megkönnyítésekben. A közműi szolgáltatások terén nyújtott megkönnyítéseknek kedvezményezettjei lehetnek a családorvosi rendelők és a fogorvosi rendelők, azok, amelyek tevékenységét közvetlenül hátráltatják az illetékes hatóságok által elrendelt járványmegelőzési és -leküzdési intézkedések. Azokat a kritériumokat, amelyek alapján megállapítódnak ennek az intézkedésnek a kedvezményezettjei, kormányhatározat révén fogják megállapítani.

Hecser Zoltán