Másik olyan fogalom, amelyet nemes egyszerűséggel az elmebeteg, de a csúnyább minősítő kifejezések – mint hülye, bolond – helyett is használnak elég széles körben és igen helytelenül. Az utóbbi időben pedig azért vált ismertté – legalábbis nálunk –, mert ez a betegség is felkerült a fogyatékosságként besorolható kórképek listájára, és ezért pénzbeli, néha elég jelentős összegű segéllyel jár. A demencia ma népbetegségnek számít, a családok nagy része valamilyen formában érintett. Ezelőtt négy évvel csak Európában kb. hétmillió demenst tartottak számon. Ez a szám már akkor is lehetett nagyobb – egyrészt, mert a statisztikák nem mindig és mindenhol pontosak, illetve nem minden beteg kerül orvoshoz –, azóta pedig bizonyosan nőtt. Bár a latin demencia kifejezés szó szerinti fordítása tulajdonképpen „ész, értelem nélküli állapotot” jelent, a kifejezés az időskori (de nem csak) kóros elbutulást, a visszafordíthatatlan szellemi leépülést jelöli. Bár leggyakoribb időskorban, megjelenhet máskor is, valamiféle trauma, agyi történés, agyi keringési zavar okozta agyi sérülés vagy sorvadás következtében. Időskorban pedig nem összetévesztendő a természetes, korral járó szellemi hanyatlással. Mert a valamennyire is tudatosan élők, ha a harmadik X után nem is, de a következőnél már elkezdjük érezni, hogy bizony nem úgy működik az agyunk, mint addig. És utána folyamatosan veszítünk szellemi frissességünkből, ki lassabban, ki gyorsabban, ki többet, ki kevesebbet. Ezt a jelenséget legalább valamilyen szinten rendszerint tudatosítjuk. Aztán vagy kezdünk vele valamit, vagy nem. A demencia tüneteit ellenben inkább csak a környezet veszi észre. A demenciának több formája van. A különbségeket az érintett területek más-más elhelyezése magyarázza. Négy nagy fajtáját különítjük el. Az esetek túlnyomó részét, 50-70 százalékát, az Alzheimer-kór teszi ki – ez a köztudatba is leginkább beszivárgott. A vaszkuláris vagy ér eredetű leépülés az esetek egynegyedét jelenti. Az agyi keringés zavarainak következtében elhalt agyi területek következménye. Korai felismerése lehetséges és fontos, mert így a folyamat részben megállítható vagy lassítható. Természetesen ide sorolható az agyvérzés vagy agyinfarktus következtében kialakuló romlás is. A mindennapokban szinte teljesen ismeretlen és a szakember számára is még sok kérdést tartogat a valószínűleg genetikai eredetű fronto-temporális és a Lewy-testes demencia. A pontos diagnózis a szakember feladata, ám a nagyjából mindegyikre jellemző kezdeti tünetek mindenki számára felismerhetők. (folytatjuk) Albert Ildikó