A maga nemében csendesnek bizonyult az elmúlt hét, országos viszonylatban nem következtek be nagyobb visszhangot kiváltó események (bár némi, jobbára eltúlzott reakciót kiváltott Mihály, exkirály nejének, Anna címzetes királynénak elhalálozása, aminek okán némileg érthetetlen módon a kormány augusztus 13-dikát nemzeti gyásznapnak nyilvánította). Várakozás előzte meg, előzi meg viszont az esedékes költségvetés-kiigazítást. Ugyanakkor a közvéleményt (vagy legalábbis egy részét) továbbra is foglalkoztatja az a „hangzatos” megvesztegetési ügy, amelynek egyik főszereplője a hírhedt üzletember, S. O. Vântu, de abban úgy tűnik, valóban érintett a képviselőház egykori elnöke, Bogdan Olteanu, de talán más neves személyiségek is. Egyes elemzők, sajtóorgánu­mok kész tényként kezelték azt az értesülést, miszerint a kormány szerdai ülésén, azaz augusztus 3-án elfogadásra kerül az idei első költségvetés-kiigazítás (a magunk részéről óvatosabbnak bizonyultunk, megpendítve annak lehetőségét, hogy csak majd az e heti, azaz a holnaputáni kormányülésen hagyják azt jóvá). Egyes kormányzati tisztségviselők részéről is elhangzottak olyan nyilatkozatok, amelyekre alapozni lehetett a végül is be nem igazodott előzetes értesülést. Említést érdemel, hogy az eddigi kormányzati gyakorlattól eltérő módon július 29-én nyilvánosságra hozták a közpénzügyi minisztérium honlapján az állami és a társadalombiztosítási költségvetés első kiigazítására vonatkozó javaslatokat. A kormány „pozitív kiigazítást” helyezett kilátásba, s ezt a szándékot próbálták megtestesíteni a szóban forgó javaslatok tartalmazta számadatok révén is. Hogy fogalmazódtak-e meg a közpénzügyi minisztérium címére javaslatok, észrevételek, azt nem tudjuk. (Egyébként ebben az összefüggésben fúrcsállandó, hogy a közvita határidejét nem jelölték meg, de ugyanakkor a minisztérium közleményében az szerepel, hogy a „hozzászólásokat” be lehet nyújtani az elfogadás napjáig.) Időközben megjelentek olyan elemzések, számítások, amelyek szerint igen vékony jégen próbál korcsolyázni a kormány, mert könnyen megtörténhet, hogy a költségvetési hiány azt majd beroppanthatja. A költségvetési bevételek tekintetében megelégedettségének adott hangot a kormány arra való hivatkozással, hogy a programált bevételek értéke 67,4 milliárd lej volt, ezzel szemben az első félév folyamán 68,7 milliárd lejt sikerült megvalósítani. Ez így igaz, de az is igaz, hogy van egy olyan tétel, amely esetében igen kedvezőtlenül alakultak a bevételek, amelyek okán a közberuházások is beszűkültek. Miről is van szó? A program szerint az európai alapokból 5,4 milliárd lejnek kellett volna befolynia, ezzel szemben csak 1,1 milliárd lej érkezett, s az is a múlt esztendő „számlájára”. Az uniós pénzalapok közismerten előtérbe helyezik a beruházásokat, s ha nem jött pénz, akkor a közberuházások is kedvezőtlenül alakultak. Hiányzó láncszemek A költségvetés-kiigazítás kapcsán érdemes még néhány dolgot megemlíteni: a nyilvánosságra hozott tervezetben utalás van arra is, hogy a 2016/85-ös törvény (amely értelmében ki kell fizetni azon tanügyi személyzet 2008–2011-es időszaki bérkülönbözeteit is, akik erre vonatkozóan nem rendelkeznek törvényszéki ítéletekkel) előírásainak gyakorlatba ültetése szükségessé teszi a tanügy-minisztérium költségvetése számára 417,8 millió lej pótlólagos kiutalását. Ez a törvény május 5-én jelent meg a Hivatalos Közlönyben, s annak értelmében a gyakorlatba ültetésre vonatkozó módszertani normákat kormányhatározattal kellett volna jóváhagyni június 8-ig. Augusztust írunk, kormányhatározat nincs, de mégis tudják, hogy mennyi pénzre lenne szükség. És ha már itt tartunk, utalhatunk arra is, hogy a 2016/20-as sürgősségi kormányrendelet értelmében a tanügyi személyzet bérszintjei is megemelkedtek augusztus 1-jétől, de ez esetben is egy „bibi”: a kormányrendelet 35-ös szakasza értelmében ugyancsak kormányhatározattal kellett volna jóváhagyni a módszertani normákat. A határidő a mai napon jár le. Ugyanezen kormányrendelet egyik előírása rendelkezik a pótlólagos (a munkaprogramon túli) orvosi ügyeletről is, amely elvégzésére részmunkaidős egyéni munkaszerződés alapján kerül sor. Utólag kiderült, hogy a szóban forgó előírás gyakorlatba ültetése feltételezi az orvosi ügyeletre vonatkozó miniszteri hatályos rendelet kiegészítését és módosítását is. Erre alig július második felében döbbentek rá, s azóta is folyik a parttalan egyeztetés (vagy inkább vita) az érdekképviseletekkel. Ilyen körülmények között pedig nem véletlen, hogy a Hipocrate Szakszervezeti Föderáció alelnöke szerint augusztus 4-ig az orvosok 87 százaléka nem volt hajlandó aláírni az előre megszerkesztett egyéni munkaszerződést. Visszatérve a múlt szerdai kormányülésre napirenden szerepelt egy már elcsépeltnek tűnő és többször is „felfrissített” program, nevezetesen az iskolások gyümölcsfogyasztását serkentő kormányprogram, amely értelmében ingyenesen kapnának almát a tanulók. Ez a program egyébként örvendetesnek is nevezhető, de gyakorlatba ültetése igen nehézkesnek és körülményesnek bizonyult, egyes megyei tanácsok sem „erőltették meg magukat” annak sikeres véghezvitele tekintetében. A Cioloș-kormány által elfogadott kormányhatározatot egyes újságírók kajánkodva máris átkeresztelték: Minden napra egy fél alma. Azért így, mert egy iskolai év időtartamának csak felét „fedezi” ez a program, azaz kétnaponta egy alma egy iskolásnak. Ritka, mint a fehér holló A helyhatósági választások vég­kimenetelére még nem mindenütt sikerült pontot tenni ilyen vagy olyan okokból kifolyólag. Azóta már közel két hónap telt el, de az országban van még egy pár olyan település, ahol nem sikerült megválasztani az alpolgármestert, illetve az egyik vagy a másik alpolgármestert. A maga nemében ez sajátos rekordnak is tekinthető, megyénkben is vannak ilyen esetek, például Gyergyóújfaluban, ahol az RMDSZ, illetve az MPP frakciója nem tud kiegyezni. Balánbányán egy hasonló jellegű hezitálást követően a júliusi tanácsülésen sikerült dönteni: a keresztény-demokrata parasztpárt (PNȚCD) tanácsosa, Doru Sergiu Bratu került az alpolgármesteri székbe. Egyébként az egyöntetűen megszavazott Bratu a parasztpártnak egyetlen képviselője volt a tanácsban. Amúgy úgy tudni, hogy országos viszonylatban is fehér hollónak számít a helyhatósá­gokban a parasztpárti tisztségviselő. Balánbányán kívül még egyetlen olyan város van, ahol az alpolgármester a szóban forgó párt színei­ben indult a helyhatósági választásokon. Ez Predeal municípium, amelyet Románia síparadicsomaként tartanak számon. „Elrendezve”… A múlt hétfőn már hírt adtunk arról, hogy a képviselőház egykori elnöke, illetve a jegybank egykori kormányzóhelyettese, Bogdan Olteanu (aki egyébként ez utóbbi tisztségéről augusztus 1-jén mondott le) ellen eljárást kezdeményezett a DNA, annak okán, hogy 2008 nyarán állítólag a hírhedt üzletembertől, Sorin Ovidiu Vântutól egyebek mellett 1 millió eurót kért és kapott, annak ellenében, hogy kormányszinten közbenjár Liviu Mihaiu egykori újságírónak a Duna-delta kormányzói tisztségébe kinevezése végett. Olteanut július 29-én a Fővárosi Törvényszék 30 napra házi őrizetbe helyezte. Ezt az ítéletet mind a DNA, mind pedig a vádlott védői megfellebbezték, az előbbi kérve a letartóztatást, az utóbbiak pedig a hatósági felügyeletet. A fellebbezéseket augusztus 11-én tárgyalja majd a Bukaresti Ítélőtábla. Időközben olyan megbízható értesülések láttak napvilágot a nyomozati anyagból, amelyek egyre inkább megerősítik a vád megalapozottságát. Az egyik tanú, akit alávettek hazugságvizsgálatnak is, aprólékosan beszámolt arról, hogy azt a bizonyos 1 millió eurót milyen sportzsákban, melyik nap és hová kellett elvinnie, nevezetesen a liberális párt székhelyére, pontosan ismertetve az épületben megtett útvonalát és annak az irodának a berendezését, ahol a pénzösszeget állítólag átadta. Liviu Mihaiut tanúként hallgatták ki, aki elismerte, hogy egy beszélgetés során Sorin Ovidiu Vântu pendítette meg annak a lehetőségét, hogy módjában állna kijárni a kormányzói funkció­ba való kinevezését, megkérdezve tőle, hogy vállalná-e azt. Miután igennel válaszolt, beindult a „kijárás”, s menet közben őt arról tájékoztatta Vântu, hogy „elrendezte egy politikai tényezővel”. Azt tagadta viszont, hogy tudott volna a megvesztegetésről, s arról állítólag csak jóval később értesült. Ezek szerint a „elrendezés” annak idején eredményesnek bizonyult, de most évek múltán bekövetkezhet az is, hogy a szereplők egy része talán örökre is „lerendezte” magát… Hírünk a nagyvilágban Sajnos gyakorta hallani, értesülni arról, hogy hazánk fiai külföl­dön különböző bűncselekményeket követnek el. Azok között vannak jelentéktelen bűnesetek (zsebmetszés, jelentéktelen értékű lopás, garázdaság stb.), de igen súlyosak is, el egészen a szándékos emberölésig. Továbbá bekövetkeztek „hangzatos” bűncselekmények is például igen jelentős kárt okozó hamisított bankkártyahasználat, informatikai rendszerek feltörése. Az utóbbi bűncselekmények révén egyes román állampolgárok nemzetközi hírnevet is szereztek maguknak: nemrégiben arról értesülhettünk, hogy az amerikai bűnüldöző szervek (nevezetesen az FBI) 1 millió dollár értékű nyomravezetői díjat tűzött ki Nicolae Popescu kézre kerítése végett és 750 ezer dollár értékűt „jobb keze”, Dumitru Daniel Bosogioiu esetében. Egy 14 tagú banda (amely tagjai közül 13 román állampolgár volt, egy pedig albán) amerikai weboldalakon „meggyőző” eladási hirdetéseket tett közzé nagy értékű javakra, személygépkocsikra, motorkerékpárokra vonatkozóan, több mint 3 millió dollár értékű kárt okozva a hiszékeny vevőknek. A banda 12 tagját már letartóztatták, sőt már el is ítélték, de a két vezérnek egyelőre nyoma veszett. Többek között őket pénzmosással, útlevél-hamisítással és más bűncselekmények elkövetésével gyanúsították meg. Jó tudni, hogy az Amerikai Egyesült Államokban a kibernetikai bűncselekmények a legsúlyosabbak közé tartoznak, s jobbára ezzel magyarázható a viszonylag jelentős nyomravezetői díj, illetve a nemzetközi körözés. Nemrégiben másabb jellegű „kézügyességnek” adták tanújelét ugyancsak román állampolgárok, nevezetesen 7 személy (4 nő és 3 férfi) a messzi Indiában: figyelemelterelési manőver révén üzletekből csentek el kisebb-nagyobb értékű árucikkeket, mindenekelőtt ékszereket. Turistaként érkeztek Indiába, ahol annak rendje-módja szerint terepjárót béreltek, hogy meglátogathassák a főváros környékének nevezetességeit. Több településre is ellátogattak, s amint már arra utaltunk végül is az egyik városba lebuktak, lévén, hogy a lopás tényét idejében észrevette a tulajdonos és a térfigyelő kamerák segítségével a rendőrségnek sikerült beazonosítani az enyveskezű romániai turistákat. Fuvarozók tolják a szekerét… A jelek szerint a Băsescu nevével fémjelzett Népi Mozgalom Pártja (PMP) mindenáron erősíteni kívánja sorsait, illetve növelni esélyeit a közelgő parlamenti választásokon. Politikai megfigyelők szerint szinte biztosra vehető az 5%-os parlamenti küszöb túllépése, s akár a 6-7% is elérhető lehet, ilyenképpen pedig a PMP akár a mérleg nyelveként is számításba jöhet majd a parlamenti erőviszonyok alakulásában. Mindezek összefüggésében talán meglehet a szerepe annak az egyezménynek is, amely aláírására az elmúlt hét elején került sor Traian Băsescu pártja és a Romániai Engedélyezett Szállítmányozók és Operatőrök Konföderációja (COTAR) között, s amely értelmében a PMP támogatja egyes, a szállítási szektort érintő problémák jogszabályozás révén történő megoldását, másrészt a konföderáció politikai támogatást nyújt a pártnak. A COTAR egyébként a fuvarozói szektor egyik tekintélyes érdekképviselete, annak az ország 27 megyéjében és Bukarestben van jogi személyiségű fiókja. Az egyezmény értelmében a PMP két befutó helyet biztosít az érdekképviseleti szervezet számára, az egyik a COTAR elnöké, Vasile Ștefănescut „illeti meg”, továbbá az elkövetkező időszakokban a megyék szintjén is bevonják a párt vezetőszerveibe a konföderáció képviselőit. Ezek szerint a fuvarozói szektor egy része, illetve annak egyik jelentős érdekképviselet beállt Băsescu pártjának szekértolói közé… Visszaütnek a doktori címek Victor Ponta doktori címének visszavonásáéra vonatkozó miniszteri rendelet már megszületett, s állítólag készülőfélben van a 4 csillagos tábornok, egykori kormányfőhelyettes, belügyminiszter, Gabriel Oprea esetében is. Amint már arról többször is írtunk, vannak olyan esetek, amikor a doktori címnek nemigen van gyakorlati jelentősége, inkább tudományos és szakmai elismerést, illetve tekintélyszerzést jelent. De vannak másabb esetek is: a doktori cím „felgyorsíthatja” az egyetemi oktatói ranglistán való előrehaladást vagy megnyithatja az ügyvédi kamarába való belépés ajtaját. Victor Ponta esetében a doktori cím megvonása a szóban forgó kamarából való kitessékelést is maga után vonhatja: a Bukaresti Ügyvédi Kamara tanácsa augusztus 23-i döntésén szavazás révén dönt arról, hogy a rendelkezésre álló dokumentumok fényében indokolt-e vagy sem az egykori kormányfő kizárása a Bukaresti Ügyvédi Kamarából. Dr. Robert Negoiță a fővárosi 3-as szektor polgármestere esetében a doktori címével kapcsolatos eljárás akár „bezáráshoz” is vezethet: miután az A. I. Cuză Rendőr-akadémia kezdeményezte, illetve kérelmezte az illetékes hatóságtól (CNATDCU) a doktori cím visszavonását, lévén, hogy megállapította a plagizálás tényét, hivatalból eljárást indítottak az ügyészi szervek is. Egyelőre az ügyben és nem Negoițával (amint azt állította minap az egyik napilap), sem más valakivel („in personam”) szemben. Egyébként Robert Negoi­ță a jogtudományok doktora címet 2012-ben szerezte meg a rendőr-akadémia keretében. Hecser Zoltán