A kőolaj világpiaci árának az alakulása az utóbbi időszakok során már-már kiszámíthatatlanná vált. Ez többek között annak okán, hogy a kőolajkitermelő országok szervezete (OPEC) berkeiben is ellentmondásos álláspontok fogalmazódtak meg, és bizonytalanná vált az önkéntes kitermeléskorlátozásra vonatkozó döntések elfogadása, illetve azok határidejének esetleges meghosszabbítása. Hazai viszonylatban akár úgy is fogalmazhatnánk, hogy még bonyolultabb helyzet alakult ki, legalábbis az utóbbi hónapok során: egyrészt az üzemanyagokra kivetett különleges jövedéki adó visszavezetése a Tudose-kormány által, másrészt pedig a lej hovatovábbi elértéktelenedése felfelé taszította az üzemanyagok kiskereskedelmi árait. E tekintetben pedig sokatmondó az a tény, hogy november folyamán azok árai 2,78%-kal voltak nagyobbak, mint októberben és 4,78%-kal nagyobbak, mint a múlt esztendő decemberében. Emlékeztetnénk: az OPEC tagállamai még 2016-ban döntöttek arról, hogy korlátozzák a kitermelést. A megegyezést követően felszínre kerültek eltérő álláspontok, s úgy tűnt, hogy az ilyen jellegű megegyezések elfogadása, illetve elfogadtatása tekintetében a jövőben majd nemigen játszhat döntő szerepet Szaúd-Arábia. Mi több, egyre inkább érezhetőbbé vált azon kőolajkitermelő országok, s mindenekelőtt Oroszország nyomásgyakorlása, amelyek nem tagjai az OPEC-nek. Amúgy ezelőtt egy évvel paktumot írtak alá Oroszország és az OPEC között a kitermelés korlátozására vonatkozóan, s ennek a megegyezésnek a nyomán ugyancsak fokozódni látszott, látszik Oroszország beleszólási lehetősége a kitermelés korlátozásába. Ezzel együtt és ezen túl az év elejétől errefele jobbára kedvezően alakult a kőolaj hordónkénti világpiaci ára, legalábbis augusztusig, ugyanis júliusban az lecsökkent el egészen 44 dollár/hordóra. Attól errefelé viszont növekedési tendencia következett be, és szeptember–november folyamán 15 százalékos drágulásnak lehettünk a tanúi, november 30-án elérve a hordónkénti 63,77 dollárt. Beadta a derekát... Mindez összefüggésbe hozható azzal is, hogy december 1-jére ütemezték be az OPEC tagállamainak közgyűlését, amelyre Bécsben került sor. Azt megelőzően olyan értesülések láttak napvilágot, miszerint Oroszország, személy szerint Putyin államelnök akár el is tekintene a kitermeléskorlátozástól, s ez állítólag azért, mert a 2018-as esztendei költségvetést a kőolaj ára tekintetében 40 dollár/hordóra „méretezték”. Ez igen nehéz helyzetbe hozta volna az OPEC egykori hangadóját, Szaúd-Arábiát, amelynek feltétlenül egy jóval nagyobb ár felelne meg, úgy 70 dollár/hordó körüli. Az utolsó percben viszont kiderült, hogy Oroszország mégis beadta a derekát, és Bécsben megszülethetett az alku: 2018 márciusáról kitolják a jövő esztendő végéig az önkéntes kitermeléskorlátozás határidejét az OPEC-tagállamok. Amúgy a bécsi értekezleten jelen volt Alexander Novac orosz pénzügyminiszter is. Ennek kapcsán utalhatunk arra is, hogy a bécsi megállapodáshoz csatlakoztak az olajkartelen kívüli nagy kitermelő országok illetékes tárcavezetői, élükön a már említett orosz miniszterrel, Alexander Novac-kal. Ezek szerint, mármint a megállapodás szerint a tavaly őszi kitermelési szinthez képest tehát hosszabb ideig marad alacsonyabb szinten, nevezetesen 1,8 millió hordóval kevesebb a napi kitermelés volumene. Ez a megállapodás piaci szakértők és elemzők szerint azért kedvezőbb Oroszország gazdasága számára, mert nem romlik versenyképessége (mondjuk ezt annak okán, hogy az olajárak emelkedése esetleg felhajtaná a rubel árfolyamát). Amúgy az OPEC tagállamainak bécsi értekezletén arról is megegyeztek, hogy a jövő esztendő közepén újra összeülnek az érintett országok, elemzik a helyzetet, és az adatok ismeretében döntenek a kitermelést csökkentő megállapodás további sorsáról. Hecser Zoltán