Kiterjesztett alapfinanszírozás
A több mint négy éve hatályos 2011/1-es, az országos nevelési törvény értelmében az állam biztosítja az iskola előtti oktatásban részt vevők és a kötelező általános oktatásbeli tanulók számára az úgynevezett alapfinanszírozást. Ez a vonatkozó szakasz értelmében úgy értendő, hogy az alapfinanszírozás megilleti az akkreditált szakmai és középiskolai oktatást, legyen szó állami, magán- vagy felekezeti oktatási intézményről, továbbá az állami posztliceális oktatásról. Amúgy a törvény értelmében az egyetem előtti tanügyi egységek finanszírozása felöleli az alapfinanszírozást, a kiegészítő finanszírozást és a pótlólagos finanszírozást. A már említett „általános érvényű” alapfinanszírozásra a tanulóra kivetített szabványköltség keretei között kerül sor a szaktárca által kidolgozott módszertan keretében.
[dropcap]A[/dropcap] 2011/1-es törvénynek a fentebbi előírásai gyakorlatba ültetésére csak részben és csak bizonyos értelemben került sor, ugyanis az időközben megjelent ilyen vagy olyan jellegű jogszabályok révén a magán- és a felekezeti egyetem előtti oktatás esetében az alapfinanszírozás bevezetését elnapolták. Legutóbb a múlt esztendő decemberében megjelent a közpénzekből fizetett személyzet 2015-ös esztendei bérezésére vonatkozó 2014/83-as sürgősségi kormányrendelet egyik szakasza révén. Annak értelmében az alapfinanszírozás folyósítását a szóban forgó tanintézmények esetében kitolták a 2016. december 31. utáni időszakra. Immár nem is tudni, hányadszor…
Most azonban megváltozott a helyzet. A Hivatalos Közlöny július 27-i számában jelent meg a 2015/220-as törvény, amely értelmében módosították és kiegészítették a már említett tavalyi sürgősségi kormányrendelet 36-os szakaszát, amelyben szerepelt az újabb elnapolás. Nos, a mától hatályos törvény értelmében az elnapolás határideje 2015. szeptember 15-én lejár. Ugyanakkor egy kiegészítő jellegű bekezdés értelmében a 2015–2016-os iskolai évtől kezdődően az állam az oktatás megszervezésének formájától függetlenül az egyetem előtti oktatás minden egyes struktúrájának szintjén biztosítja az alapfinanszírozást. Azaz függetlenül attól, hogy állami, magán- vagy felekezeti iskolai intézmény-e az. Arról az alapfinanszírozásról van szó, amelyre már utaltunk, s amelyről amúgy az országos nevelési törvény 9-es szakaszának (2)-es bekezdése és a 101-es szakaszának (2)-es bekezdése rendelkezik.
A törvénynek ama előírása, miszerint minden újszülött számára annak állandó nevelése végett 500 eurót nyújtanak, továbbra is elnapolt, arra legjobb esetben csak 2016. december 31. után kerülhet sor. Legalábbis a jelenleg hatályos jogszabályozás értelmében. És ez vonatkozik azokra az úgynevezett szociális kuponokra is, amelyek nyújtásáról a törvény 27-es szakasza rendelkezik, ám annak gyakorlatba ültetését „irigylésre méltó” következetességgel többször is elhalasztották.
Hecser Zoltán