Kisebbségek védelmében

Amikor már végképp azt hittük, hogy teljesen elfeledkeztek az Európai Parlamentben a 2017-ben kezdeményezett Minority SafePackről, néhány napja jó hírek érkeztek: a parlament 524 szavazattal, 67 ellenszavazat és 103 tartózkodás mellett elfogadta a kisebbségek védelmében indított európai polgári kezdeményezést, amelyhez hét tagállam több mint egymillió polgárának aláírására volt szükség. Már az aláírásgyűjtés elindításakor felmerült bennem a kérdés: miért van szükség erre a ceremóniára ahhoz, hogy minket, őshonos kisebbségeket figyelembe vegyenek, megadják alapvető jogainkat. Ennek minimum természetesnek kellene lennie, de tapasztaljuk, nem egyértelmű a többség számára, sokan ezt teljesen másképp gondolják. Szó mi szó, végül három évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy az Unió valamilyen szinten napirendre tűzze és elfogadja ezt a kezdeményezést, amelynek folytatásáról még vajmi keveset tudunk. Annyit viszont igen, hogy megértették: foglalkozni kell a nyelvi és kulturális elszegényedéssel, az Uniónak támogatnia kell a sokszínűséget, a kisebbségi nyelveket, a többnyelvűséget. Ha minden igaz, a kezdeményezés az oktatásra, kultúrára, közszolgáltatásokra és az uniós, illetve állami támogatásokra is fókuszál.
A Minority SafePack az első polgári kezdeményezés, amelyről plenáris vitát szervezett és állásfoglalást fogadott el az Európai Parlament. Az aláírásgyűjtés 2017 májusában indult el Kolozsváron a FUEN kongresszusán és 2018 tavaszára már összegyűlt az 1,3 millió aláírás, melyből több mint 1,1 milliót hitelesítettek.
Noha számos uniós tagállamban jelent sikertörténetet a különböző nyelvet beszélők harmonikus együttélése, az Uniónak ennek ellenére segítenie kellene a nemzeti, regionális és helyi erőfeszítéseket. A képviselők kérik, hogy az Unió támogassa a kulturális és nyelvi identitás megőrzését célzó, ösztönző lépéseket, többek között az oktatás, a kultúra és a közszolgáltatások területén, és foglalkozzon egyes kisebbségi nyelvek kihalásának veszélyével. Az állásfoglalás megemlíti, hogy a polgári kezdeményezés egy, az európai nyelvi sokszínűséggel foglalkozó központ létrehozását is javasolja.
A képviselők elismerik, hogy a kisebbségek védelme a tagállamok hatáskörébe tartozik, ugyanakkor ismételten uniós minimumkövetelményeket várnak a kisebbséghez tartozók jogainak védelmére. A regionális nyelveket támogatni kell, és védeni kell a nyelvhasználathoz való jogot az olyan helyeken, ahol az egy hivatalos nyelven túl más nyelveken is beszélnek, teszik hozzá. A nyelvi közösségek védelme során pedig tiszteletben kell tartani az alapvető jogokat.
Az más kérdés, hogy ki-ki saját országában mennyire fogja tudni és akarni alkalmazni, s milyen eszközökkel lehet majd hatni azokra, akik tojnak az alkotmányra. Sajnos a 21. században még mindig riasztó mértékben terjed a kisebbségek ellen irányuló bűncselekmény és gyűlöletbeszéd.
Az Európai Bizottság hat hónapot kapott, hogy felkészüljön és beszámoljon a Minority SafePack-kel kapcsolatos javaslatairól. A polgári kezdeményezés kilenc különböző területen vár jogalkotási javaslatot.

Nagyálmos Ildikó