borús égbolt
Ki mit olvas ki belőle
A városfejlesztési terv olyan, mint a Biblia: mindenki azt olvas ki belőle, amit akar – fejtette ki tegnap a tusványosi szabadegyetem városfejlesztési panelbeszélgetésén Ráduly Róbert, Csíkszereda lemondott polgármestere. A városfejlesztési stratégiák hasznáról és megvalósításáról a magyarországi és helyi vezetők is megosztották tapasztalataikat.
[caption id="attachment_7265" align="aligncenter" width="620"]
Egy asztalnál a településvezetők. Városfejlesztési tapasztalataikat osztották meg[/caption]
[dropcap]A[/dropcap]z integrált városfejlesztési stratégia az önkormányzatok testülete által elfogadott dokumentum, a városok középtávú fejlesztési terve, amely összehangol sok szakpolitikát, az érintett partnerek elvárásait, és megléte feltétele az uniós támogatásoknak – ezzel a meghatározással vezette fel tegnap a tusványosi szabadegyetem városfejlesztésről szóló panelbeszélgetését moderátorként Karsay Ferenc, Budapest XXII. kerületének polgármestere.
Kevesebb teher, több felelősség
A beszélgetés során a magyarországi és hazai településvezetők is elmondták gondolataikat. Kovács Péter, Budapest XVI. kerületének polgármestere az integrált városfejlesztési tervek megalkotását és bizonyos időközönkénti felülvizsgálását azért tartja jó ötletnek, mert ezáltal a város mindenkori vezetői elgondolkodnak, hogy mit szeretnének. Kifejtette, Magyarországon néhány éve a járási hivatalok megjelenésével az önkormányzatok sok adminisztrációs feladat alól mentesültek, és csak abban vesznek részt, amihez helyi tudásra van szükség, és ehhez gazdasági alapot is kaptak: szabadon vethetnek ki adót, ugyanakkor elvárás, hogy minden önkormányzat tartsa el magát.
Városfejlesztés vidékfejlesztéssel
A romániai tapasztalatokról Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke beszélt. Kifejtette: az integrált városfejlesztés csorbul, ha nincs integrált vidékfejlesztés, ezért elsősorban székelyföldi fejlesztésekben kell gondolkodni. Ehhez a városoknak fel kell vállalniuk a térségi vezetőszerepet – mondta Borboly. Véleménye szerint modellezni kellene Székelyföld jövőképét, és ennek alárendelni a megyei és a városi fejlesztési stratégiát.
Tusnádfürdő integrált településfejlesztési stratégiája ugyanakkor a Romániai Városok Országos Szövetségének köszönhetően uniós alapokból jövőre fog elkészülni – mondta Antal Tibor, Tusnádfürdő polgármestere. Megjegyezte: gazdasági stratégiájuk egyedül a turizmusra alapoz.
A fürdővárosban jelenleg nincs munkanélküliség, hiszen az itt dolgozók 50 százaléka a környékről ingázik. Hozzátette, a fiatalok is tudomásul kell vegyék ezt a stratégiát, és felismerjék: a városban elsősorban szállodaipari alkalmazottakra van szükség.
Futnak a pénz után
Jakab Attila székelyudvarhelyi önkormányzati képviselő szerint ott, ahol az alapvető infrastruktúra – azaz utak, csatornázás hiányzik –, nehéz más dolgokkal foglalkozni. Úgy vélte, bár sok településnek megírták a stratégiáját, a fiókban hevernek, kevesen használják, mivel nem a meghatározott célhoz keresnek forrást, hanem a pályázási lehetőségeket fürkészik. Amihez forrást tudnak lehívni, azzal foglalkoznak – tette hozzá Jakab. Példaként említette a kápolnási turisztikai irodát, a farkaslaki sporttermet, amelyben három évig nem volt víz, illetve a felsőboldogfalvi csatornázást, amelynek a csövezetét lefektették, de nincs ahová bekötni. Hozzátette, bár Kovászna és Hargita megye stratégiájában is előkelő helyen szerepel a turizmus, mégis a leglátogatottabb célpontot, a Szent Anna-tavat az út rossz minősége miatt alig lehet megközelíteni.
Ráduly: régióban gondolkozunk
A városfejlesztési terv olyan, mint a Biblia: mindenki azt olvas ki belőle, amit akar, ha egyáltalán elolvassa – mondta Ráduly Róbert, Csíkszereda lemondott polgármestere. Hozzátette, ők örököltek egyet, így nem kellett foglalkozniuk vele. Viszont úgy vélte, elsősorban a város székely-magyar jellegét kellene megjeleníteni ahhoz, hogy otthon érezzék magukat benne a lakók. Ugyanakkor Csíkszereda önmagában semmit nem ér, a Tusnádfürdőtől Csíkszentdomokosig terjedő térséggel együtt kell kezelni, ezért hoztak létre regionális vízszolgáltatót és köztisztasági vállalatot – hangsúlyozta a volt polgármester.
Háromszéki Eszter
Egy asztalnál a településvezetők. Városfejlesztési tapasztalataikat osztották meg[/caption]
[dropcap]A[/dropcap]z integrált városfejlesztési stratégia az önkormányzatok testülete által elfogadott dokumentum, a városok középtávú fejlesztési terve, amely összehangol sok szakpolitikát, az érintett partnerek elvárásait, és megléte feltétele az uniós támogatásoknak – ezzel a meghatározással vezette fel tegnap a tusványosi szabadegyetem városfejlesztésről szóló panelbeszélgetését moderátorként Karsay Ferenc, Budapest XXII. kerületének polgármestere.
Kevesebb teher, több felelősség
A beszélgetés során a magyarországi és hazai településvezetők is elmondták gondolataikat. Kovács Péter, Budapest XVI. kerületének polgármestere az integrált városfejlesztési tervek megalkotását és bizonyos időközönkénti felülvizsgálását azért tartja jó ötletnek, mert ezáltal a város mindenkori vezetői elgondolkodnak, hogy mit szeretnének. Kifejtette, Magyarországon néhány éve a járási hivatalok megjelenésével az önkormányzatok sok adminisztrációs feladat alól mentesültek, és csak abban vesznek részt, amihez helyi tudásra van szükség, és ehhez gazdasági alapot is kaptak: szabadon vethetnek ki adót, ugyanakkor elvárás, hogy minden önkormányzat tartsa el magát.
Városfejlesztés vidékfejlesztéssel
A romániai tapasztalatokról Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke beszélt. Kifejtette: az integrált városfejlesztés csorbul, ha nincs integrált vidékfejlesztés, ezért elsősorban székelyföldi fejlesztésekben kell gondolkodni. Ehhez a városoknak fel kell vállalniuk a térségi vezetőszerepet – mondta Borboly. Véleménye szerint modellezni kellene Székelyföld jövőképét, és ennek alárendelni a megyei és a városi fejlesztési stratégiát.
Tusnádfürdő integrált településfejlesztési stratégiája ugyanakkor a Romániai Városok Országos Szövetségének köszönhetően uniós alapokból jövőre fog elkészülni – mondta Antal Tibor, Tusnádfürdő polgármestere. Megjegyezte: gazdasági stratégiájuk egyedül a turizmusra alapoz.
A fürdővárosban jelenleg nincs munkanélküliség, hiszen az itt dolgozók 50 százaléka a környékről ingázik. Hozzátette, a fiatalok is tudomásul kell vegyék ezt a stratégiát, és felismerjék: a városban elsősorban szállodaipari alkalmazottakra van szükség.
Futnak a pénz után
Jakab Attila székelyudvarhelyi önkormányzati képviselő szerint ott, ahol az alapvető infrastruktúra – azaz utak, csatornázás hiányzik –, nehéz más dolgokkal foglalkozni. Úgy vélte, bár sok településnek megírták a stratégiáját, a fiókban hevernek, kevesen használják, mivel nem a meghatározott célhoz keresnek forrást, hanem a pályázási lehetőségeket fürkészik. Amihez forrást tudnak lehívni, azzal foglalkoznak – tette hozzá Jakab. Példaként említette a kápolnási turisztikai irodát, a farkaslaki sporttermet, amelyben három évig nem volt víz, illetve a felsőboldogfalvi csatornázást, amelynek a csövezetét lefektették, de nincs ahová bekötni. Hozzátette, bár Kovászna és Hargita megye stratégiájában is előkelő helyen szerepel a turizmus, mégis a leglátogatottabb célpontot, a Szent Anna-tavat az út rossz minősége miatt alig lehet megközelíteni.
Ráduly: régióban gondolkozunk
A városfejlesztési terv olyan, mint a Biblia: mindenki azt olvas ki belőle, amit akar, ha egyáltalán elolvassa – mondta Ráduly Róbert, Csíkszereda lemondott polgármestere. Hozzátette, ők örököltek egyet, így nem kellett foglalkozniuk vele. Viszont úgy vélte, elsősorban a város székely-magyar jellegét kellene megjeleníteni ahhoz, hogy otthon érezzék magukat benne a lakók. Ugyanakkor Csíkszereda önmagában semmit nem ér, a Tusnádfürdőtől Csíkszentdomokosig terjedő térséggel együtt kell kezelni, ezért hoztak létre regionális vízszolgáltatót és köztisztasági vállalatot – hangsúlyozta a volt polgármester.
Háromszéki Eszter
