Hirdetés

Kezdődik az iskola

HN-információ
Olvasóink közül többen is úgy vélik, nem helyes a kezdődik az iskola kifejezés, mert valójában a tanítás kezdődik. Tanév végén pedig azt szokták mondani: nem az iskolának van vége, hanem a tanításnak. A magyar szókészlet legtöbb szavának több jelentése van, ezek az úgynevezett többjelentésű szavak, magát a jelenséget többértelműségnek nevezi a nyelvtudomány. A többértelműséget a szavak jelentésváltozása (bővülése, szűkülése stb.) idézi elő. Arról a jelenségről van szó, amikor az egyik fogalom jele egy másiknak is jelölője lehet. Gondoljunk például a ’virág’ jelentésű rózsára vagy a kerti locsolókanna vízszórójára, amelynek szintén rózsa a neve. A jelentésváltozásnak számos oka lehet, mégis általában két fő típusról szokás beszélni a szaktudományban: külső és nyelvi okokról. Az előbbibe tartoznak a gazdasági, társadalmi, kulturális gyökerű változások. A jelentésváltozás egyik fő típusa a névátvitel. Ilyenkor az egyik fogalom nevét egy másik fogalom jelölésére is használni szoktuk. Így lett például az egyik állatot jelölő zebra szónak ’gyalogátkelőhely’ jelentése is. Ez hasonlóságon alapuló névátvitel, a stilisztikában metafora. Van olyan eset is, amikor a névátvitel érintkezésen alapul. Például a város vagy falu szó nemcsak a helységet, a települést jelöli, hanem az egyszerre létezés folytán a benne lakó embereket, a város/falu lakóit is. Ezért helyesek például ezek a mondatok: Kivonult az egész város. Alszik a város. Ébred a város. Szájára vette a falu. Fél a falu szájától. Stb. Az iskola szó is több mindent jelent: épületet, intézményt, a benne dolgozók, tanulók, lakók összességét. Ilyen jelentése is van: ’tanítás, oktatás’. Ezért helyes a kezdődik az iskola forma. És természetesen helyes a vége van az iskolának kifejezésmód is. Apropó iskola! Az erdélyi magyar újságolvasó, rádióhallgató és tévénéző is tapasztalhatta, mily nagy napjainkban az összevisszaság az iskolanevek használatában. Például a Kossuth Rádió csíkszeredai tudósítója Márton Áron Gimnáziumról beszél (így helyes!), a marosvásárhelyi munkatárs Bolyai Farkas Elméleti Líceumot emleget, a temesvári a Bartók Béla Líceum eseményeiről beszél, a brassói pedig az Áprily Lajos Főgimnázium gondjairól számol be… Ilyen szempontból nem jobb a helyzet Kolozsváron, Nagyváradon vagy Szatmárnémetiben sem. A fő baj a román elnevezések szó szerinti vagy másképp történő rossz fordítása, ezt az eljárást megerősítette a román oktatási minisztérium iskolanevekről készült listája, mert azon is sok rossz magyar iskolanév található a rendszerváltás után is. Eligazító általános szabályként kellene elfogadnunk a normatív változat egységének kialakítását és megőrzését (kivételekkel természetesen számolnunk kell). A román iskolanév helyes magyar megfelelőjét kell megkeresnünk, azt a formát, amely megfelel ma az egységes normatív változatnak. Például a román liceul teoretic normatív magyar megfelelője a gimnázium, nem az elméleti líceum. A szaklíceum helyes megfelelője a szakközépiskola, a műszaki kollégiumé (colegiu tehnic): műszaki szakközépiskola. A magyar nyelvben a líceum csak 1945 előtt volt használatos, akkor egy bizonyos ’felekezeti leányközépiskolá ’-t jelentett, ma azonban nincs ilyen típusú iskola sem Magyarországon, sem Romániában, tehát indokolatlan az elnevezés használata. Az elméleti líceumot (és általában a líceumot), a szaklíceumot, a műszaki kollégiumot ma csak az erdélyi magyarok értik, ha értik. Lehet sokan meglepődnek, ha azt mondom: ma főgimnázium sincs az iskolaelnevezések közt! Évekkel ezelőtt valakik úgy gondolták, a román colegiul naţional legyen főgimnázium magyarul. Valójában rangsorolt, elit gimnáziumokról (vagy szakközépiskolákról) van szó, amelyek esetleg működtetnek általános iskolai (felső) tagozatot is. Ezt tévesztik össze (?) többen is a régi 8 osztályos gimnáziummal, amelynek valóban főgimnázium volt a neve 1934-ig. Mai névhasználat szerint, igazodva a magyarországi gyakorlathoz, jobb volna – Székelyudvarhelyen van rá példa – az ilyenforma elnevezés: Tamási Áron Általános Iskola és Gimnázium. Még egy jó példa a magyarországi Gyuláról a kétnyelvű elnevezésre: Liceul teoretic Nicolae Bălcescu Gimnázium. A fentebb említett minisztériumi listát át kellene dolgozni a kolozsvári egyetem magyar nyelvészeti tanszékének közreműködésével. Komoróczy György


Hirdetés


Hirdetés

Kövessen a Facebookon!