Az Országos Közegész­ségügyi Intézet képviselője nemrég egy kon­fe­ren­cián arra figyelmez­tette a nyilvánosságot, hogy Romániában az egyévesek körében mindössze 52 százalékos az átoltottság vírusos hepatitisz ellen, a 18 hónaposoknál ez az arány 75, a kétéveseknél pedig 79 százalék. A jelenlegi kanyarójárványról pedig megjegyezte, március 10-ig összesen 8020 esetet jegyeztek, így Európában nálunk a legrosszabb a helyzet. Megkerestük a megyei népegészségügyi igazgatóság vezetőjét, hogy megtudjuk, térségünkben milyen a gyermekek átoltottságának aránya, illetve milyen mértékben van jelen az az „oltásellenes mozgalom”, amelyre dr. Odette Popovici, az országos intézet képviselője hivatkozik mint a probléma forrására. 
A Hargita Megyei Népegészségügyi Igazgatóságtól kapott részletes statisztikai adatok azt mutatják, hogy térségünkben még mindig 85 százalék fölött van az érintett korcsoport átoltottsága, sőt a legfrissebb februári mérések szerint a 18 hónapos korban szükséges kanyaró elleni védőoltást a gyermekek 91 százaléka megkapta. 

A roma közösségekre kell figyelni

A megyei népegészségügyi igazgatóság vezetője szerint, bár térségünkben is érződik az oltásellenes mozgalom, hatása jóval csekélyebb mértékű, mint országos szinten. Ezt igazolják a számok is: tavaly a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház szülészeti osztályán hat gyermek esetében utasították vissza a szülők a BCG (tuberkulózis elleni) védőoltást, az általunk összehasonlítási alapként vett 2020-as évben pedig eggyel többen, tehát hét szülő nem adatta be csecsemőjének ezt az oltást.
A későbbi védőoltásokat tekintve – amit a családorvosok adnak be –, tavaly 15-en nem oltatták be gyermeküket a 2 hónapos DPTa + IPV + Hib kombinált oltással, ami többek között a torokgyík, szamárköhögés, tetanusz és járványos gyermekbénulás ellen nyújt védelmet. A 12 hónapos ROR (kanyaró–mumpsz–rózsahimlő) védőoltást ugyanebben az évben tizenhárman tagadták meg. Ezeket az oltásokat 2020-ban mindössze két család nem kérte.

– A szülészeti osztályokon kapott védőoltásokat tekintve jobb az átoltottság, hiszen a kórházban könnyebb a roma családokat is elérni és meggyőzni az oltás fontosságáról. Amint kikerülnek az intézményből, gyakori jelenség, hogy nem mennek el a családorvoshoz a további oltásokra, vagy nincs is nekik háziorvosuk

– részletezte dr. Tar Gyöngyi.
A szakember szerint a népegészségügyi igazgatóság szakemberei folyamatosan járják a településeket, hogy megszüntessék a kanyarójárvány idején feltérképezett gócpontokat. Egy-egy ilyen oltócsapat járványügyi szakemberekkel, pszichológussal és a helyi családorvossal kiegészülve érkezik a községekbe, hogy a részletes tájékoztatást követően beoltsa az érintetteket.

– Említhetem az etédi vagy csík­szent­györgyi példá­kat, ahol járványgócpont alakult ki, mivel a gyermekek nem voltak a megfelelő mértékben átoltva. De jártunk a csík­som­lyói romatelepen is, sajnos azt kell mondjam, hogy ahhoz képest, mekkora szakembercsapattal érkeztünk a helyszínre, mindössze egy-két gyermeket sikerült beoltanunk

– fejtette ki. 

Egészségnevelésre van szükség

A Hargita Megyei Háziorvosok Egyesületének elnöke szerint is az országos adatokhoz képest kisebb mértékben, de vannak olyan szülők, akik elutasítják gyermekük kötelező védőoltásának beadatását.

– Általában az interneten olvasott információkra hivatkoznak. Mint családorvos ilyenkor elmagyarázom a védőoltás fontosságát, emlékeztetem őket arra, hogy ők is megkapták ezeket az oltásokat, és ennek köszönhető, hogy életre szóló védettséggel rendelkeznek az olyan súlyos betegségekkel szemben mint a hepatitis B, diftéria, szamárköhögés vagy éppen a kanyaró, ami láttuk, hogy milyen méretű járványt okoz, ha a lakosság körében nincs meg a megfelelő mértékű átoltottság

– részletezte dr. Soós Szabó Klára családorvos, a háziorvosok megyei egyesületének elnöke.
A megyei népegészségügyi igazgatóság vezetője szerint ugyanakkor az sem elfogadható jelenség, hogy Ro­má­niában gyakran szembesülnek azzal a családorvosok, de a szülészetek dolgozói is, hogy elfogyott a védőoltás.

– Miközben az egészségügyi dolgozókat, szakem­be­re­ket arra kérjük, hogy részletes tájékoztatást adja­nak az oltóanyagok fontos, az egészségre és a lakosságra gyakorolt védelmi szerepéről, a szülők elmennek a családorvoshoz, aki azt mondja: „Sajnos, nincs oltóanyag, kérem, jöjjön vissza később”

– mutat rá az egészségügyi rendszer hiányosságaira dr. Tar Gyöngyi.
Az ilyen esetek egy részében a szülő nem biztos, hogy visszamegy az orvoshoz, főként, ha előzőleg fenntartásai voltak a védőoltásokkal szemben.