Kettős mérce
Hosszú évek után rávettem magam, hogy végre végignézzek egy Forma–1-es futamot a hétvégén. Hát nem volt köszönet benne. Ezúttal sem. Kisgyerekkoromban olyan évadok mentek le, amelyek közül egyet sem hagytam ki. Érdekfeszítő volt, verseny volt a javából.
Mára ez megváltozott, de alaposan. Visszatértünk a régi Schumacher–Hill-páros csatáihoz, amikor az volt a lényeg, hogy amikor elrajtolt a mezőny, egy jót aludtál, majd a díjkiosztóra felébredtél. Most is erről szól az egész. Nem a pilótákon múlik semmi, hanem az istállók mögött álló pénzhalmazok határoznak meg mindent.
A hétvégi Német Nagydíj még rátett egy lapáttal. Mint ismert – vagy nem –, a futamot ötvenvalahány körön át Vettel vezette, simán és folyamatosan zárkózott fel a 14. helyről induló Hamilton. Vettel saját hibájából kisodródott, majd a Bottas, Räikkönen, Hamilton hármas volt az élen. Egy boxutcai rádiós baki után Hamilton erőnyerő lett és az élre állt, végül megnyerte a futamot, ezzel átvéve az összetettbeli vezetést is. Ám ez a boxutcai manőver totál szembement a szabályzattal, és a legenyhébben is 5 másodperces büntetéssel kellett volna sújtani, ami azt eredményezte volna, hogy Bottas nyerjen.
Az F1 megvizsgálta és elnézte az egészet. Az F1 történetében 22 ilyen eset volt. Ezek közül 16 esetben szabadedzésen történt ilyen manőver, és elmaradt a büntetés, míg futamon 6 ilyen történt. Utóbbi esetben négyben büntetés lett a vége, míg két esetben nem volt következménye, mivel egy másik autós volt a hibás, ráadásul egyazon futamon történt ez még Montrealban.
Ezúttal viszont mindenféle büntetés elmaradt, csak megrovás lett a vége, ami nem vet jó fényt az F1-re. Mindazon túl, hogy a futamok egyre értékelhetetlenebbek, lassan hírértéke sem lesz.
Darvas Attila