Az előzetes ígéretek ellenére, amint az már köztudott, idén ugyancsak megkésve indították útjára a roncsprogramot: a beharangozott április helyett alig június 14-én. Megkésve indult, de ugyancsak hamar befejeződött, nevezetesen e hónap elején. Ettől függetlenül annak megvolt a maga szerepe a júniusi és a júliusi hazai eladásszám alakulásában. Ez azonban még önmagában nem jelentheti azt, hogy az idén esztendő szintjén meg fog születni az utóbbi évek rekordja, mármint az eladásszám tekintetében… [caption id="attachment_33927" align="aligncenter" width="638"] Francois Mariotte: a Dacia szolid autó, elfogadható áron...[/caption] Némileg módosult idén a program, bizonyos értelemben kibővült, amint arról mát többször is beszámoltunk. A hagyományos program keretében 13 000 elektronikus értékjegyet bocsátottak ki, ami nem egészen egy hónap alatt gazdára is talált. Erre való tekintettel a szaktárca július 18-án a vonatkozó költségvetési előirányzat megemelése révén még 4000 értékjegyet bocsátott ki. A hónap elején azok is elkeltek, s ilyenképpen az idei program keretében 17 000 új személygépkocsi értékesítésére kerülhetett sor, míg a megelőző esztendőben számuk 25 000 volt. (A hagyományos program keretében eladott járművekről szó, mert a „Rabla Plus” program keretében megvásárolható hibrid és elektromos meghajtású gépkocsik nem szerepelhetnek ebben a számban.) A dolgok ilyenszerű alakulása okán elégedetlenség érződik mind a gépkocsi-forgalmazók részéről, mind pedig azon magánszemélyek részéről, akiknek nem sikerült eddigelé kiselejtezni roncsautóikat, illetve értékjegyhez jutniuk. Megugrott eladásszám Június második felében ugrásszerűen megnövekedett az értékesített új személygépkocsik száma, de az a hivatalos statisztikában még nem „jelentkezett”, ugyanis a forgalomba beíratásra az esetek túlnyomó többségében csak júliusban kerülhetett sor. Hasonlóképpen történt júliusban is, amikor a hónap második felében az értékjegyek ellenében megvásárolt gépkocsik forgalomba való beíratására már nemigen kerülhetett sor. A Gépkocsigyártók és Importőrök Egyesületétől (APIA) származó adatok szerint júniusban közel 12 600 új személygépkocsit adtak el, 24%-kal többet, mint a megelőző esztendő azonos hónapjában, ugyanakkor ez az eladásszám az utóbbi hat esztendő rekordját is jelenti. Júliusra vonatkozóan az APIA egyelőre nem hozott nyilvánosságra számadatokat, a forgalomba beíratásra vonatkozó hivatalos statisztikát is „szüneteltetik”. (A hét hónapi statisztikát a nyári szünidőre való tekintettel az Európai Gépkocsigyártók Egyesülete sem közölte.) A rendelkezésre álló eddigi adatok szerint voltak olyan forgalmazók, illetve márkák, amelyek nyertesei lettek az idei roncsprogramnak. Így például a roncsprogram keretében közel 1100 magánszemély vásárolt Renault márkájú gépkocsit. És voltak olyan vidéki forgalmazók is, akik nem egészen másfél hónap leforgása alatt 210 új személygépkocsit értékesítettek. Toplista Nem vitás, hogy az eladások júniusi (de júliusi is) alakulásában megvolt a maga szerepe a roncsprogramnak is. Említettük a Renault sikerét. Nos, az első félévi eladási statisztikából az derül ki, hogy a megelőző esztendő azonos időszakához képest 35%-kal több ilyen márkájú új személygépkocsit adtak el, szám szerint 4667-et. Meg kell jegyeznünk azonban azt is, hogy a Renault esetében megvolt a maga szerepe annak is, hogy ebben az időszakban számos új modellt dobtak piacra. Az eladásszám erőteljes növekedésével dicsekedhet a Fiat is, nevezetesen 21%-kal, ami 2162 gépkocsit jelent. Az eladásszám tekintetében a csúcsot viszont a Volkswagen tartotta, 5421 új személygépkocsival, de ennek a márkának az esetében a növekedési arány mérsékeltebb volt, 12%-os. Az abszolút szám esetében a második helyet a Skoda foglalta el 4829 egységgel, a növekedési arány tekintetében a maga 19%-ával csak a harmadik helyre került. (Vannak igen látványos növekedési arányok is, de ezek az exkluzív kategóriára vonatkozó járgányokra érvényesek, például a Jaguar 148%-os növekedést ért el, de ez darabszámban csak 82 járművet jelent.) Minden jel arra mutat, hogy a hat hónap viszonylatában legtöbb darabszámot jegyző Dacia esetében megtorpanás következett be. Országos szinten 35 452 új személygépkocsit jegyeztettek be forgalomba, ennek 45%-át a Dacia márkájú személygépkocsik tették ki, szám szerint 15 656-ot. Ezek szerint a Dacia megőrizte piaci vezető szerepét, ám a megelőző esztendő azonos időszakához viszonyítva 15%-os visszaesés következett be. (A negatív előjel tekintetében egyébként a rekordot az Alfa Romeo jegyezte, amely esetében 68%-os visszaesés következett be, alig 7 ilyen márkájú új személygépkocsi talált gazdára.) A cég illetékeseit állítólag nem aggasztja a dolgok ilyenszerű alakulása, azt hangoztatják, hogy idén sem az üzleti forgalom, sem pedig az eladásszám tekintetében nem merülhetnek fel különösebb gondok, s ez vonatkoztatható az exportra is. Nem lesznek gondok A hivatalos statisztikai adatok szerint európai szinten a Renault Group az első félévben 19,9%-kal több új személygépkocsit értékesített, mint a megelőző esztendő azonos időszakában, júniusban pedig 12,6%-kal többet, mint 2015 júniusában. Ezen belül a Renault 21,2%, illetve 14,8%-os növekedést jegyzett, a Dacia 16,3%, illetve 7%-ost. Ezekből a számadatokból kiderül, hogy idén a Renault volt az, amely iramosabb növekedést vallhatott magáénak. A különböző márkákra vonatkozó számadatok tükrében azonban a Daciának sincs oka a szégyenkezésre, sőt… A jelenlegi helyzetről egyébként nemrégiben nyilatkozott az egyik legilletékesebb, Francois Mariotte, aki a cégcsoport szintjén igazgatói minőségben felel világszinten a Dacia értékesítéséért. Szerinte Európa-, sőt világszerte van egy olyan vásárlói réteg, ami azért érdeklődik a Dacia iránt, mert egy egyszerű, szolid, strapabíró autót akar vásárolni és „nem elektronikus kütyükkel teletűzdelt járművet”. „Meg akarjuk őrizni a hozzáférhető árakat, nem akarunk drága járművet, hanem az emberekhez közelebb állót és könnyebben elérhetőt. Csak a feltétlenül szükséges felszerelésekkel egészítjük ki és csak akkor, ha azokat igénylik a klienseink” – így az igazgató. Utalt arra is, hogy az idén elképzeléseik szerint 2015-höz viszonyítva 5-6%-kal gyarapítanák az eladásszámot, s ez azt jelentené, hogy immár egymást követő tíz esztendő során sikerül fennmaradni a növekedési pályán. (Emlékeztetnénk: a tavaly 550 000 Dacia márkájú személygépkocsi értékesítésére került sor világviszonylatban.) A világpiacon továbbra is Franciaország tölti be a legfontosabb szerepet évi több mint 100 000 értékesített gépkocsival. Egyébként az összeladásból 85%-kal részesülnek a magánszemélyek, s a Renault prioritásként kezeli, mármint a potenciális magánszemély-vásárlókat. Francois Mariotte is utalt erre, azt hangoztatva, hogy például a franciaországi piacon a magánszemély-kliensek tekintetében a Dacia márka a negyedik helyet foglalja el, s ez annál is inkább figyelemre méltó, mert a három hagyományos piacvezető hazai márka francia, nevezetesen a Renault, a Peugeot és a Citroën. Amúgy a modellek tekintetében a legnagyobb sikert a magánszemélyek körében tavaly a Sandero aratta, megelőzve a Renault Cliót és a Peugeot 208-at. „Piacos” ár… Ha csak a franciaországi piaccal számolunk, akkor is nyilvánvalóvá válik, hogy a Dacia szempontjából egyelőre a külföldi értékesítés az „első hegedűs”. Egyébként a Daciát jelenleg 44 nemzetközi piacon forgalmazzák, pillanatnyilag nem szándékoznak bővíteni a piacot. Az üzleti stratégia ugyanis a jelenlegi piacok megszilárdítását helyezi előtérbe, mindenekelőtt a minőségi szint megemelése és egy elfogadható ár szinten tartása révén. Számítást is végeztek, s abból az derült ki, hogy a szóban forgó 44 piacon egy Dacia átlagára 12 000 euró, s ugyanakkor egy Logan jelenleg még 500 euróval sem drágább, mint ezelőtt tíz évvel. Ennek a magyarázata az lehet, hogy nincs túlontúl felcicomázva a Dacia, egy egyszerű jármű és a felszereltsége csak a feltétlenül szükségesekre korlátozódik, ugyanakkor szem előtt tartja a kényelmi fok növelését is. Francois Mariotte szerint piaci várakozás előzte meg a robotizált kapcsolószekrényt (Easy-R), annak beépítését egyes Dacia modellekbe a piackutatás „döntötte el”. Az eladásszám várakozáson felülinek ígérkezik, egyelőre részesedése 5% körül van, de Törökországban a robotizált kapcsolószekrényes Dacia modellek piaci részesedése elérte a 35%-ot. Az érdekesség kedvéért utalhatunk arra is, hogy a múlt esztendei, illetve az idei első félévi statisztikai adatok szerint az európai piacokon a legnagyobb érdeklődés a Sandero iránt mutatkozott, azt követte a Duster és a Sandero Stepway. Spanyolországban, Marokkóban, Németországban és Ausztriában bekövetkezett másabb jellegű érdeklődés is: egyre többen vásárolnak taxizási célra Dacia Lodgy-t. Végezetül érdemes megjegyezni Mariotte egyik kijelentését: amíg egy új Daciát meg lehet vásárolni egy „neves” márkájú használt személygépkocsi árán, addig nem okozhat gondot annak értékesítése, mármint a Dacia márkájú személygépkocsinak. Hecser Zoltán