Itt fog égni a tűz mellettem, az ajtónál, ebben a vagonban mi vagyunk az égési sérültek – jelentette ki a legnagyobb lelki nyugalommal a Hargita Megyei Vöröskereszt egyik önkéntese a Gyimesfelsőlokot Lóvésszel összekötő alagútban veszteglő vonatban. Higgadtságát a rajta éktelenkedő sebhely sem indokolta, így talán jobb, ha eláruljuk, hogy nem történt tragédia, csupán a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség és a sürgősségi beavatkozásokkor szintén feladatot ellátó szervezetek háromhavonta esedékes közös gyakorlatát tartották éppen Gyimesfelsőlokon. [caption id="attachment_94528" align="aligncenter" width="1000"] Megérkeztek a tűzoltók. Több mint száz méter hosszú vezetéket szereltek fel Fotók: László F. Csaba[/caption] A Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség már hétfőn közölte velünk, hogy nagyszabású katasztrófa-elhárító gyakorlat végrehajtására készülnek. Sőt, az előre megírt forgatókönyvet is elküldték nekünk. Eszerint a harminc utast szállító, Lóvészről a Gyimesekbe tartó személyvonat utolsó vagonja kisiklik a Lóvészt Gyimesfelsőlokkal összekötő alagútban, zárlatos lesz a vasúti kocsi elektronikája, tűz üt ki. Emiatt vörös riasztást rendelnek el, és azonnal hozzálátnak a tizennégy sebesült felkutatásához és kimentéséhez. Ez pedig nem egyszerű feladat, hiszen az utasok közül többen súlyos sérülést szenvedtek, pánikroham és füstmérgezés tüneteit mutatják. A forgatókönyv szerint a gyakorlatozók feladata az áldozatok kimentése, az elsősegélynyújtás után a csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórházba való szállítása, és úgy általában a baj elhárítása. Ez kellően izgalmasnak tűnt ahhoz, hogy a helyszínen nézzük meg, hogyan működik. [caption id="attachment_94529" align="aligncenter" width="1000"] Ilyen sokan voltak. Nem is fért el valamennyi jármű egy képre[/caption] Tájékozódni nehéz Fél órával korábban indultunk a gyakorlat tervezett kezdési időpontjánál, hogy idejében odaérjünk. A gyimesfelsőloki polgármesteri hivatalig gond nélkül eljutottunk, itt gyorsan útba igazítottak bennünket a vasúti alagúthoz. A kaland itt kezdődött. Mégpedig azzal, hogy hirtelen elfogyott alólunk az aszfalt és a kavicsos mezei úton haladtunk tovább. A falu vége felé egy csoport hegyimentő várt a bevetésre, készséggel útba igazítottak, hogy már csak három kilométerre vagyunk a céltól. Ez legalább tíz kilométernek tűnt, a terepjáróknak való úton már-már aggódni kezdtünk, hogy oda jutunk-e egyáltalán. Ekkor ért utol minket egy rendőrautó. Rémülten kaptam az övemhez, hogy be van-e csatolva, de a két csinos rendőrnő csak arra volt kíváncsi, hogy valóban erre található-e a vasúti alagút, mert ők is oda tartanak. Egy kissé eltévedtek, de végül csak odataláltak. Ahogyan szerencsére mi is. [caption id="attachment_94530" align="aligncenter" width="1000"] Élethű alakítás. Komolyan vették az áldozat szerepet az önkéntesek[/caption] Önkéntes „áldozatok” Alina Ciobotariu, a Hargita megyei katasztrófavédelem szóvivője kedvesen köszöntött a helyszínen, megtudtuk tőle, hogy van legalább negyedóránk megnézni a vonatot és beszélgetni a tizennégy „áldozattal”. Elég hamar kiderült, hogy az áldozatok valójában a Hargita Megyei Vöröskereszt és a megyei katasztrófavédelmi felügyelőség önkénteseiből állnak. De nemcsak mi voltunk kíváncsiak az áldozatokra, hanem ők is ránk. A vöröskereszt egyik önkéntese elmondta: azért vesz részt az akcióban, mert szeret önkénteskedni és hasznát is látja, hiszen megtanulja, hogyan kell elsősegélyt nyújtani. Ekkor láttam meg a vádliján éktelenkedő hatalmas sebet. Kérdésemre egykedvűen tette hozzá: nyílt lábtörés. Ahhoz képest, hogy a látható sebeik borzalmasak voltak, egész vidáman társalogtak az áldozatok. Antalka Attila, a Vöröskereszt munkatársa érdeklődésünkre elmondta: azért tartották fontosnak, hogy részt vegyenek a baleset-szimulációban, mert szervezetük elsősegélynyújtással foglalkozik, így ők is tudnak gyakorolni. – Ezenkívül pedig mi készítettük el a sérülteknek ezeket a műsebeket. Ahhoz, hogy élethűek legyenek a sebek, egy-másfél órába belekerült, amíg mind a tizennégy sérültnek elkészítettük – mesélte. A sebek nem voltak ugyan igaziak, de tíz perc nézelődés bőven elég volt, hogy inkább eltekintünk a látványuktól. Hetven százalékban lehet modellezni a valóságot A vonatról leszállva – azért ez sem volt egyszerű, több mint egy méter magasra volt a legalsó lépcsőfok a talajtól – dr. Domokos Iván, a Hargita Megyei Mentőszolgálatot képviselő orvos-igazgatóba botlottunk. Kérdés nélkül is elmondta, hogy a mentőszolgálat két csapattal vett részt a gyakorlaton. – Mi őszintén örülünk az ilyenfajta szimulációknak, mert a valós élethelyzeteket modellezik, és sajnos, sosem lehet tudni, hogy mikor fog ez megtörténni. Azt nem tudjuk pontosan, hogy milyen helyzetbe kerülünk itt, mert csak az alaphelyzetet ismerjük, így kihívás az számunkra – osztotta meg gondolatait lapunkkal dr. Domokos Iván. Kérdésünkre elmondta: nagyjából 70 százalékos pontossággal lehet egy valódi vasúti szerencsétlenséget szimulálni, a gyakoroltakhoz képest a valóságban harminc százalékban mindig váratlan helyzetekkel találkoznak a mentők. Hozzáfűzte: ez a 70 százalék nem rossz arány egyébként. Kiemelte, hogy a „kisminkelt” áldozatok élethűen mutatják azokat a sérüléseket, amelyek ilyenkor előfordulhatnak. A legnehezebb egyébként az ilyen helyzetekben kitörő pánikot modellezni, mert a valódi baleseteknél az emberek egymáshoz képest is teljesen eltérően reagálnak. Időközben elkezdődött a gyakorlat, megérkeztek a mentők, tűzoltók. Domokos Iván már a járművek hangjáról meg tudta állapítani, hogy éppen önkéntes tűzoltókocsi érkezett. Nem tévedett: a gyakorlaton a gyimesfelsőloki és csíkszentmihályi önkéntes tűzoltók is részt vettek. A leglátványosabb bevetett eszközök – ha leszámítjuk a kísértetiesen élethű műsebeket – egyébként a füstbombák voltak, ezekkel imitálták egy igazi tűz esetén keletkező füstöt. Háromhavonta gyakorolnak Búcsúzóul ismét a katasztrófavédelem szóvivőjéhez fordultunk további információkért. Alina Ciobotariu elmondta: azért, hogy a valódi balesetek, szerencsétlenségek esetén a Hargita megyei mentőalakulatok gyorsan tudjanak reagálni, előre meghatározott időközönként közös gyakorlatot tartanak. Ezúttal több mint 70 hivatásos és önkéntes tűzoltó, a Smurd sürgősségi orvosi csapata a Hargita Megyei Mentőszolgálat, a Vöröskereszt és az Off Road Harghita önkéntesei vettek részt a közös gyakorlaton. Rajtuk kívül rendőrök, csendőrök és a hegyimentők is kivették a részüket a munkából. Háromhavonta ismétlik ezeket a gyakorlatokat. Ilyenkor ellenőrzik, hogy vörös riasztás esetén mekkora a reakcióidejük a különböző egységeknek, és hogy milyen mértékben tudnak együttműködni a különböző szervezetek, intézmények. Kiss Előd-Gergely