Abban az esetben, ha egy magán- vagy jogi személy kárt szenved a versenyszabályok megsértése okán, az igazságszolgáltatási szervektől kártérítést követelhet. Igen, mert erre vonatkozóan létezik egy uniós direktíva, nevezetesen az Európai Parlament és Tanács 2014/104-es határozata. Országunk esetében azonban erre mindmáig – mármint a kártérítés igénylésére – nem volt lehetőség, ugyanis a szóban forgó uniós direktívák nem épültek be a hazai jogszabályozásba, azaz most már igen… A hazai jogalkotásba legkésőbb 2016. december 27-ig kellett volna beépülnie az uniós direktíváknak. Erre többé-kevésbé szubjektív okokból nem került sor, ilyenképpen pedig akár kötelezettségszegési eljárást is kezdeményezhetett volna az Európai Bizottság. Egyébként a román hatóságokhoz e tekintetben január 24-én jegyzéket intézett az Európai Bizottság, egyszersmind két hónapos türelmi időt szabva meg a jogszabály elfogadásának megkésése megindokolására vonatkozóan. A hazai állami szervek időzavarba kerülve újabb hosszabbítást igényeltek, nevezetesen 2017. május 24-ig. Ezt sem sikerült betartani, lévén, hogy csak május 31-én tűzte napirendre a kormány a szóban forgó jogszabály elfogadását. Arra sor is került, a 2017/39-es sürgősségi kormányrendeletről van szó, amely a Hivatalos Közlöny június 8-i számában jelent meg, és még aznap hatályba is lépett. Hathatósabb érdekvédelem A jobbára technikai jellegű elő­írásokat tartalmazó kormányrende­let lényege az, hogy a versenyszabályok megsértése okán kárt szenvedett magán- vagy jogi személyek érdekei, illetve érdekvédelme hathatósabban érvényesülhessen. A dolgokat leegyszerűsítve arról van szó, hogy amennyiben egy cég vagy egy cégcsoport megszegve a konkurencia terén hatályos jogszabályozási előírásokat, s ilyenképpen pedig kárt okozott egy magán- vagy jogi személynek, jogsértő cselekedete következményeit viselni kell, s vele szemben bírósági úton kártérítési eljárás kezdeményezhető. Apropó eljárás: a jogsértések révén okozott kártérítés jóvátételi kérelmeinek megoldása kizárólag a Bukaresti Törvényszék illetékességébe tartozik, a törvényszéki döntés megtámadható a Bukaresti Ítélőtáblánál, annak döntésével szemben a Legfelsőbb Semmítőszéknél lehet fellebbezni. A kártérítés tekintetében érdemes megemlíteni azt, hogy az a tényleges veszteségre vonatkozik, amihez hozzáadandó az esetleges nyereség elmaradása, valamint a perköltség és a kamat. A kártérítési igény benyújtása tekintetében a kormányrendelet az elévülés tekintetében öt évet ír elő. Ami pedig a károkozást jelentő törvénysértéseket illeti, gyakorlatilag az utólag módosított és kiegészített 1996/21-es törvény, a versenytörvény előírásainak megszegéséről van szó. Másabb felállásban Említettük, hogy a sürgősségi kormányrendelet máris hatályba lépett. Ugyanakkor utalnunk kell arra is, hogy annak révén újólag módosították és kiegészítették a versenytörvény, az 1996/21-es törvény egyes előírásait is. Egy újonnan bevezetett szakasz értelmében mindazon vállalkozások, amelyek részesei a modern kiskereskedelemnek (szupermarketek, hipermarketek, diszkont áruházak, cash&carry áruházak), ezentúl kötelezettek lesznek közölni a versenytanáccsal az általuk forgalmazott termékek eladási árait, hogy azok alapján lehetőség nyíljon különböző elemzések, tanulmányok stb. elvégzésére. Ez a kötelezettség akkor következik be, mikor az adott áruházhoz adatközlési kéréssel fordul a versenytanács. Amennyiben ennek a kötelezettségnek az a kereskedelmi cég nem tenne eleget, akkor 20 000 lejtől 50 000 lejig terjedő pénzbírság róható ki. Az 1996/21-es törvény egyik szakasza átfogalmazása nyomán a versenytanácsnak ki kell dolgoznia és el kell fogadnia az eljárási szabályzatát, valamint a saját központi és helyi apparátusának a megszervezési és működési szabályzatát. Ebből az átfogalmazott szövegből az is kikövetkeztethető, hogy a versenytanácsnak ezentúl helyi szinten is lesz apparátusa. Egyébként a szóban forgó két szabályzatot a versenytanácsnak július 9-ig kell kidolgoznia. Hecser Zoltán