Kalákamozgalom Csinódon

A Csíkszentgyörgy községhez tartozó Csinódon szervezné meg az Ars Topia Alapítvány elnöke, Herczeg Ágnes táj- és kertépítész a következő kalákát, amelyen nemzetközi szakembercsoport, a helyiekkel közreműködve, építene újjá egy népi fürdőt. A kalákát rendszerint nyáron tartják, de a tervezés már elkezdődött.

Péter Ágnes
Becsült olvasási idő: 4 perc
Kalákamozgalom Csinódon
Herczeg Ágnes megbeszélésen a csíkszentgyörgyiekkel Fotó: Szabó Kamilla

Csinódon fognak kalákázni a szakemberek, akik már több szé­kely­föl­di gyógyhelyet is hely­re­állítottak az elmúlt években. A ka­lá­ka­moz­gal­mat Herczeg Ágnes táj- és kertépítész szervezi, Magyar­or­szá­gon, a Vajdaságban és Székelyföldön több mint húsz népi fürdőt építettek újjá vagy újítottak fel. Szé­kely­föl­dön többek között dolgoztak Ká­szon­új­fa­luban, Ho­mo­ród­ka­rá­csony­fal­ván, Gyer­gyó­cso­ma­fal­ván, Lá­zár­fal­ván, Csík­szent­ki­rá­lyon, és még sorolhatnánk. Legutóbb Bál­vá­nyos­für­dőn, az Apor lányok feredőjét újították fel, és az alapítvány vezetője 2024 nyarán a Csík­szent­györgy községhez tartozó Csi­nó­don szervezné meg a kalákát. Mint a csíkszentgyörgyi önkormányzat alkalmazottaitól megtudtuk, a helyi közösség képviselői már tartottak egy megbeszélést a tájépítésszel. 


Hirdetés

– Jó lenne megtalálni azt az egyensúlyt a helyi építkezésben és tájképben, hogy a település megtartó ereje ne csorbuljon, és a pozitív demográfiai növekedés is megmaradjon. Ennek az egyensúlynak a megtalálásában segítene Herczeg Ágnes, természetesen a helyi közösséggel karöltve. A kultúrtáj kialakítása, bármilyen beavatkozásról legyen szó, nagyon összetett és érzékeny dolog, csak úgy lehet sikerre vinni, ha a helyi közösség is akarja. Ha a megvalósításban részt vesznek a helyiek, a majdani faluképet mindenki egy kicsit a sajátjának érzi majd

– közölte Kocsis Erika községmenedzser.
Mint megtudtuk, a következő megbeszélést februárra tűzték ki, ekkor mutatják be a konkrét megvalósítási tervet a tájépítészek. Ezt a tervet egy fórumon fogják bemutatni a helyi közösségnek, hogy valóban olyan beavatkozások történjenek, amelyekkel a helyiek is egyetértenek.
Mint ahogyan Herczeg Ágnes a kalákamozgalomról szóló áttekintésében fogalmaz, a kalákák nemzetköziek, ötven vagy akár száz önkéntes vesz részt rajtuk, akik lehetnek egyetemisták vagy végzett szakemberek, és ilyenkor a helyiekkel együtt dolgoznak. A kaláka tehát szakmai tapasztalat is, és mint közli, tervezés és a megvalósítás indítéka nem az önmegvalósítás, hanem a hely, a közösség szolgálata, ráadásul a közös munka során barátságok alakulnak ki a szállást adó családokkal, így a faluturizmus alapjait teszik le.
 



Hirdetés


Hirdetés

Kövessen a Facebookon!