Az együttműködés, a barátság, a szellemi közösség megteremtése áll a Kép-Társak című fotókiállítás középpontjában a Pesti Vigadóban. A kiállítók a Magyar Művészeti Akadémia Film- és Fotóművészeti Tagozatának tagjai és az általuk meghívott kiállítótársak. Móser Zoltán akadémikus meghívottja a Csíkszeredában élő Ádám Gyula. A tárlat április 2-ig látogatható. [caption id="attachment_44995" align="aligncenter" width="1000"] Ádám Gyula: Mária oltalmában[/caption] Kép-Társak cím alatt nyílt tárlat a hónap elején Budapesten, a Pesti Vigadóban a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) Film- és Fotóművészeti Tagozata szervezésében. A kiállítás a barátság mint kötelék, mint gondolkodási forma köré szerveződik. A koncepció szerint a tagozat akadémikus tagjai kiállítótársnak hívtak meg nem akadémikus alkotókat. A tárlaton Balla András és Balla Gergely, Benkő Imre és Molnár Zoltán, Bicskei Zoltán és Dormán László, Haris László és Telek Balázs, Horváth Péter és Polyvás Béla Albert, Kósa Ferenc és Katkó Tamás, Jelenczki István és Kőrösi András, Kunkovács László és Ilku János, Móser Zoltán és Ádám Gyula, Normantas Paulius és Boros György, Olasz Ferenc és Mudrák Attila, Sára Sándor és Koffán Tamás, Tóth György és Barta Zsolt Péter, valamint Török László és Lakatos Erika képei láthatók. Fekete György, az MMA elnöke a megnyitón hangsúlyozta: a kiállító művészek példát mutatnak abban, hogy a kultúrának bármely részét is műveli valaki, mindig van egy közös kapocs, amely az üzenet. Hozzátette: az üzenetet ki kell tudni olvasni a művekből akkor is, ha például képzőművészetről, iparművészetről vagy népművészetről van szó. A fotóművészet óriási többlettel rendelkezik a többi művészeti ághoz képest, mert nemcsak a saját, hanem más művészetek munkáját is képes tolmácsolni – mutatott rá az MMA elnöke. Fábián László író a kiállítást megnyitó beszédében elmondta, hogy a tárlaton 14 művészpár, tehát 28 alkotó képeit tekinthetik meg a látogatók, akik így találkozhatnak többek között apa-fia társulással, munkatársi kapcsolattal, misztikus közösséggel, tematikai rokonsággal és rokon társadalmi érdeklődéssel. Mint fogalmazott, az igazán jó fénykép kikényszeríti belőlünk az észrevételeket, hogy képesek legyünk megkülönböztetni a fotó realitását az igazságtól. Ez pedig már a néző diskurzusa a művel, és azon keresztül az alkotóval – tette hozzá. A szervezők szerint a művészbarátságok létrejötte, alakulása évszázadok óta izgalmas témája a kulturális és társasági életnek. „A barátságok mögött mindig meghúzódik valami titok, talány, izgalmas esemény. A tárlat megkísérli, hogy fellebbentse a nagyközönség előtt is a nagy művészbarátságok mögött meghúzódó rejtélyeket. Filmesek, fotóművészek jelennek meg, akiknek hivatása és élete szellemi értelemben már hosszabb ideje – ám látható módon e tárlatban – egybefonódik. Hogyan hatnak egymásra? Hogyan hat művészetükre a kor, amiben élnek? Mit jelentett és mit jelent ma számukra a barátság? Vannak-e ma is meghatározó és ösztönző kapcsolatok a művészek és a művészetek között? Több művészeti ág bekapcsolásával komolyan, derűsen és változatosan mutatja be a kiállítás és a hozzá kapcsolódó katalógus e felvetéseket” – vallják a tárlat létrehozói. A szervezők szándéka szerint a különféle szempontok szerint alkalmi szövetségre lépő művésztársak által megfogalmazott gondolatok a művészek széles körű elismertségét és a magyar kulturális életbe való beágyazottságát reprezentálja, valamint művészi aktivitásukat mutatja be. Az április 2-ig látogatható tárlat kurátora Uhl Gabriella művészettörténész, a kiállítás rendezésében közreműködött Haris László fotóművész, az MMA rendes tagja. [caption id="attachment_44996" align="aligncenter" width="1000"] Dormán László: Aszályos esztendő[/caption] Ádám Gyula nagy megtiszteltetésnek tartja a lehetőséget, hogy a magyar fotográfia nagyjaival együtt állíthatott ki. A kiállításon Móser Zoltán meghívottjaként vesz részt, kilenc nagyméretű munkáját láthatja a közönség. Egyik képe a Mária oltalmában címet viseli, és egy moldvai magyar faluban készült, temetés alkalmával. A Magyarország határain túlról meghívott alkotók között van Dormán László is, aki Aszályos esztendő című képét állította ki többek között. E képről a Hargita Népének elmondta, hogy az 1970-es évek derekán készült a vajdasági Ada határában, Törökfalu közelében „amikor nálunk járt Zágoni Attila, s akkor Adáról gyalog nekiindultunk a tanyavilágnak, hárman, Dudás Károly, Zágoni Attila és én”.