enyhe eső
borús égbolt
Józsika gyerekkora
Józsika ötödikes iskolás gyermek, akit tanítás után a szülei még pluszórákra visznek, mert az, amit az iskolában tanul, nem elég. Vagyis az, amit az iskolában tanítanak neki, az nem elég, úgyhogy iskola után is vár rá a tanítás. Szófogadó gyerek, nem kérdezi meg, hogy egyáltalán mi értelme van iskolába járni, ha a délutánt is tanulással tölti el. Szóval azután, hogy öt-hat órát ült az iskolában, egy gyorsan bekapott ebéd után rohanhat a pluszmatek-román-angol-németre, hogy ne maradjon le tudásban társaitól, akik szintén rohannak a pluszmatek-román-angol-németre. Józsika szülei tudják, hogy milyen fontos a gyerekeknek a mozgás, ezért beíratják focira vagy hokira, mert azok a legmenőbb sportok, és mert a szomszéd gyermeke is hokizik meg focizik. Józsikának pedig határozottan romlana az életminősége, ha nem tenné ugyanazt, mint a szomszéd gyerek.
A pluszórákon kívül tehát már edzésre is jár, és mivel a szülei tudják, hogy a művészetnek is fontos szerepe van a gyerek életében, ezért beíratják gyermeküket zongoraórára is. Józsika most már mindennap megy valahova iskola után, és rendszerint több helyre is, nemcsak egy pluszórára. Végül is jól telik neki mindenhol, csak amikor hazaér, még vár rá a házi feladat, amit ha megírt, akkor nekifoghat a pluszmatek-román-angol-német házi feladatnak is, és akkor azután kezdődhet az önfeledt játék. Csakhogy mire Józsika odaérne, addigra annyira kimerül, hogy legfeljebb önfeledt alvásra futja az erejéből.
Másnap aztán kezdődik elölről: Józsika korán kel, mert viszik az iskolába, és mivel reggel mindig nagy a forgalom, mert minden gyermeket autóval visznek iskolába, korábban kell indulni. Iskola után pedig futhat pluszórákra, edzésre, aztán haza, hogy folytassa a tanulást. Így megy ez nap mint nap. Hétvégén Józsika már nagyon fáradt, nincs kedve tanulni, azt mondja, utálja az egészet. Pedig nem utál semmit ‒ esetleg unalmasnak tart egy-két órát ‒, csak úgy érzi, hogy sok. Az ötödikes Józsikának ugyanis be van táblázva minden napja, minden napjának minden órája. Nem ér rá játszani, mert már ekkora korában olyan zsúfolt az élete, mint egy intézményvezetőnek. Ötödikes, és nincs ideje gyermeknek lenni.
Péter Ágnes
