Augusztus 1-jén egy szakmai konferencia során Mircea Dobre turisztikai miniszter éles szópárbajba keveredett a Turisztikai Ügynökségek Országos Egyesületének (ANAT) elnökével, Alin Burceával, az üdülési utalványok juttatásával kapcsolatosan, mármint a közszférai szektorban. Ez utóbbi azt állította, hogy az idei esztendő tekintetében „el kell felejteni” ezeket az utalványokat, a tárcavezető viszont ezt a felvetést erőteljesen visszautasította, azt hangoztatva, hogy a költségvetési intézményrendszerben is lehetséges lesz az üdülési utalványok juttatása. Ebben a tekintetben a kormányprogram vonatkozó előirányzatára, valamint egy, a június végén megjelent sürgősségi kormányrendeletre hivatkozott. Másnap egy sajtónyilatkozatot is kiadott Mircea Dobre, s abban újólag azt állította, hogy a kormányrendelet megteremtette a kellő jogi keretet. Jogi keret valóban létezik, de ez önmagában nem elég. Amúgy a június 30-án megjelent ama 2017/46-os sürgősségi kormányrendeletről van szó, amely révén újólag módosították és kiegészítették az üdülési utalványok nyújtására vonatkozó 2009/8-as sürgősségi kormányrendeletet. A mostani kormányrendeletnek egyes előírásaira hivatkozva azonban maga a tárcavezető is az augusztus 2-i sajtónyilatkozatában már árnyaltabban fogalmazott: „Mindazok, akiknek lesz költségvetésük ezeknek az üdülési utalványoknak a folyósítására, az örvendetes. Akinek viszont nincs, az automatikusan bele kell foglalja a 2018-as esztendei költségvetésbe. Mi azt mondtuk, hogy a 2017. július 1. – 2018. november 30. közti időszakban 1450 lejes utalványt fogunk nyújtani. Vannak olyan központi, helyi közigazgatási intézmények vagy állami érdekeltségű cégek, akik ebben az esztendőben azokat felajánlják, és vannak olyan központi és helyi intézmények, valamint állami cégek, akik a jövő esztendőben fogják nyújtani.” Hozzáfűzte azt is, hogy az összes intézmény ugyanazon időben, azaz egyszerre nem lesz képes hogy biztosítsa az üdülési utalványokat, annál is inkább nem, mert mindeniknek megvan a maga prioritása. Úgyszintén megjegyezte azt is, hogy a szeptemberben esedékes költségvetés-kiigazítást követően ki fognak tárulni a közszférában is az üdülési utalványok nyújtásának a lehetőségei. Ez mind szép és jó, de egyelőre csak egy miniszteri ígéretről, meglátásról van szó, arról nem is beszélve, hogy a majdani költségvetés-kiigazítás nem hinnénk, hogy prioritásként fogja kezelni a közszférai üdülési utalvány nyújtásának az ügyét. Annál is inkább nem, mert maga a tárcavezető által oly sokat emlegetett sürgősségi kormányrendelet is „kinyúlik” 2018 novemberének a végére, mármint a közszférai szektor esetében. Egyelőre csak lehetőség Az üdülési utalványokról rendelkező 2009/8-as sürgősségi kormányrendelet előírásai immár több mint nyolc éve hatályosak. Azt utólag többször is módosították, de ettől függetlenül a privát szektorban (és kivételes módon egyik-másik állami szektorban is) annak valóban voltak haszonélvezői. Hogy hányan és összegszerűen mekkora értékről lehet szó, arra vonatkozóan viszont nincsenek pontos adatok, legalábbis nem kerültek nyilvánosságra. A közszféra esetében a lehetőség elméletileg szinte mindig létezett, de időközben bevett szokássá vált, hogy az adott évre vonatkozó, a közpénzekből fizetett személyzet bérezésével kapcsolatos kormányhatározatokba mindig is belekerült egy olyan előírás, miszerint abban az esztendőben a közintézmények nem nyújthatnak üdülési utalványokat. A júliusban megjelent sürgősségi kormányrendelet értelmében a közintézmények és a közhatóságok, valamint az állami érdekeltségű cégek esetében a 2017. július 1. – 2018. november 30. közti időszakban minden egyes alkalmazott esetében 1450 lejes kvantumban nyújtható egyetlen üdülési illetmény vagy prémium kizárólag üdülési utalvány formájában. Ez rendjén is lenne, de a jogszabály szövegében az is szerepel, hogy „az erre a célra a költségvetésben előirányzott összegek korlátján belül”. Nos, itt van a huszonkettes csapdája, mert a 2017-es esztendei közszférai bérezésre vonatkozó jogszabály nem tette lehetővé, csak igen kivételes esetekben, ilyen jellegű pénzösszegek előirányozását. (A kivételes eseteket csak azon állami érdekeltségű cégek jelenthették, amelyek a megelőző esztendőt nyereséggel zárták és eleget tettek másabb kritériumoknak is.) Talán ezért is mondta a miniszter, hogy végeredményben elvi lehetőségről van szó, és csak azok esetében lesz lehetséges az idén üdülési utalvány nyújtása, akiknek sikerül majd a költségvetés-kiigazítás során valamiképpen előteremteni a szükséges pénzforrást. Ez legjobb esetben is majd csak október folyamán fog kiderülni. Az viszont meglepő, amit állított Dobre tárcavezető, amikor azt hangoztatta, hogy a konstancai polgármesteri hivatalnak módjában fog állni utazási utalványok nyújtása alkalmazottai számára. Van, illetve lehet még egy probléma, azaz gond: a módosító és kiegészítő jellegű 2017/46-os sürgősségi kormányrendeletben bekerült egy kiegészítő jellegű előírás is, amely értelmében a központi és helyi közhatóságok és közintézmények esetében az üdülési csekkek nyújtásának a módozatát kormányhatározat révén fogják megállapítani anélkül, hogy csökkentenék annak évi kvantumát. A kormányrendelet viszont nem szabott meg határidőt ennek a kormányhatározatnak a meghozatala tekintetében. Egyébként a tárcavezető szerint erre nincs is szükség, a lényeg az, hogy bekerüljön a költségvetés soron következő kiigazításakor a költségvetésbe az erre szánt pénzösszeg. Mégis visszakérdeznénk: akkor miért irányozta elő amolyan feltételként a sürgősségi kormányrendelet annak a fránya kormányhatározatnak a meghozatalát. Amúgy arra még lenne idő az idén, akár november folyamán is, főleg ha szem előtt tartjuk a tárcavezetőnek azt az állítását, miszerint az üdülési utalványoknál nem szempont a szezonalitás, úgy általában a turizmusról van szó, ilyenképpen pedig az az utalvány nem feltétlenül a nyári szezont kell megcélozza. Ha elfogadjuk ezt a meglátást, akkor azzal sem kellene számolni a családok esetében, hogy az a gyerek vagy azok a gyerekek melyik periódusban vakációznak, s talán azzal sem, hogy az a férj vagy feleség az oktatási hálózatban tevékenykedik-e vagy sem. Hecser Zoltán