Hétfőn a déli órákban az Európai Bizottság nyilvánosságra hozta a tagállamokra vonatkozó 2017-es országjelentéseket. Másnap, azaz tegnap az Országos Statisztikai Intézet (INS) sajtóközleményében ismertette a 2016-os esztendő negyedik évnegyedére vonatkozóan a GDP alakulását. Mindkét közleménynek megvan a maga kiemelt jelentősége, s az azokban közölt adatokat, ahogy mondani szokták, komolyan kell venni. Kezdenénk az Európai Bizottság Romániára vonatkozó 2017-es ország­jelen­tésével, amelyben egy örvendetes számadat is szerepel: az eddigi előrejelzésekkel szemben a gazdasági növekedés tekintetében javított becslésein a bizottság, nevezetesen az eddig 3,9%-os várható növekedéssel szemben most 4,4%-ost jósol. Ugyanakkor a 2018-as évre vonatkozóan az eddigi 3,6%-kal szemben 3,7%-ost. A jelentésben többek között azt olvashatjuk, hogy az idei esztendőben is a GDP valós növekedése szolidnak bizonyulhat, s e tekintetben kedvező hatást fejthet ki a bérek megemelése, az adóterhek csökkentése, valamint a munkanélküliség zsugorodása. Ugyanakkor azonban utalás van arra is, hogy éppenséggel az adók és az illetékek csökkenése, valamint a költségvetési kiadások gyarapodása nyomán növekedni fog a költségvetési hiány is. Nos, e tekintetben úgymond pesszimistának bizonyul az Európai Bizottság: az őszi 3,2%-os GDP-arányos költségvetési hiánnyal szemben most 3,6%-ról „beszél” a jelentés. A 2018-as esztendő vonatkozásában pedig 3,9%-osról. „A kormány által elfogadott 2017-es költségvetés több illetékcsökkentést is tartalmaz (különös tekintettel a társadalombiztosítási hozzájárulások eltörlésére a nyugdíjak esetében), amihez hozzáadandó a nyugdíjakkal és a közszférai bérekkel kapcsolatos kiadások megemelkedése. Következésképpen a kormányzati hiány előreláthatólag 2018-ban elérheti a GDP-arányos 3,9%-ot, s ebben jelentős szerepe lehet a nyugdíjak kilátásba helyezett megemelésének 2017 júliusától” – olvasható az Európai Bizottság jelentésében. Feltétlenül utalni kell arra is, hogy a szóban forgó jelentés szerint Románia továbbra is azon uniós tagállamok közé fog tartozni, amelyek esetében a legnagyobb arányú gazdasági növekedésre lehet számítani. Az Unió szintjén az idénre 1,8%-os gazdasági növekedés várható, míg az eurózóna szintjén 1,6%-osra. Tăriceanu másként látja Az EB jelentésének nyilvánosságra hozását követően azon nyomban reagált Călin Popescu Tăriceanu, a szenátus elnöke, aki szerint országunk költségvetési hiánya ugyan nagyobb lesz az idén, mint a tavaly, de semmiképp nem fogja meghaladni a 3%-os küszöböt. Hozzáfűzte azt is, hogy ugyan lehet szó egyes árak megemelkedéséről, de semmiképp sem 3,6%-os költségvetési hiányról. Nyomatékolta azt is, hogy nem kíván részletekbe bocsátkozni, sem pedig ebben a témakörben párbeszédet folytatni az Európai Bizottság illetékeseivel. Vitatkozni lehet, sőt van is vita Románia 2017-es várható gazdasági növekedését illetően, de még inkább a költségvetési hiány tekintetében. A gazdasági elemzők túlnyomó többsége szerint a gazdasági növekedés semmi szín alatt nem fogja meghaladni az 5%-ot, azt 4,4–4,5% körül tájolják be, míg a GDP-arányos költségvetési hiány tekintetében a legoptimistábbak is minimum 3,2%-ost jósolnak. E tekintetben igen óvatosnak bizonyult a Román Nemzeti Bank (BNR) elnöke, Mugur Isărescu, aki a múlt csütörtökön újságírói kérdésre válaszolva azt hangoztatta, hogy a jegybank a saját modellezésére használja fel gazdasági növekedésre vonatkozó előrejelzéseit, s azok bizalmasak. Annyit viszont elárult, hogy szerinte 2017-ben a hazai gazdasági növekedés aránya valahol 4-5% között lesz. Majd megválik… Közel ötszázalékos növekedés Az Országos Statisztikai Intézetnek a GDP alakulására vonatkozó tegnapi közleménye jelzésértékű, az előzetes adatokon alapszik, de ettől függetlenül kedvező fejleményekről „tudósít”: 2016 negyedik évnegye- dében a GDP 1,3%-kal volt nagyobb, mint a megelőző évnegyedben és 4,8%-kal nagyobb, mint 2015 azonos időszakában. Amúgy a megelőző évnegyedekhez viszonyítva az utóbbi két esztendő során folyamatosan növekedett országunk GDP-je, s ebben a tekintetben a legjobb eredményt a múlt esztendő második évnegyede folyamán jegyeztük. A most nyilvánosságra hozott növekedési arányok alapján nem túlzás azt állítani, hogy Románia uniós viszonylatban is az elsők között van, akárcsak a megelőző időszakokban. A várakozásoknál kisebb mértékben nőtt Magyarország bruttó hazai terméke (GDP), nevezetesen 2%-kal 2015-höz képest. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tegnapi közleménye szerint az anyaországban az ipar teljesítménye stagnált, az építőipar pedig továbbra is mérsékelte a növekedést. Mindezen összefüggésben megemlítendő az is, hogy Magyarország GDP-je 2016 IV. negyedévében 1,6%-kal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. Egyébként tegnap az Eurostat közölte az uniós tagállamok GDP-jének az alakulását. Ezek szerint uniós szinten a GDP 1,8%-kal gyarapodott. A rangsort, amint már arra utaltunk, országunk vezeti a maga 4,8%-ával, a második helyre pedig Bulgária került 3,4%-kal. (Sajnos egyes tagállamok, köztük Dánia, Írország, Szlovénia és Svédország nem közölték határidőre számadataikat, s ilyenképpen körülményes lenne összehasonlítást végezni.) Görögországban miután az első két évnegyed során visszaesés mutatkozott, az év második felében némi fellendülés következett be, de csak alig 0,3%-os. A kevésbé jól teljesítő tagállamok között említhetjük továbbá Finnországot és Olaszországot is. Visszatérve a hazai fejleményekre. Románia esetében már csak azért is előzte meg fokozott érdeklődés a statisztikai intézet tegnapi közleményét, mert tulajdonképpen a 2017-re előrevetített gazdasági növekedés, valamint a költségvetés felépítése a múlt esztendei növekedésre alapoz. Pontosabban arra kellene alapozzon. Nos, amennyiben szem előtt tartjuk a már említett múlt esztendei akár kiugrónak is nevezhető teljesítményt, valamint azt, hogy Európa-szerte a növekedés mérsékelődésére lehet számítani, akkor talán nem megalapozatlan az a meglátás, az a becsléseken alapuló számítás, miszerint kizárt az 5%-ot esetleg meghaladó gazdasági növekedés. Hecser Zoltán