Hirdetés

Istentisztelet és emléktábla az Etéden meggyilkoltaknak

HN-információ
Vasárnap emlékeztek meg Etéd községben az 1916-os román betörésnek áldozatul esett civilekről, összesen 43 személyről. Az emlékezéssorozat az etédi református templomban kezdődött, ahol emléktáblát állítottak a helybéli meggyilkoltak tiszteletére. [caption id="attachment_37338" align="aligncenter" width="1000"]eted-1 Egyenként is elhangzott a meggyilkoltak neve. Tisztelgés virággal Fotó: Daczó Dénes[/caption] Rég nem gyűlt össze annyi hívő az etédi református templomban, mint a tegnap, október 9-én tartott istentiszteleten, amikor a száz évvel ezelőtti októberi napokra emlékeztek. Az eddig ismert adatok szerint ugyanis a román betöréskor Siklódon 17, Küsmödön 2, Etéden 24, összesen 43 ártatlan embert gyilkolt meg az ellenséges indulatok elvakult dühe. – Száz év távlatából visszanézve tudunk ma az áldozatokra, a meghurcoltakra, a rettegőkre gondolni – fejtette ki igehirdetésében Nt. Kántor Csaba esperes, püspökhelyettes. – A tetteket hallva feltörhet a bosszúért való kiáltás, de akárcsak a zsoltárosnak, aki Istenre bízta az ügyét, mert ő tudja, mi a helyes, úgy kell cselekednünk nekünk is. A hit adhat erőt mindent úgy tekinteni, hogy Istentől van. – Tartozunk azzal, hogy kegyelettel őrizzük azoknak az emlékét, akik a múltban hozott áldozat által erősítenek a megmaradásért való küzdelmünkben – mondta Gilyén Levente etédi lelkipásztor, az ünnepség egyik főszervezője, kiemelve, hogy őseink példájából erőt lehet meríteni, ha arra gondolunk, hogy nekik volt erejük a tragédiák, a menekülés után is újrakezdeni az életet. – Ha őseink elszaladtak volna, valahányszor nehéz idők jöttek, ma üres lenne a templomunk. Mivel a programban szereplő Raffay Ernő történész betegség miatt nem lehetett jelen, Szász Tibor felsősófalvi lelkész foglalta össze az 1916-os román betörés kronológiáját és a sóvidéki történéseket, amely során Parajdról, Alsósófalváról és Felsősófalváról összesen 18 civilt lőttek le és több mint kétszáz személyt túszként hurcoltak el a román csapatok. – Az 1916-os eseményeknek, majd az 1919-es forrongásnak tulajdoníthatóan ez a vidék a következő évtizedekben is meg volt pecsételve és a hatalom bosszújának ki volt téve – mondta Szász Tibor, aki szerint az 1916-os események következményei a mai napig érezhetők, és családok sorsát határozták meg. – Mi nem ítélkezünk, ellenben száz év után minden harag és vádaskodás nélkül jó elmondani és jó tudni, hány rétege van a keserűségnek, amit sokszor tudat alatt adnak át egymásnak a nemzedékek. – Ez az ország még nem tudott szembenézni a múltjával, sőt hamis múltat kreált, és hamis történelmi múltban él – jelentette ki Sógor Csaba Európa parlamenti képviselő, a siklódi meggyilkoltak egyikének leszármazottja, aki kifejtette, hogy a háborúk végén olyan békét hoztak létre, amely újabb békétlenséghez vezetett, és szólt az Európai Unió szerepéről abban, hogy már több mint fél évszázada béke van. Szőcs László polgármester azoknak az emlékét idézte, akik 1916-ban, a román betörés hírére nem menekültek el, mint a község lakóinak nagy többsége, hanem helyben maradtak, és így estek áldozatul a beözönlő hadseregnek. Az etédi Jósika Miklós Általános Iskola diákjainak rendkívül színvonalas és megható műsora az etédi történéseket foglalta össze, Vass Mihálynak és társainak emlékét, ugyanakkor felvillantotta mindazokat a településeket, ahol civil halottai voltak a Román Királyság hadba lépésének. Végül egyenként is elhangzott a meggyilkoltak – többnyire idős emberek – neve, és a tanulók mindegyik emléke előtt egy-egy szál virággal tisztelegtek. Egy közös ebéd és kötetlen beszélgetés után az ünnepi megemlékezés Siklódon istentisztelettel folytatódott. Daczó Katalin


Hirdetés


Hirdetés

Kövessen a Facebookon!