Időt kell adni a gyermekeknek az alkalmazkodáshoz
Bővült a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház sebészcsapata, újabb gyermeksebész állt munkába az intézményben. Dr. Kis Borbála gyermeksebész szakorvos szerint a gyermekekkel könnyű megtalálni a hangot, a titok az, hogy időt kell adni nekik az új körülményekhez való alkalmazkodásra. A szakorvossal egy, a kisfiúkat gyakran érintő állapotról, a fitymaszűkületről és az erre vonatkozó új terápiás megközelítésről is beszélgettünk.
– Mióta dolgozik a csíkszeredai kórházban, és honnan érkezett ide?
– Önkéntesként novembertől, szerződéssel január végétől dolgozom itt. Szeretem itt, tetszik a csapatmunka. Dr. Simon Alpár gyermeksebész már kitaposta úgymond az utat, nem vagyok egyedül ebben a szakágban. A többi sebészeti szakágban tevékenykedő kollégával is jól megtaláljuk a hangot. Gyergyószentmiklósi születésű vagyok, ott jártam iskolába, ott végeztem a gimnáziumot is, utána kerültem Marosvásárhelyre, ahol 2015-ben végeztem az orvosi és gyógyszerészeti egyetemen. Ezt követően a rezidensképzést is ott végeztem el a gyermeksebészeti és ortopédiai osztályon.
– Miért választotta a gyermekekkel való munkát?
– Szeretek a gyermekekkel dolgozni, jól megtalálom velük a hangot. A gyermekeknek legtöbbször nincs hosszú patológiás hátterük, ritka az, amikor komplex betegségek miatt kerülnek hozzánk. Többnyire sérülések, egyszerűbb problémák miatt kell segítenünk rajtuk, és általában a gyógyulásuk is hamarabb megy, könnyebb. Sírni sírnak a kisebbek, de meg lehet találni a közös hangot velük is, a hozzátartozókkal is. Minden gyermek más, van, aki nehezebben viseli a kórházi körülményeket, van, aki könnyebben. Időt kell adni nekik, hogy hozzászokhassanak az új körülményekhez, mind a kisgyermek, mind a kamasz, hisz ez mindenkinek új környezet. Kevés olyan gyermek van, aki már esetleg évek óta járja a kórházakat, és tudja, hogy mi mivel jár. A legtöbben első alkalommal kerülnek kórházba, és nem lehet egyszerű feldolgozni azt, hogy reggel bejöttek azért, mert fájt a hasa, és pár óra múlva már nagy sürgés-forgás után azt mondják neki, hogy meg kell műteni, néhány óra múlva pedig már meg is van műtve. Egy felnőttnek is nehéz alkalmazkodni ahhoz, hogy bekerül egy sebészeti osztályra, és rövid időn belül mennyi minden történik vele.
– Az anyákat tömörítő Facebook-csoportokban gyakori téma a kisfiúk fitymaszűkülete, sokan tanácstalanok, hogy miként kell eljárni, mikor kell orvoshoz fordulni, mikor jelent ez problémát?
– Azt szoktam mondani, hogy ez nem probléma, ez veleszületett állapot, és akkor kell orvoshoz fordulni, ha a szülőknek kérdésük van ezzel kapcsolatosan. Tehát ha kérdés merül fel, akkor inkább orvos válaszolja meg ezeket, mint Facebook-csoportokban az anyák vagy esetleg a szomszéd. Hisz minden gyermek más, és ha a fityma nem húzható le, annak többféle oka is lehet. Lehet ez ténylegesen fitymaszűkület, de lehet egy sejtes fitymaletapadás is, ami teljesen más patológia. Az újszülött gyermekek nagyon nagy százalékánál a fityma nem húzható hátra, és ez így normális. Ez azt is jelenti, hogy nem kell azzal semmit sem csinálni. Sajnos a köztudatban még az van elterjedve, hogy a gyermek fitymáját tornáztatni kell. Ennek következtében sok sérülés, úgynevezett mikrosérülés érheti a fitymát otthon, aminek nyomán heges szűkület alakul ki, ami viszont patológiás, tehát problémát jelent, hisz azt már sokkal nehezebb kezelni, és magától nem fog megoldódni. A fiziológiás, tehát veleszületett szűkület az esetek nagy százalékában magától megoldódik. A gyermek két-három éves koráig nem is kell megnézni, hogy a gyermek fitymája hátracsúszik-e vagy sem, az is teljesen normális, ha nem megy hátra.
– Amikor gond van, amikor nem oldódik meg magától, akkor mire figyelhetnek fel a szülők, milyen tünetek jelentkeznek?
– A leggyakoribb, ha bepirosodik, begyullad a fityma. Ennek oka egy helyi fertőzés: a gyermekeknél is termelődik az úgynevezett szmegma, ami a szűkület vagy letapadás miatt nem tud kiürülni, és felülfertőződik, begyullad. Ezt tünetileg, helyileg kezeljük, és miután a gyulladás megoldódik, akkor megkeressük az okot és kezeljük.
– Ez a kezelés miben áll? Úgy tudom, sokat változott a szemlélet ennek a sebészeti kezelését illetően…
– Megfigyelték azt, hogy nagyon sok gyermeknél három-négy éves korig magától megoldódik a fitymaszűkület vagy letapadás. Ebben a korban rendszerint felfedezik a testüket a gyermekek, reggelente nekik is van merevedésük, és lassan, ahogy telik az idő, megoldódnak ezek a gondok. Ha nem oldódik meg magától, vagy többszörös gyulladás van, mert nagyon szűk a fityma, esetleg felfúvódik vizelés közben, mint egy ballon, azon is tudunk segíteni, elsősorban konzervatív, nem műtéti kezeléssel. Különböző, a bőrt puhító krémek alkalmazásával lehet nyújtani a bőrt, és idővel ez is megoldáshoz vezet. Lassú kezelés ez, de nem műtéti beavatkozás. A krémekkel a fitymaszűkületek nagy arányát meg lehet oldani. A letapadáson nem minden esetben segít ez a kezelés, de amint a szűkület megoldódik, a letapadások bizonyos aránya is megszűnik magától.
– Az esetek milyen arányában kell végül műtétet végezni?
– A veleszületett fitymaszűkületeknél, ahol kivártuk a szükséges időt, és esetleg rásegítettünk konzervatív kezeléssel a megoldásra, az esetek öt-tíz százaléka igényel műtéti kezelést. Azoknál viszont, akiknél heges szűkület alakul ki, éppen azért, mert átugrották ezt a fiziológiás folyamatot, túl korán volt a fityma húzogatva, piszkálgatva, vagy többször begyulladt, és ezért heges, nagyobb arányban van szükség műtéti megoldásra.
– Mekkora műtét ez, mennyi a felépülési idő?
– Minden műtét más, és minden gyermek más, a hegesedés mértéke határozza meg azt, hogy milyen műtéti eljárást alkalmazunk. Ha nagyon heges a fityma szövete, akkor akár a körülmetélésig is kell menni, ami az utolsó lépés a fitymaszűkület kezelésében. De az esetek hetven-nyolcvan százalékában egy egyszerű bemetszéssel megoldható a probléma. A műtét egy-, legfentebb kétnapos kórházi bennfekvést igényel, és ezután, ha minden rendben van, akkor a járóbeteg-rendelés keretében követjük tovább a beteget.
– Van valamilyen javallat még a műtét utáni időszakra, például a tisztálkodásra vonatkozóan?
– El szoktuk mondani a szülőknek, hogyan kell eljárni, így azt is, hogy előbb meg kell várni, amíg két-három nap alatt kigyógyul a fityma a traumából, és utána teljesen normálisan lehet tisztálkodni, vízzel és szappannal vagy a megszokott tusfürdővel.
R. Kiss Edit