A húsvéti ünnepkör része húsvétvasárnapjának reggelén a határkerülés. A középkori szokások szerint a falu földterületének végpontjait kijelölték, és védelmükről gondoskodtak. A határkerülés alkalmával a határjeleket megerősítették, a termékenységért és a csapások elkerülése érdekében megszentelték a termőföldeket.
Gyergyóban a 90-es évek elején élesztették újjá a század első évtizedeiben még élő hagyományt, és húsvétvasárnap reggelén lovon, sze­ké­ren mennek ki a lakosok a határföldek találkozásánál lévő kereszthez.
A Szent István-plébánia egyháztanácsosa, Bajkó Tibor elmondta, a húsvéti ünnepkör gyergyói jellegzetes eseménye már-már látványosságszámba megy. Most is lesz szentmise a hár­mas­ha­tár­nál, áldásban részesülnek a lovasok.

– Nemcsak azok mehetnek, akik lovas kocsival, szekérrel vagy lóval rendelkeznek

– emelte ki Bajkó –, hiszen egyre többen autókkal, kerékpárokkal vesznek részt az eseményen.
Len Emil Balázs, a Szent Miklós-plébánia egyháztanácsosa arra hívta fel a figyelmet, a résztvevőknek vigyázniuk kell egymásra és lovaikra, és azt kérte, az ünnephez méltó magatartást tanúsítson minden határkerülő.
A húsvétvasárnapi határkerülésre Gyer­gyó­szent­mi­kló­son kívül Tekerőpatak­ról, Új­fa­lu­ból, Ki­lyén­fal­vá­ról, Cso­ma­fal­vá­ról, Al­fa­lu­ból, illetve idén először Szár­hegy­ről is érkeznek majd résztvevők. 
A határkerülők a Bucsin negyedi Szent István-temp­lom­hoz 12 órára, a főtéri Szent Miklós-templomhoz pedig 12.é45-re tervezik az érkezést. 
A megszokott ünnepi mi­sé­ket a határkerülők ér­ke­zése előtt tartják.