Néhány napos csend után újra fellángol az új Adótörvénykönyv körüli szócsata, ilyen-olyan értékelő jellegű nyilatkozatok. Sőt üzenetet küldött a tengerentúlról Victor Ponta kormányfő is, aki a jelek szerint pihenőszabadsága idején is behatóan nyomon követi a hazai eseményeket. Még az elmúlt hét végén Facebook-oldalán elismerően nyilatkozott a költségvetési bevételek kedvező alakulása kapcsán. Hasonló hangnemben nyilatkozott ugyancsak az elmúlt hét végén a közpénzügyi miniszter, aki hétfőn, augusztus 3-án a konkrét számadatokat is ismertette a költségvetési bevételek alakulására vonatkozóan. Ebben az újabb nyilatkozatában ismét azt hangsúlyozta, hogy kedvezően alakultak az esztendő első hét hónapja során a költségvetési bevételek, amelyek értéke megközelítette a 116 milliárd lejt, s ez a megelőző esztendő azonos időszakához viszonyítva névleges értéken 8,5 százalékos növekedést jelent, abszolút számban kifejezve pedig 9,2 milliárd lejjel többet, mint a tavalyi bevétel. Hozzáfűzte azt is, hogy az áfából származó költségvetési bevételek 15,5 százalékkal növekedtek a megelőző esztendő azonos időszakához viszonyítva. Szerinte mindez garancia arra, hogy a későbbiek során sem lesznek problémák a költségvetési bevételekkel, s lesz fedezet mindazon megnövekedett kiadásokra, amelyek augusztus 1-jétől arrafelé váltak esedékessé, és amelyekkel a jövő esztendőben is számolni kell. Ami pedig a jövő esztendőt illeti, a közszférai béremelés tekintetében sem lesznek gondok a kiadási oldalon. A Nemzetközi Valutaalap illetékesei kedden egy újabb nyilatkozatot hoztak nyilvánosságra, amelyben ismételten arra szólították fel Romániát, hogy gondolja át a jövő esztendőtől bevezetendő Adótörvénykönyvben előirányzott egyes adócsökkentési intézkedéseket, illetve a tervezett kiadásokat, mert fennáll annak a kockázata, hogy azok nyomán 2016-ban a költségvetési hiány a GDP-nek legkevesebb 3 százalékára emelkedne, s ekképp az államadósság is bővülne. Szerintük ajánlatos lenne egyes tervezett fiskális intézkedések gyakorlatba ültetését „lelassítani”, illetve átütemezni. Ezzel továbbra sem ért egyet a kormány, legalábbis úgy tudni, mert ugyancsak kedden a közpénzügyi miniszter továbbra is azt nyomatékolta, hogy az Adótörvénykönyvet az újratárgyalás folyamán az eredeti formájában kell elfogadni. Egyébként a tárcavezető ugyancsak kedden délután találkozott a jegybank elnökével, Mugur Isărescuval, a megbeszélésről nem adtak ki közös nyilatkozatot, de úgy tudni, hogy nemigen értettek szót. Mugur Isărescu azt nyilatkozta, hogy elvben sok mindenben igaza van a kormánynak, illetve a pénzügyminiszternek, de ő mint közgazdász, úgy látja, hogy létezhetnek olyan kockázati tényezők, amelyekkel nemigen számol a kormány, s amelyek a későbbiek során akár komoly gondokat okozhatnak. Magyarán: óvatosságra, visszafogottságra intette a kormányt, szorgalmazva a fokozatosság elvének gyakorlatba ültetését. A liberálisok, amint az ismeretes, miután „kiharcolták” az általános áfakulcs 19 százalékra való csökkentését a kormány által javasolt 20 százalékkal szemben, változtattak álláspontjukon és szembementek saját szavazatukkal is, mert utólag derült ki, hogy az államelnök nem teszi magáévá az új Adótörvénykönyvet, azaz azt nem hirdeti ki, hanem újratárgyalásra visszaküldi a parlamentnek. Elég kínos helyzetbe kerültek mindennek okán a liberálisok, akik most már-már azt állítják, hogy amikor megszavazták az Adótörvénykönyvet „el voltak bódulva”, illetve a nagy forradalmi hév közepette túllicitálták a kormánypártot az áfakulcs tekintetében, s mindezt úgy állítják be, hogy esetleg abból az államelnök amolyan „bocsánatkérést” is kiolvashasson. Most kijózanodva egyezkedésre hívják a parlamenti pártokat: a liberális párt társelnöke, Alina Gorghiu hétfőn bejelentette, hogy augusztus 17-re egyeztető jellegű megbeszélést tartanának, s a maguk küldöttségét arra már ki is jelölték. Javasolta a témakört is, nevezetesen a gazdasági makrostabilitás szerteágazó problematikája és azon belül az új Adótörvénykönyv, valamint a közszférai bérezési törvény tervezete. Azt még nem tudni, hogy milyen fogadtatásra talál a többi parlamenti párt körében ez a meghívás, de valószínűsíthető, hogy amennyiben arra sor is kerülne, nehéz lesz közös nevezőre jutni. A liberális párt pártelnöke, Vasile Blaga például már ki is rukkolt egy javaslattal: január 1-jétől 21 százalékos általános áfakulcsot kellene alkalmazni, s annak hatásmechanizmusa függvényében a későbbiek során dönteni arról, hogy 2016. július 1-jétől lecsökkentenék-e vagy sem 19 százalékra. Megszólalt a párt első alelnöke is, Teodor Atanasiu, aki azt állította, hogy nem ragaszkodnak egyes adótörvénykönyvi előírások lényeges módosításához, de át kell gondolni egyes adócsökkentési rendelkezéseket, mert a Ponta-kormány nem foganatosított idejében intézkedéseket a gazdaságban megmutatkozó veszteségek restrukturálására, illetve az indokolatlan kiadások felszámolására. Hát ezzel nem mondott sokat, inkább semmit… Hecser Zoltán