Tegnapi lapszámunkban az idei költségvetés elfogadásának megkésésével kapcsolatosan utaltunk ama a múlt esztendő utolsó napjaiban megjelent 2018/114-es igen „sokrétű” sürgősségi kormányrendeletre, amely alaposan felkavarta a gazdasági-pénzügyi, s nem utolsósorban fiskalitási tevékenység vizeit. Az a körüli vita továbbra sem látszik lecsillapodni, a gazdasági élet jeles szereplői, tekintélyes adótanácsadók továbbra is kifogásolva, hogy azt úgymond „az éj leple alatt”, azaz mindennemű konzultációt mellőzve fogadta el a kormány. A kormányrendeletet nem támogatja az RMDSZ sem, legalábbis ez derül ki Kelemen Hunor szövetségi elnök RFI-nek adott hétfői nyilatkozatából. Meglátása szerint a parlamentben „nem fog simán menni a kormányrendeletet jóváhagyó törvény vitája. Ígéretünkhöz híven megpróbáljuk slágvortokba szedve, vázlatosan ismertetni ennek a nagy vihart kavaró kormányrendeletnek a fontosabb „témaköreit” és a jelentősebb előírásait. A kezdettel kell kezdenünk, nevezetesen a jogszabály I-es fejezetével, amely egyes intézkedéseket kíván bevezetni a közberuházások terén. Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy létrejön a Fejlesztési és Beruházási Alap (FDI), amely ügykezelése egy folyószámla révén az Országos Stratégiai és Prognosztikai Bizottságra (CNSP) hárul. Ezt az alapot a területi-közigazgatási egységek prioritást képező területein eszközlendő beruházási projektek finanszírozására használnák fel. Hogy miről lenne szó, s egyben milyen projektek jöhetnek, arra is van utalás a kormányrendeletben, de a lényegek lényegét az alkalmazás azon módszertani normái fogják képezni, amelyet a pénzügyminiszter és a CNSP elnöke közös rendeletével kell jóváhagyni február 12-ig. Ugyanebben a fejezetben található egy újonnan jóváhagyott, a gyógyfürdőtelepek korszerűsítésére és fejlesztésére vonatkozó beruházások finanszírozási programja. E célra egy-egy projektre maximum 200 ezer eurós állami támogatás nyújtható egy adott séma formájában. Ez esetben is szükség lesz az „útmutatásra”, amely esetében az illetékes ugyancsak a CNSP, s annak elnöke január 30-ig kellene meghozza a vonatkozó rendeletét. Van egy harmadik program is: „gROwth – Investim în copii, investim în viitor” (a gROwth – beruházunk a gyermekekbe, beruházunk a jövőbe). Lévén, hogy ez esetben is a gyakorlatba ültetés egyik konkrét előfeltétele (a költségvetési alapok biztosításáról nem is beszélve) bizonyos normák kidolgozása, a részletekre azok jóváhagyása után még visszatérünk. Egyébként a normák kidolgozása a pénzügyminisztériumra hárul, s annak határideje február 12-én jár le. A törvényes előírásoktól eltérő, kivételes módon… A II-es fejezet egyes fiskális-költségvetési intézkedésekről és egyes határidők elnapolásáról „szól”. Esetenként technikai, adott hatóságokat érintő intézkedésekről van szó, de vannak közérdeklődésre is számot tarthatók. Így például a kormányrendelet 31-es szakasza értelmében a köznyugdíjtörvény, a 2010/263-as törvény 102-es szakaszának előírásaitól eltérő módon 2019. január 1-től kezdődően a nyugdíjpont értéke 1100 lej marad és 2019. szeptember 1-től kezdődően annak értéke 15%-kal megemelkedik, a kvantuma 1265 lej lesz. Feltételezhető, hogy ez az előírás annak okán került be a mostani jogszabályba, mert az új nyugdíjtörvény elfogadására nem került sor mindmáig, s ilyenképpen a 2010/263-as törvénynek a nyugdíjpont éves indexálására vonatkozó rendelkezéseit kellett volna alkalmazni már január 1-től. (Azt viszont pillanatnyilag nehéz lenne megjósolni, kiszámítani, hogy melyik „eljárás” lett volna előnyösebb a nyugdíjasok számára.) Ugyanakkor 2019. január 1-től a 2009/6-os sürgősségi kormányrendelet által előírt, a nyugdíjasokat megillető szociális illetmény havi 640 lej marad, s az szeptember 1-től 10%-kal, megemelkedik, azaz kvantuma 704 lej lesz. Ugyanebben a fejezetben találhatók az idei közszférai bérezéssel kapcsolatos egyes előírások, illetve a 2017/153-as kerettörvény egyik-másik előírásáról való „eltekintés”. Amint már arról január 3-i és tegnapi lapszámunkban beszámoltunk, lényegében arról van szó, hogy az esedékes béremelés ugyan bekövetkezik januártól, de ugyanakkor a béren kívüli juttatásokat (pótlékok, illetmények, kompenzációk stb.) befagyasztják a 2018 decemberi szinteken, s ugyanakkor az idei esztendőben sem kerülhet sor prémiumosztásra, sem pedig a túlórák pénzbeli ellentételezésére, azt szabadnapok nyújtásával kell kompenzálni. E tekintetben viszont vannak kivételek is, azaz adott személyzeti kategóriák (közbiztonsági, államvédelmi, honvédelmi egyes személyzeti kategóriák, valamint a különleges jogállású köztisztviselők) jogosultak lesznek, lehetnek a „túlórapénzre”. Beleszőtték a kormányrendelet szövegébe azt is, hogy a 2019–2021-es periódusban a közalapokból finanszírozott maximális állásszámot a fő hitelutalványozók állapítják meg oly módon, hogy bele lehessen illeszkedni a költségvetés révén jóváhagyott személyzeti kiadásokba. Továbbá a jogerős ítéletek nyomán a megelőző esztendőkre kifizetendő bérkülönbözetek folyósítása tekintetében ugyancsak rendelkezik a jogszabály: a végrehajtandó ítélet első évében az érték 5%-át, a másodikban 10%-át, a harmadikban 25%-át, a negyedikben ugyancsak 25%-át, az ötödikben pedig 35%-át. Az idén sem számíthatnak az őket megillető illetmények megemelésére az egykori politikai okokból üldözött személyek, a hadirokkantak, a háborús veteránok és a hadiözvegyek, az etnikai okokból üldözött személyek, az egykori munkaszolgálatosok és más különleges jóvátételi törvények hatálya alá eső személyek. A szóban forgó illetményeket befagyasztották a 2018 decemberi szintekre. Akárcsak az élsportolók életjáradékát. Más: a 2019. január 1. és december 31. közti időszakban felfüggesztődik a 2006/509-es törvény ama előírásának az alkalmazása, miszerint az iskola előtti és az I–IV. osztályos tanulók „mézadagolásban” részesülnek. Van egy másik, évről évre megismétlődő felfüggesztés is: a 2019–2021-es időszakban nem alkalmazandó a tanügyi törvénynek ama előírása, miszerint az állami költségvetésből és a helyi közigazgatási hatóságok költségvetéseiből a GDP-nek legalább 6%-át kell fordítani az oktatásügyre. 2013 elején kerültek – akkor még időleges jelleggel – bevezetésre a 2013/5-ös, a 2013/6-os kormányrendeletek értelmében egyes monopol jellegű tevékenységre kivetendő különleges adók. Azok alkalmazásának határidejét utólag évről évre kitolták, most az idéntől a 2021-es évvel bezárólag. 3000 lejes minimálbér Annak idején már beszámoltunk arról, hogy Dăncilă kormányfő a 2018. november 30-i, Gyulafehérváron megtartott ünnepi kormányülés során egyezményt írt alá Románia kormánya és az Építkezési Társaságok Patronátusai Föderációjával (FPSC) az építkezések fejlesztésére vonatkozóan. Abban az egyezményben ígéretes előírások is megfogalmazódtak. A memorandumban előirányzottak úgymond törvényerőre emelkedtek, ugyanis helyet kaptak a 2018/114-es sürgősségi kormányrendeletben. Annak 66-os szakasza révén az egyes építkezési és az ahhoz közvetlenül kapcsolódó szektorokban (a kormányrendelet egyébként felsorolja az érintett/érdekelt ágazatokat, illetve azok CAEN kódjait) olyképpen módosulnak az Adótörvénykönyv vonatkozó előírásai, hogy az kedvezőbb legyen a szóban forgó szektorok alkalmazottai számára. Azaz: mentesülnek a személyi jövedelemadó alól a béreiket és a bér jellegű jövedelmeiket illetően. Ugyanakkor a minimális garantált bruttó bér ezekben az ágazatokban, szektorokban 3000 lej lesz, az említett adómentesség pedig a havi 3000 és 30 000 lej közti bérekre vonatkozik. Az adómentesség periódusa pedig 2019. január 1-én kezdődik/kezdődött és 2028. december 31-én ér véget. Amúgy neves adótanácsadók meglátása szerint ez a szűkszavú törvénymódosítás félreértelmezésekre és félreértésekre is adhat okot, annál is inkább, mert az érintett személyzeti, illetve szakmai kategóriák nincsenek „beazonosítva”, pontosítva. Így pedig megtörténhet, hogy ugyanazon szakképesítésű és azonos vagy hasonló szakmában dolgozó személyek bérszintjeik tekintetében indokolatlanul nagy különbségek következnek be. Közvetve idetartozik az is, hogy az új jogszabályozás tükrében amolyan hazacsalogató állásbörzét szervez külföldön a munkaügyi minisztérium. Az elsőkre a jövő hónapba kerül sor Olaszországban, azt követően pedig állítólag Spanyolországban. Előbbre hozott béremelés Ugyancsak Gyulafehérváron került sor egy hasonló jellegű egyezmény aláírására a tanügyi szakszervezetek vezetőivel. Abban többek között az szerepelt, hogy a közszférai egységes bérezési, 2017/153-as kerettörvényben 2022-re beütemezett béremelést a tanügyi hálózatban előbbre hozzák 2020. szeptember 1-re. Ez be is következett, mert a minap hatályba lépett 2018/114-es sürgősségi kormányrendelet 55-ös szakasza értelmében a kerettörvény vonatkozó előírásaitól eltérő módon 2019. január 1-től kezdődően a didaktikai személyzet, a kisegítő didaktikai személyzet, a vezető didaktikai személyzet, valamint irányító és ellenőrző személyzet a törvényben a 2022-es évre előírt alapbér és a 2018 decemberi alapbér közti különbség egynegyedére jogosult lesz, majd 2020. január 1-től a 2018 decemberi bérszint és a 2022-es évre előirányzott bérszint közti különbség második egynegyedére, ezt követően 2020. szeptember 1-től a 2022-es esztendőre előírt alapbérre. Ez az időnyereség végeredményben azt jelenti, hogy a 2020-ra előírt bérszinteknek már 2020. szeptember 1-től haszonélvezői lesznek. Hatósági díjszabás Újólag módosult a 2012/123-as törvény villamosenergia- és a földgáztörvénye is. Egy újonnan bevezetett szakasz értelmében a háztartási villamosenergia-fogyasztók esetében a 2019. március 1. és 2022. február 28. közti időszakban az Országos Energia Szabályozási Szakhatóság (ANRE) által kidolgozott szabályzóknak megfelelő díjszabásokat kell alkalmazni. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy március 1-től kezdődően hatósági árak vezetődnek be, és azok előreláthatóan nem fognak módosulni, illetve drágulni. Egy másik újonnan bevezetett előírás értelmében 2019. április 1. és 2022. február 28. között a belföldi kitermelésből származó lakossági földgázfogyasztás ára nem haladhatja meg a 68 lej/MWh-t. Mindezen kontextusban utalhatunk arra is, hogy újólag módosult a téli időszakban biztosítandó szociális védelmi intézkedésekre vonatkozó, utólag módosított és kiegészített törvény egyik-másik előírása is. Ezek szerint azon családok és egyedül élő személyek esetében, akik esetében az egy családtagra jutó havi nettó jövedelem 1,0802 ISR és 1,500 ISR között van és földgázt használnak fűtésre, a havi támogatás értéke 0,040 ISR (az ISR, indicator social de referință, értéke jelenleg 500 lej). Amennyiben elektromos árammal fűtenek, akkor a szóban forgó jövedelmeket realizáló családok támogatása 0,040 ISR, és amennyiben szilárd tüzelőanyagot használnak, akkor ugyancsak 0,040 ISR. (Eddig az egy családtagra jutó nettó jövedelem felső határa 1,230 ISR volt, azt emelték meg 1,500 ISR-re.) Nagy visszhangot és ellentmondásos állásfoglalást váltott ki a kereskedelmi bankokra kivetendő, a köznyelvben „kapzsisági adóként” elhíresült új adó. (Amúgy ez a szerencsésnek és találónak nem minősíthető elnevezés Teodorovici pénzügyminisztertől származik.) Azt az első évnegyedet követően alkalmaznák, s a hivatalos megnevezése szerint az a következő: pénzügyi aktívákra alkalmazott illeték. Tekintélyes szakértők szerint azzal kapcsolatosan technikai jellegű pontosítások szükségeltetnek, s a múlt hét végén arról értesültünk, hogy a szóban forgó illetékről még tárgyalni fog az Országos Makroprudenciális Bizottság tanácsa. (Annak tagjai között vannak a jegybank, a pénzügyminisztérium és a pénzügyi felügyeleti szakhatóság csúcsvezetői.) Ugyanakkor a minap maga a pénzügyminiszter is elismerte, hogy nem kizárt egy olyan sürgősségi kormányrendelet elfogadása e hónap végéig, amely révén pontosítanák, tisztázhatnák a 2018/114-es sürgősségi kormányrendelet egyes előírásait, de rendeznének másabb, időközben felmerült fiskális jellegű problémákat is. (Ettől függetlenül a későbbiek során erre az új adóra, pontosabban illetékre még visszatérünk.) Hecser Zoltán