Hirdetés


Hargita Trail Running

Verseny helyett közösségi futás

Egymást segítették. Futók a hegytetőn —   fotó: Fejér Szabolcs

Verseny helyett idén közösségi futást szervezett a Madarasi-Hargitán az udvarhelyi Feel Good Sportegyesület és a VSK Udvarhely – Városi Sportklub atlétika szakosztálya. A közösségi futásokat két, egymás utáni vasárnap rendezték meg, az elsőt augusztus 23-án, a másodikat egy héttel később, tegnap. Mindkét eseményen ingyenes volt a részvétel.

Idén sajnos elmaradt a már hagyománnyá vált Hargita Trail Running nevű terepfutó verseny, az esemény szervezői helyette közösségi futást rendeztek. Szemmel láthatóan a közösségi futáson nem vettek olyan sokan részt, mint a korábbi években a versenyeken, viszont így is népes futócsapat gyűlt össze, mintegy ötven-hatvan résztvevővel. A futás délelőtt tíz órakor kezdődött, a tíz kilométeres távval. Az indulás helyszíne a Pethő Panzió udvara volt, és ide kellett visszaérkezni is. Csoportokban indultak a futók, minden csoport más-más tempóval futott, és a szervezők figyeltek arra, hogy minden csoportban legyen legalább egy olyan résztvevő, aki nagyon jól ismeri a terepet. Jó hangulatban, egymást segítve értek fel a hegy tetejére a futók, ahol egy kis pihenőt is tartottak, majd tovább szaladtak a célig. A célban frissítő várta a résztvevőket, és aki szeretett volna csatlakozni a hosszabb táv futóihoz, megtehette, hiszen a tíz kilométeres táv volt a félmaraton első köre. A félmaraton új útvonalon, a Rákosi-csúcs megmászásával folytatódott. Jelentősnek számító szintkülönbséget küzdöttek le a résztvevők, sziklás terepen és a meredeken felfelé vezető ösvényeken szaladtak, így akár hegymászásnak is nevezhettük volna az eseményt. A családi futás picit később, délben tizenkét órakor kezdődött, a családok a gyerekek életkorától függetlenül indulhattak. Az útvonal több forrást is érintett, így nem kellett szomjazniuk a futóknak egyik útvonalon sem. A pihenők során alkalom nyílt áfonya- és málnaszedésre, amelyet sokan ki is használtak. A célvonalhoz való visszaérkezéskor egyértelműen látni lehetett, hogy ki volt az, aki élt az áfonyaszedés és -evés lehetőségével. Az esemény végén a szervezők meglepetéssel várták a résztvevőket, mindenkinek lehetősége volt ebédelni. Túrós laska volt a menü.

Hirdetés