Hirdetés


Az EU-nak sok a tennivalója a kisebbségeket illetően

Terítékre került a kisebbségvédelmi kezdeményezés

Online közmeghallgatás. A jó példákat kell előtérbe helyezni —   fotó: winklergyula.ro

A Minority SafePack kisebbségvédelmi kezdeményezés (MSPI) lehet az első olyan európai polgári kezdeményezés, amelyet európai uniós szintű jogalkotás követhet. Az aláírásgyűjtéssel alátámasztott kisebbségvédelmi keretszabályozást előirányzó projektnek tegnap tartották a közmeghallgatását Brüsszelben. 


Vincze Loránt, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) elnöke és az RMDSZ EP-képviselője a polgári kezdeményezések jelentéstevőjeként az Európai Néppárt nevében szorgalmazta, hogy az uniós parlament fogadjon el határozatot, amelyben a Minority SafePack-tervek alapján jogalkotásra kérik fel az Európai Bizottságot (EB). A tegnapi ülésen az EB és a Régiók Bizottsága is képviseltette magát.

Van törlesztenivalója az EU-nak
A tegnapi közmeghallgatáson Hans Heinrich Hansen, a FUEN korábbi elnöke arra hívta fel az EP-képviselők figyelmét, hogy az EU-országok területén élő nemzeti kisebbségek jogérvényesítését jobban előtérbe kell helyezni, ugyanis ennek is szervesen hozzá kellene tartoznia az Unió „egység a sokszínűségben” szlogennel fémjelzett ideológiájához. Dél-Tirol korábbi tartományi kormányzója, Luis Durnwalder, aki egyébként részt vett a javaslatcsomag megalkotásában is, azt mondta a konferencián, hogy az őshonos kisebbségek szempontjából az uniós alapszerződésekben sok a hiányosság, és az EU történetében a sokszor referenciadokumentumként hivatkozott Lisszaboni Szerződés sem hozott áttörést. Emlékeztetett rá, hogy az Európai Bizottság eredetileg elutasította a Minority SafePacket azzal az indokkal, hogy a benne foglaltak tagállami jogköröket érintenek. Ezzel kapcsolatban viszont az Európai Unió Bírósága is megszólalt, és egy ítéletben teljesen másként döntött. Luis Durnwalden szerint ez is azt mutatja, hogy az EU-nak még sok a tennivalója a kisebbségi kérdéseket illetően. Vincze Loránt felszólalásában visszatekintett: a Minority SafePack az elmúlt nyolc évben az ötödik sikeres európai polgári kezdeményezés, azonban eddig egyiket sem követte uniós szintű jogszabályalkotás. 
– Tisztában vagyunk vele, hogy a kisebbségi jogok sok tagországban jelentenek érzékeny kérdést. Ezek az aggályok ugyanakkor párbeszéddel orvosolhatók. Mi erre készen állunk – hangsúlyozta Vincze Loránt, aki szerint vannak olyan országok, ahol sikeres kisebbségvédelmi garanciák élnek és jó példák lehetnének más államok számára is. A politikus az Európai Néppárt nevében javasolta, hogy az EP fogadjon el határozatot, amelyben a Minority SafePack kezdeményezései alapján jogalkotásra kérik fel az Európai Bizottságot.

Ne alkalmazzanak kettős mércét
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke a közmeghallgatások kijelentette: „kettős mércét” jelent, ha egy kisebbségi személy sorsa annak függvénye, hogy melyik tagállamban született. Hozzátette: a polgári kezdeményezéssel arra kérik az Európai Bizottságot és az Európai Parlamentet, hogy jogalkotás útján nyújtson védelmet azoknak a kultúráknak és nyelveknek, amelyek őshonosak, ám kisebbségben vannak Európa tagállamaiban. 
– A kisebbségek mindig hozzáadott értéket jelentenek egy tagállamban. Európának nem szabad erről lemondania, mert akkor önként mond le saját kulturális öröksége és sokszínűsége egy jelentős részéről – fejtette ki Kelemen. A szövetségi elnök reméli, hogy a nyilvános meghallgatáson sikerült rámutatniuk a jó példákra (Dél-Tirol, német-dán határvidék, belgiumi németajkú közösség, finnországi svédek), amelyek bizonyítják, hogy „a kisebbségek akkor tudnak a leghasznosabbak lenni a társadalom egésze számára, ha szabadon élhetik meg identitásukat, használhatják nyelvüket és kultúrájukat”, és azt kérik, hogy ezek legyenek egész Európában elfogadottak. Mint mondta, a Minority SafePack nem irányul senki ellen. A szkeptikusokat is meg tudták talán győzni arról, hogy a többség nem lesz kevesebb azzal, hogy jogokat ad a kisebbségeknek, ellenkezőleg, erősebb lesz ezáltal, és erősebb lesz az Unió. 

Hirdetés