Családonként 25 lejt ajánl a méhészeknek a szaktárca

Szeptember 15-ig igényelhető a támogatás

Vándorméhész a Gyimesekben. Családonként 25 lejjel enyhítik a méhészek tavaszi veszteségeit —   Fotó: Domján Levente

Méhcsaládonként 25 lejes „de minimis” típusú támogatásban részesíti a tavaszi kedvezőtlen időjárás miatt elszenvedett veszteségeik nyomán a méhészeket a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium. A szeptember 15-ig igényelhető támogatást a bejegyzett méhészek vehetik igénybe kizárólag arra a méhcsaládszámra, amely 2020. március 1-én az állattenyésztési hivatal nyilvántartásában szerepelt.

Szoros a határidő: legkésőbb szeptember 15-ig nyújthatják be a méhcsaládonkénti 25 lejes támogatásra kéréseiket a Hargita megyei méhészek – hívja fel méhésztársai figyelmét Zöldi István, a Hargita Megyei Méhészegyesület vezetőtanácsának tagja. A rendkívüli támogatásról szóló 726-os számú kormányhatározat a Hivatalos Közlöny hétfői lapszámában jelent meg, és mától lép érvénybe.
A méhcsaládonként igényelhető 25 lejes támogatással a szaktárca a méhészek tavaszi veszteségeit és méhtakarmányozási többletköltségeit próbálja részben ellensúlyozni: a pénz a mezőgazdasági minisztérium számítása szerint szűk kétharmadát fedezi azoknak a cukorvásárlási ráfordításoknak, amit a március–május közötti három hónap alatt a méhészek – kényszerből – az éhező, fejlődésben megtorpant méhcsaládjaik etetésére, fenntartására költöttek. 

Csak bejegyzett méhészeket támogatnak
– Azok a méhészek részesülhetnek a támogatásból, akik bejegyzett, regisztrált méhészettel rendelkeznek. Ez azt jelenti, hogy a méhészet rendelkezik az állattenyésztési hivataltól kapott azonosító számmal, és a megyei állategészségügyi igazgatóság részéről is érvényes működési engedéllyel rendelkezik. A támogatás igényléséhez az állategészségügyi bejegyzés másolata szükséges – hangsúlyozza lapunknak Zöldi István. 
– Magánszemélyek esetében további követelmény a termelői bizonylat felmutatása, jogi személyek vagy engedélyezett magánszemélyek, családi vállalkozások esetében pedig a cégbejegyzési dokumentumok másolata. A személyi igazolvány másolatára, és persze egy érvényes bankszámlaszámról szóló igazolásra is szükség van, ahová majd a támogatást a kifizetéssel megbízott Mezőgazdasági Igazgatóság utalhatja – sorolta a méhészeti támogatáshoz kapcsolatos tudnivalókat Zöldi István. Tavalyhoz képest ugyanakkor – amikor a méhészek családonkénti 20 lejes támogatásban részesültek – nincs szükség adóügyi igazolásra.

Maradt a március elsejei családszám
A szakember sajnálatát fejezte ki, hogy a méhészek tiltakozása ellenére a szaktárca nem változtatott a támogatásról szóló jogszabály azon paragrafusán, mely a támogatásra jogosult állományszámra vonatkozik: a családonkénti 25 lejes kompenzációt csakis arra az állományszámra várhatják a méhészek, amely idén március 1-én az Országos Állattenyésztési Hivatal (ANZ) nyilvántartásában szerepelt. Az érintett méhészek és méhcsaládszámaik listáját egyébként az ANZ közvetlenül a megyei Mezőgazdasági Igazgatóságnak juttatja el.
A Hargita megyei méhészek esetében a március 1-i állományszám gyakorlatilag azt a méhcsaládszámot jelenti, amit az állatnemesítő hatóság zsögödi kirendeltségén a méhészek a tavaly betelt, vagy az áttelelt családszámra vonatkozóan bevallottak. Azokra a méhcsaládokra azonban, amit a méhészek a tavasz folyamán szaporítottak vagy az állománybővítési céllal március elseje után vásároltak, a támogatásigénylési lehetőség nem vonatkozik – szögezte le Zöldi.
A szakember szerint a korlátozás szakmailag nem indokolt, hiszen a tavaszi hűvös időjárás, majd májusi, júniusi rendkívüli csapadékos időjárás miatt a méhészeknek az új méhcsaládok etetésével is ugyanúgy megvoltak a költségeik, mint a március elseje előtt létezett létszámmal. A megyei egyesületeket tömörítő Romániai Méhészegyesület (ACA) ugyanakkor a jogszabály közvitára bocsátásakor nemcsak a március 1-i állományszámot tartotta diszkriminatívnak, hanem azt is, hogy a támogatási körből eleve kizárták azokat a fiatal, induló méhészeket, akik a szakhatóságtól március 1-e után kérték bejegyzésüket. Ennek az előírásnak Hargita megyéből szintén vannak kárvallottjai.

Besegít az egyesület
Azok a méhészek, akik jogosultak a támogatásra, nemcsak a kérelmek kitöltésében és összeállításában, hanem a támogatási ügycsomók benyújtásában is igényelhetik a Hargita Megyei Méhészegyesület segítségét. A szakegyesület ugyanis megállapodott a kérelmeket fogadó Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatósággal, hogy támogatásigényléseiket a méhészek – tízes, húszas csomagok formájában – az egyesületen keresztül is eljuttathatják, így a jelenlegi járványtani helyzetben nem feltétlenül szükséges az igazgatóság megyeházán levő irodájához vagy területi kirendeltségeihez látogatniuk. Zöldi István valószínűsíti, hogy hasonló eljárás szerint zajlik majd a kérelmek összegyűjtése és benyújtása az udvarhelyi és a gyergyói méhészek esetében is. A Hargita Megyei Méhészegyesület csíkszeredai, Temesvár sugárúti székhelyén délelőttönként, 9–12 óra között állnak a támogatásigénylő méhészek rendelkezésére: a kérelemhez szükséges formanyomtatványt a helyszínen biztosítják. Zöldi István arra kéri a méhésztársait, hogy a támogatásigényléseiket ne halogassák a szeptember 15-i határidőig: a kérelemhez szükséges igazolásokat és dokumentummásolatokat mihamarabb szerezzék be és juttassák el a szakegyesülethez. Az igyekezet azért sem árt, hogy gond esetén időben javíthassák, pótolhassák az észlelt hiányosságokat. 
A támogatási kérelmekben a méhészeknek ugyanakkor azokat a „de minimis” típusú támogatási összegeket is fel kell sorolniuk, amelyekben az elmúlt három esztendőben, azaz 2018 óta részesültek: ezek összege ugyanis három év alatt nem haladhatja meg a 20 ezer eurót. Idetartozik a tavaly kapott méhészeti támogatás, de – amennyiben indokolt – ugyancsak itt kell bevallani az időközben kapott fokhagyma- és paradicsomtermesztési, gyapjúértékesítési, vagy a báznai és mangalica sertéstenyésztésre kapott „de minimis” támogatások értékét is.

Hirdetés

Kapcsolódó cikkek

Hirdetés