Hirdetés


A pirostarka tenyésztéséről egyeztettek a Hargita megyei gazdákkal

Nem minden jó, ami olcsó

Vemhességi vizsgálat. Nemcsak árban van különbség a 7 és 30 lejes szaporítóanyag között

Új irányt szabna a pirostarka szarvasmarhák Hargita megyei tenyésztésének a megyei önkormányzat alintézményeként működő Hargita Megyei Fejlesztési Ügynökség és a Székelyföldi Gazdaszervezetek Egyesülete. A kezdeményezők véleménye szerint túl sokféle, változatos minőségű szaporítóanyag van forgalomban, ezért szeretnék a tudatos választásra ösztönözni a gazdákat.

A megyei tanács beszámolója szerint több mint 40 érdeklődő vett részt azon a megbeszélésen, amelynek a legfontosabb napirendi pontja a szarvasmarha-tenyésztés, valamint a fajtanemesítés közös irányvonalának a meghatározása volt. A fórumon elhangzott: hosszú évek óta nincs meghatározott irányvonal, amelyet a gazdák követni tudnának a pirostarka szarvasmarhafajta tenyésztésével kapcsolatban. Az eseményről kiadott közlemény szerint a gazdák a forgalmazókon keresztül „megfontolatlanul” jelenleg akár 400 bikától eredő szaporítóanyagot is vásárolhatnak, aminek eredményeképpen nem megfelelő genetikai egyedeket kapnak. Ebben kívánnak szakemberek bevonásával támogatást és tanácsadást nyújtani az itthoni tenyésztőknek a megfelelő tenyésztési irányvonal kialakítása érdekében. 

Szakmai összefogás szükséges
A megbeszélésen leszögezték azt is, hogy Hargita Megye Tanácsa külön irányt szab a szarvasmarha-tenyésztésnek a következő, 2020–2030-as agrárstratégiájában, amit vidékfejlesztési egyesületén keresztül kíván érvényesíteni. Ezzel az összetett feladattal napi szinten kell foglalkozni, ezért az érdekeltek heti rendszerességgel egyeztetnének, hogy jól meghatározott irányba tudjon fejlődni az ország legtöbb pirostarkaegyedet nyilvántartó megyéje – hangzott el a megbeszélésen. Kitértek arra is, hogy Hargita Megye Tanácsa és az alárendeltségében működő fejlesztési ügynökség támogatja azokat az elképzeléseket, amelyek szerint erős Hargita megyei egyesületre van szükség, amely hosszú távon képes támogatni a szarvasmarhatartó gazdákat a tenyésztési programokkal.

Kihasználni a mozgásteret
A szakmai egyeztetések hátterével, a tenyésztési irányvonal dilemmáival kapcsolatosan Gál Attila állatorvos, a Székely Gazdaszervezetek Egyesületének falugazdásza válaszolt a Hargita Népe kérdéseire. A fiatal szakember szerint az egész irányvonalat meghatározza a szarvasmarhák törzskönyvezése.
– A törzskönyvezés tenyésztési programja szab keretet az országos tenyésztésnek a hazai és európai uniós jogszabályokkal összhangban. Ezen belül van némi mozgástér, amelyben a megyei és helyi szakmai szervezetek, egyesületek szeretnék a javítóskála felső felét megcélozni, azaz elérni azt, hogy végeredményben javuljon a megyei állomány – fejtette ki a falugazda.
A megyei tanács által említett „megfontolatlanul” vásárolt szaporítóanyagokkal kapcsolatosan Gál Attila úgy fogalmazott: túl sok elérhető szaporítóanyag esetén egyszerűen nem lehet nyomon követni, melyik gazdánál mi történik, lehetetlen irányvonalat meghatározni. Jelenleg Hargita megyében 100 tenyészbika mellett további 300 állat spermája elérhető, a szakember szerint ezt mindenképpen ideális volna megfelezni. Hozzátette: ennek megvalósítása főleg gazdasági kérdés.
– Versenyhelyzet van ezen a téren is. A gazdákra nem lehet ráerőltetni bizonyos dolgokat, csak az kérhető számon, aminek kapcsán szerződésben áll a törzskönyvezéssel foglalkozó szervezettel és a teljesítmény-ellenőrző szervvel. A törzskönyv diktál egy ritmust, egy irányt, amivel nem lehet igazán szembemenni, minimálisan mégis hagy némi mozgásteret. Ebből a mozgástérből szeretnének most szakemberek, tenyésztők, gazdaszervezet-vezetők, szarvasmarha-tenyésztő egyesületi vezetők, községi és megyei vezetők, a vidékfejlesztési egyesület, a fejlesztési ügynökség és a falugazdász-hálózat összefogásával kihozni a legjobbat a gazdák számára – részletezte a szakmai összefogást Gál Attila.

Jó az állomány, de lehetne sokkal jobb is
A szakember a Hargita megyei szarvasmarha-állománnyal kapcsolatosan úgy fogalmazott: jó állapotúnak nevezhető az állomány, ugyanakkor úgy érzik, bizonyos szinten megrekedt a fejlődés, ezért a tízéves stratégia eredményeként azt a célt tűzték ki, hogy javítsanak rajta. Mindehhez azonban arra van szükség, hogy az ágazat minden szereplője „odategye” magát és induljon el egy együttgondolkozási folyamat, amelyhez a megyei tanács is konstruktívan állt hozzá. Gál Attila kiemelte: a megyei vezetés mindemellett csak akkor tud megfelelő finanszírozást nyújtani az elképzelések megvalósításához, ha konkrét, jól megfogalmazott tervek készülnek.
A szakember szerint a minőségi szaporítóanyagok biztosítása lenne az egyik legfontosabb feladat, amelyet a gazdaszervezetek közreműködésével lehetne eljuttatni a gazdákhoz. Ehhez azonban mindenképpen valamilyen anyagi forrás felkutatására van szükség, ezért fordultak a megyei fejlesztési ügynökséghez, nem kizárva azonban más alternatívákat sem.
– Azon gondolkodtunk, hogyan találjuk meg a minőségi szaporítóanyag gazdákhoz juttatását úgy, hogy anyagilag se terheljük meg őket ebben a nehéz időszakban, mégis elérjük a kívánt hatást. További cél a gazdák gondolkodását, hozzáállását is jó irányba terelni. Azt gondolom, ha első körben megfinanszírozzuk ezt a folyamatot, akkor talán ráéreznek, hogy a szaporítóanyagra szánt többletköltség kamatostól térül meg a későbbiekben. Jelenleg ugyanis a gazdák többsége szívesebben választ olcsóbb ondót, holott nyilvánvalóan minőségi különbség van egy 7 lejes és egy 30 lejes szaporítóanyag között. Ezt a különbséget szeretnénk most megfinanszírozni. Ha a gazdák látnák, hogy ezáltal jobb állományt tudnak kialakítani és többletjövedelemre tehetnek szert, hátha a későbbiekben maguk vállalnák ezeket a pluszkiadásokat – foglalta össze Gál Attila.

Kapcsolódó cikkek

Hirdetés