Gyergyószentmiklós

Nehézségekbe ütközik az értelmi sérültek fejlesztése

Tanóra a fogyatékkal élők központjában. Szabályokkal nehezebb —   Fotó: Boncina-Székely Szidónia

Nehezen indult a tanév a Gyer­gyó­szent­mik­ló­son mű­kö­dő értelmi sérültek foglalkoztató központjában. A Kós Ká­roly Ál­ta­lá­nos Is­ko­lához tartozó osztályokba járó gyermekek és fiatalok fejlesztése és oktatása mindig kihívás volt a kisvárosban, elsősorban a kisszámú alkalmazott miatt. A járványügyi helyzethez kapcsolódó szigorú szabályok, valamint az előző tanévben bevezetett, több hónapnyi online oktatás új feladatok elé állította az ott dolgozókat.

Az ide járó gyermekek nagyon várták az iskolakezdést, mi is vártuk, hogy találkozhassunk velük, viszont a szabályokkal nehezen boldogulunk. Amíg egy átlagos iskolába járó gyermeknek az ő szintjén el lehet magyarázni, hogy tartsa be a másfél méteres távolságot a társaitól, addig egy hiperaktív gyermeknek – akinek hatalmas mozgástér kell – ezt nem lehet. Ugyanilyen kihívás feltenni egy autizmussal élőnek a maszkot, vagy a nem szobatiszta gyermekeket átpelenkázni anélkül, hogy hozzájuk érnénk – sorolta a nehézségeket Csata Kinga intézményvezető.
Hozzátette: semmilyen segítséget vagy szakmai útmutatást nem kaptak azzal kapcsolatban, hogyan lehet az értelmi sérült gyermekek mindennapjaiba beépíteni ezeket a szabályokat, de az is kérdés, lehet-e egyáltalán.
Gyergyószentmiklóson huszonhárom éve működik az értelmi sérültek foglalkoztató központja, ahol jelenleg az óvodás csoporttól tizedik osztályik 34 beiskolázott gyermek van, a Kós Károly Általános Iskolához tartoznak intézményesen. Az ide járók többsége közép-, illetve súlyos fogyatékkal élő, közülük sokan valamilyen krónikus betegségben is szenvednek.
Az intézmény dolgozóit és a felügyeletükbe tartozó gyermekeket a márciustól júniusig tartó online oktatás is lehetetlen helyzet elé állította. 
A gyermekek nagy százalékának sem számítógépe, sem internethozzáférése nincs: többen közülük olyan családokból jönnek, ahol a létminimum alatt élnek, tőlük hiába várjuk el, hogy online tanuljanak. Abban az esetben, ha megkapják a táblagépeket, amelyeket ígértek, még mindig kérdés, ki fogja biztosítani az internethozzáférés költségeit.
– A másik probléma, amivel szembe kell néznünk, hogy vannak olyan szülők, akik maguk is értelmi sérültek: ha minden felszereltség meglenne, akkor sem tudnánk dolgozni, és bevonni a gyerekeket az online tanulásba – fejtette ki Csata Kinga, hozzátéve, hogy a gyermekek egy részével online is tudtak dolgozni, a szülők segítségével, de ez korántsem helyettesíti a személyes jelenlétet.
A foglalkoztató központ osztályaiban a gyermekeket és fiatalokat mentális kor szerint csoportosították, általában nyolcan vannak egy osztályban: nagy részüknél látványos visszaesés tapasztalható a személyes jelenlétet nélkülöző időszak miatt.
A gyergyószentmiklósi intézménybe Marosfőtől Hágótőig több településről járnak gyermekek: a jelenlegi létszámhoz képest sokkal többen igényelnék a fejlesztést, azonban kevés a szakember.
– Jelenleg öt és fél betöltött állásunk van, erre a gyermeklétszámra is nagyon kevesen vagyunk. Nemhogy érdemben fejleszteni, minőségi munkát végezni, de lassan már a megőrzésre sem vagyunk elegen – tudtuk meg az intézmény vezetőjétől.
Korábban azon települések önkormányzatai, ahonnan érkeztek a tanulók, fejkvótát fizettek az intézményhez tartozó alapítványnak, ez valamelyest megoldotta a szakemberhiányt és az anyagi gondokat.
Az intézmény több tevékenységét működtető, és a szakemberek egy részét alkalmazó Napsugár az Esőben Alapítvány három évvel ezelőtt került olyan helyzetbe, hogy nem tudta tovább fizetni az alkalmazottakat. Az addigi nyolc szakemberből kettő maradt akkor, több hónapig kilátástalanul, bér nélkül dolgoztak azért, hogy megmaradjon az intézmény. Az épület fenntartási költségeit a gyergyószentmiklósi önkormányzat biztosítja, az alkalmazottak bérét pedig a tanfelügyelőség.
Mint elhangzott, a szakemberhiány megoldására egyelőre nincsen forgatókönyv, hiszen a minisztérium nem hagyott jóvá személyzetbővítést. Sokat segítene az önkormányzatok hozzájárulása, ez azonban az alapítvány tevékenységének újraindítását, engedélyeztetését kívánja, feltételül szabva három szakember alkalmazását – ez egy olyan patthelyzet, ami tovább nehezíti a megoldás megtalálását.
A nehézségek ellenére az intézményvezető bízik abban, hogy ezúttal is megszületik a megoldás, akár a helyi önkormányzat segítségével, szakemberek alkalmazásával, amelyről már többször folytak egyeztetések. 

Hirdetés

Kapcsolódó cikkek

Hirdetés